NAV: Nagyot lehet bukni a külföldről behozott használt autókon

Szerző: Horváth Balázs
Dátum: 2019. április 29.
Címkék: , , ,
Rovat:
A külföldi autókat értékesítő kereskedők olyan adásvételi szerződéseket kötnek, amelyekben eladóként nem ők maguk, hanem a jármű korábbi, általában a forgalmiba bejegyzett utolsó, külföldi tulajdonosa szerepel, jellemzően az adataival előre kitöltve és aláírva – figyelmeztet az adóhatóság. Magyarországon tavaly a csúcsra érhetett a használatautók importja.

Első hallásra jó üzletnek tűnhet Nyugat-Európából származó autót vásárolni, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzési tapasztalatai szerint a hazai árakhoz képest valamivel olcsóbban eladott, külföldről származó autók sok esetben végül drágábbak lesznek, mint a magyar tulajdonostól vásároltak.

Kimaradnak a láncból

Az adóhatóság ellenőrzései alapján körvonalazódik, hogy a használt autókat behozó kereskedők azért is választják a külföldről származó autókat, mivel azokon jelentős árelőnnyel adhatnak tovább, amelynek hátterében az esetek jelentős részében adóelkerülés áll. A továbbértékesítők általában kimaradnak az értékesítési láncolatból, nem helyezik a behozott autókat forgalomba, nem fizetik meg a járulékos közterheket.

Autóikat általában valamelyik internetes portálon, esetleg egy zárt közösségi csoportban kínálják eladásra. Vevőikkel olyan adásvételi szerződéseket kötnek, amelyekben eladóként nem ők maguk, hanem a jármű korábbi – általában a forgalmiba bejegyzett utolsó külföldi – tulajdonosa szerepel, jellemzően az adataival előre kitöltve és aláírva. A gyanútlan vásárlók nem túl nagy összegű foglaló átadását, valamint az eljárásokhoz szükséges meghatalmazások aláírását követően néhány napon belül névre írva, rendszámmal megkapják a Magyarországon forgalomba helyezett autójukat – derül ki a NAV közleményéből.

A vevők legtöbbször olvasás nélkül írják alá a papírokat, a szükséges eljárások menetét nem ismerik, és vélhetően emiatt gyakran az is elkerüli a figyelmüket, hogy az adásvételi szerződésen nem az szerepel eladóként, akitől ténylegesen vásárolják az autót. Arra pedig nem is gondolnak, hogy esetenként hamisított szerződéseket kötnek, melyről mit sem tud az eladóként feltüntetett személy.

Az ellenőrzések során többen számoltak be arról, hogy az autók rejtett hibái következtében az őket megillető szavatossági igényeiket nem tudták kivel szemben érvényesíteni, ugyanis az adásvételi szerződésen tipikusan nem az a személy szerepelt, akitől ténylegesen vásároltak, ezáltal olyan többletkiadásaik keletkeztek, amelyet nem térített meg számukra senki.

Az ügyletek sokszor benzinkutakon, parkolókban köttettek, így voltak olyanok is, akik fel sem tudták venni a kapcsolatot a tényleges eladójukkal, ezáltal nem tudtak kihez fordulni az autóval kapcsolatban felmerülő problémáikkal.

Sokak számára az adóhatósági eljárás során vált nyilvánvalóvá, hogy „céges autót” vásároltak, de az eladó természetesen azt állította, hogy az autó külföldön magánszemély tulajdonában volt.

A NAV felhívja mindenki figyelmét arra, hogy a saját érdekében legyen körültekintőbb a külföldről behozott használtautó vásárlása során, főként a tulajdoni viszonyok, az adásvételi szerződésre kerülő adatok, valamint a járművet bemutató személy ügyletben betöltött szerepének tisztázása terén.

Jelentős adminisztrációval és költséggel jár a behozatal

A forgalomba helyezés hatósági ügyintézését első fokon az ország bármely okmányirodájában el lehet indítani. A jogszabályok szerint közúti közlekedés szabályairól szóló rendeletben meghatározott autóval közúti forgalomban akkor lehet részt venni, ha forgalomba helyezték, vagy ideiglenes forgalomban tartását engedélyezték.

Mindez jelentős költséggel és adminisztrációval jár: meg kell fizetni a regisztrációs adót és a vagyonszerzési illetéket, el kell végezni az eredetvizsgálatot, új forgalmira, törzskönyvre és rendszámra van szükség, amelyek ugyancsak költséggel járnak. A regisztrációs adó függ a gépjármű gyártási évétől, a motor űrtartalmától, a hajtóanyagtól, és a motortípustól (Euro 2-3-4-5), amelyhez még banki illetéket is kell ehhez fizetni. Az eredetvizsga költsége a motor űrtartalmától függ. Az új forgalmi és a törzskönyv 12 000 forint, a forgalmi rendszám 8500 forint, a vagyonszerzési illeték teljesítmény és évjárat függő. Mindezekhez található kalkulátor több olyan cégnél, amely az ügyintézést is magára vállalja. Így ha valaki külföldről hoz be autót, érdemes ezeket a kiadásokat is hozzáadni az árhoz.

2018-ban csúcsra érkezhetett a használtautó importja

A magyarországi használtautó-import az országos hálózattal rendelkező a Das WeltAuto kereskedő cég márkaigazgatója, Frank György szerint 2018-ban elérhette a csúcsát. Az import tavaly augusztusban már lejtmenetbe kapcsolt, így a januári előrejelzés szerint várhatóan 2019-ben folytatódik ez a lefelé ívelő trend.

2012 óta öt és fél éven át meredeken nőtt a külföldről behozott autók forgalomba helyezésének száma. A Datahouse adatait szerint 2018 második felében viszont már négy csökkenő hónapot is rögzítettek. Ebben az időszakban összesen 2,8 százalékkal esett az import, amit a szigorodó jogszabályok és a magas euróárfolyam számlájára lehet írni.

Mivel azonban tavaly – márciust leszámítva – az első négy hónapban még felfelé ívelt a behozatal, a teljes évben 2,2 százalékkal (3373 darabbal) nőtt a piac, és 158 790 darabbal rekord született.

2018-ban is 60 százalékban 10 évnél idősebb kocsik jöttek az országba, az 5 éves vagy annál fiatalabb járművek aránya mindössze 20 százalék volt. A legnépszerűbb szegmens az alsó-középkategória (42 778 autó), a felső-középkategória (28 258 autó) és az MPV-k, az úgynevezett többcélú járművek (27 776 autó) kategóriája volt. A városi terepjárók (SUV) aránya 15 336 autóval megközelítette a 10 százalékot.


Kapcsolódó cikkek:


Kapcsolt vállalkozások speciális adózási feladatai
2019. július 18.

Vajon milyen feladatokat és felelősségi köröket tárhat fel egy kapcsoltsági átvilágítás? Milyen idő-, költség- és egyéb erőforrás-ráfordítással jár a teendők, kockázatok és jogkövetkezmények (pl. bírságok) és azok hatásainak felmérése? Kövessék most induló esettanulmány sorozatunkat, mely egy képzeletbeli cégcsoportól szól, és még az is lehet, hogy időközben egy képzelt adóellenőrzés is elindul a csoport egyik tagjánál!