NAV-nyomozás a Zsolnay Porcelánmanufaktúránál


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanújával indítottak büntetőeljárást.


A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói szállták meg kedd reggel a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. pécsi székhelyét – értesült a Bama.hu. A pécsi önkormányzat az MTI-vel azt közölte: „volt alapja a Zsolnay-gyár megvédésének”, talán ez a történés is mutatja és érthetővé teszi, miért volt szükség korábban a cég stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítésére.

A hírportál információi szerint a cégnél egy bejelentés nyomán indult átfogó vizsgálat, amelynek eredményeként több dolgozót is kihallgattak, illetve elkísértek a nyomozók, köztük a cégvezetőt is, akit a cikkben nem neveztek meg.

Kuperczkó Adrienn, a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának sajtóreferense az MTI megkeresésére közölte, hogy költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanújával indítottak büntetőeljárást, további tájékoztatást azonban a nyomozás érdekeire hivatkozva nem kívánt adni.

Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
  • díjmentes cikk és szaklap értesítő
  • kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
  • egyedi szaklap ajánlatok

A Bama.hu megkereste Cséplő Petrát, a porcelánmanufaktúra igazgatóságának elnökét, aki későbbre ígért tájékoztatást.

A pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. és fő tulajdonosi köre múlt hétfőn azt közölte: attól tartanak, hogy továbbra is ellenséges kivásárlási szándék fenyegeti a céget, amelyhez asszisztál a kisebbségi tulajdonos, a Pécs Holding Zrt., a baranyai megyeszékhely önkormányzatának vagyonkezelő vállalata.

A pécsi önkormányzat akkor arról tájékoztatta az MTI-t: szándékuk, hogy a város emblematikus vállalata a jövőben is biztonságban legyen. A céget kedden a déli órákban az MTI nem tudta elérni.

A pécsi önkormányzat az MTI-hez eljuttatott közleményében a sajtóértesülésekre hivatkozva azt írta, „volt alapja a Zsolnay-gyár megvédésének”, utalva arra, hogy „már korábban is voltak félelmeik” a gyár működésével kapcsolatban.

Ez a történés is mutatja, s érthetővé teszi, hogy miért volt szükség korábban a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítésére, azaz „védelem alá helyezésére” – fogalmaztak a közleményben.

A Magyar Közlönyben megjelent rendelettel kapcsolatban a cég és fő tulajdonosi köre már februárban kifejezte fenntartásait, mivel akkori információik szerint a gyár ellen nem érkezett csőd- vagy felszámolási kérelem a Pécsi Törvényszékhez, és álláspontjuk szerint ehhez nem is volt jogalap.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 20.

A közvetett adózás rendszere Algériában (4. rész)

Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.