Nehezíti az unió az adótervezést


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az anya-leányvállalati irányelvet módosították újra a visszaélések elleni harc jegyében – írja az RSM DTM blogja.


Az EU Tanácsa 2015. január 27-én elfogadta a Tanács 2015/121 Irányelvét, mely az 2011/96/EU – Anya-leányvállalati irányelvet módosítja a visszaélések elleni harc jegyében.

A mostani intézkedés háttere, hogy az EB már régebb óta foglalkozik az Irányelv kijátszásából adódó agresszív adótervezés lehetőségének megszüntetésével vagy legalábbis erőteljes korlátozásával. Az erre irányuló első konkrét javaslatot 2013 novemberében terjesztette elő az Európai Bizottság.

Az Anya-leányvállalati irányelv módosítási javaslata tulajdonképpen 2 szálon fut(ott), az egyik célja konkrétan a „hibrid kölcsön” megállapodások megszüntetése volt (erről itt olvashat), a másik szál pedig egy általánosabb törekvés a visszaélések megelőzésére. Ez a törekvés egy „de minimis” típusú szabályozási javaslatként merült fel az ECOFIN tavaly novemberi ülésén, amelynek célja, hogy a tagállamok minél egységesebben és szigorúbban lépjenek fel azon megállapodások/tranzakciók ellen, amelyek egyetlen célja az Irányelvből eredő előnyök kihasználása, valós gazdasági tartalom nélkül.

Az elfogadott javaslat az alábbi lényegesebb módosításokat tartalmazza:

  • Az egyik legfontosabb, önmagában igen nagy jelentőséggel bíró módosítás (amely ilyen formában először jelenik meg az Irányelvben) az az általános jellegű alapelv, hogy az ügyleteket valós gazdasági tartalmuk alapján kell megítélni. Az Irányelvbe bekerülő új rendelkezés szerint a tagállamok nem biztosíthatnak az Irányelvben foglalt előnyöket olyan megállapodás (vagy megállapodási keretrendszer) vonatkozásában, amelyek elsődleges és fő célja csupán az adóelőnyökre való jogosultság megszerzése, és így nem minősülnek valódinak a releváns tények és körülmények tekintetében.
  • Akkor és oly mértékben kell egy megállapodást (vagy megállapodási keretrendszert) nem valódinak tekinteni, amennyiben azokat nem megalapozott kereskedelmi céllal és valós gazdasági tartalommal hozták létre. Az „oly mértékben” megközelítést olyan esetekben lehet hatásosan alkalmazni, ahol az ügyletben résztvevő entitások valódiak ugyan (valódi gazdasági céllal lettek alapítva), ugyanakkor az ügylet jellemzői nem tükröznek valós gazdasági tartalmat.
  • A módosított Irányelv előírja a tagállamok adóhatóságainak, hogy az összes releváns tényt és körülményt objektív módon vegyék figyelembe annak vizsgálatakor, hogy egy megállapodást/tranzakciót a visszaélés szándéka vezérli vagy sem.
  • Míg a tagállamoknak a visszaélés elleni záradékot arra kell alkalmazniuk, hogy teljes egészében valódi gazdasági tartalom nélküli megállapodások ellen lépjenek fel, előfordulhat olyan eset is, amikor egy megállapodásnak csupán egyes részei – önmagukban – nem bírnak valódi gazdasági tartalommal. Ilyen esetekben a tagállamoknak úgy kell alkalmazniuk a visszaélés elleni záradékot, hogy ezen egyedülálló részek vizsgálata ne befolyásolja negatívan a teljes megállapodás valódiságának megítélését. Azaz, a módosító javaslat szerint egy adott megállapodás/tranzakció egészét tekintve attól még minősülhet valódi gazdasági tartalommal bírónak, hogy olyan tartalmaz részeket/elemeket, amelyek adott esetben problémás. Az adóhatóságoknak ilyen tekintetben objektíven kell eljárniuk és a jogügyletet összességében kell minősíteniük.
  • Fontos cél, hogy a módosított Irányelv ne befolyásolja az egyes tagországok visszaélés, adóelkerülés és adócsalás ellen hozott belföldi vagy szerződéses rendelkezéseit.
  • A tagállamoknak a módosított Irányelv belföldi adójogszabályaikba történő átültetésekor a módosított belföldi jogszabályaikban hivatkozniuk kell rá. Illetve a tagállamoknak továbbítaniuk kell az EB felé a belföldi jogszabályaik – az Irányelv új rendelkezéseinek hatására – módosított szövegezését.
  •  További rendelkezés, hogy a tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

Az Európai Unió tagállamainak pénzügyminisztereit tömörítő Gazdasági és Pénzügyi Tanács (ECOFIN) az Irányelv módosításához készített jelentésében kitér annak a lehetőségnek a vizsgálatára is, hogy az Anya-leányvállalati Irányelv mostani visszaélések elleni záradékát milyen módon lehetne beépíteni a Kamat- és jogdíjfizetésekről szóló 2003/49/EK Irányelvbe.

A „hibrid kölcsönökkel” kapcsolatban már 2014 júliusában elfogadták az Irányelv módosítását, 2014. december 9-én pedig az ECOFIN rábólintott a visszaélések elleni általános módosításokra is, majd ez alapján az Anya-leányvállalati Irányelv módosítását (egységesen a hibrid finanszírozás elleni módosításokkal együtt) most hivatalosan elfogadták.

A céldátum nem változott, a módosított Irányelv rendelkezéseit 2015. december 31-ig kell átültetniük a tagállamoknak a hazai jogszabályaikba.

Említésre méltó, hogy az OECD is mélyrehatóan foglalkozik a visszaélések elleni általános intézkedések témájával, olyannyira, hogy külön (6-os számú) akcióterv is készült róla. Erről az akciótervről a hamarosan megjelenő következő blog-bejegyzésemben olvashatnak majd.

Bár az OECD végleges anyaga 2015 szeptemberében várható, látható, hogy az EU élen jár e területen, hiszen már irányelvbe foglalta a 6. akciótervben megfogalmazott némely intézkedéseket. Ez pedig előrevetíti azt is, hogy az OECD BEPS akcióterveiben megfogalmazott intézkedési javaslatok az EU tagállamok szabályozásában már a következő néhány évben meg fognak jelenni.

A bejegyzés szerzője Fajcsák Gábor, az RSM DTM Hungary Zrt. adómenedzsere, nemzetközi adószakértője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.