Nem adóztatják a jegybankot?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Valószínűleg nem lehet kiterjeszteni a pénzügyi tranzakciós illetéket a jegybankra – közölte Matolcsy György. A munkahelyvédelmi akciótervből az MNB és az államkincstár 116,3 milliárd forintot finanszírozott volna a tranzakciós illetéken keresztül, így új fedezetet kell találnia a kormánynak.

Valószínűleg nem lehet kiterjeszteni a Magyar Nemzeti Bankra (MNB) a pénzügyi tranzakciós illetéket, de a munkahelyvédelmi akcióterv ezen bevételi lába stabil, függetlenül attól, hogy a teljes pénzügyi rendszer vagy csak annak 70-80 százaléka fizeti a tranzakciós illetéket – mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságában tartott éves meghallgatásán.

Az ősszel elfogadandó, 2013. január elsejétől hatályos munkahelyvédelmi akciótervet a kormány szeretné elfogadtatni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval (EU) is – közölte a miniszter az MTI tudósítása szerint.

Változó források

Az akcióterv mintegy 300 milliárdos fedezetét az államháztartásra és a jegybankra is kivetendő pénzügyi tranzakciós illeték fedezte volna a kormány eredeti elképzelése szerint. A hangsúlyok azonban már az Országgyűlés nyári ülésszakán jelentősen eltolódtak. Mint arról az Adó Online beszámolt, az Országgyűlés Számvevőszéki és Költségvetési Bizottsága egy, a költségvetés tervezetéhez benyújtott bizottsági módosító indítvány indokolásban már azt írta, hogy a gazdaság fehérítése érdekében tett lépések összességében 162,6 milliárd forinttal javítják a költségvetés egyenlegét, amelyből a legnagyobb részt az áfabevételek közel 100 milliárdos emelkedése jelenti.

A kormány akkor azt tervezte, hogy az adócsökkentés nyomán élénkülő gazdaság 40 milliárdos pluszbevételt hoz a büdzsének, míg a sikeres IMF-EU-hiteltárgyalások nyomán alacsonyabbá váló kamatkiadások 100 milliárd forinttal kevesebb kiadást jelentenek majd 2013-ban.

A dokumentumban a kormány jóval kevesebb tranzakciósilleték-bevétellel számol, mint a költségvetés tervezetében: most 239,3 milliárd a tervezett összeg, a büdzsétervben még 283 milliárd szerepelt. A kisebb összegből 123 milliárdot a kereskedelmi bankok fizetnek be, így a jegybankra és az államkincstárra 116,3 milliárd jut.

A vitatott illeték

A Magyar Nemzeti Bank és az Európai Központi Bank is erőteljesen tiltakozott a pénzügyi tranzakciós illeték jegybankra való kiterjesztése ellen. Érvelésük szerint az illeték súlyosan sérti az MNB függetlenségét, mert közvetlenül befolyásolja a monetáris politika végrehajtását, bomlasztja a monetáris politikai átviteli mechanizmusait, és sérti a monetáris finanszírozás tilalmát.

Az illeték a kabinet által is elismert módon csak előrehozott adóbevételt jelentene, mert az MNB által befizetett illeték a jegybank veszteségeként jelentkezne, amelyet a kormánynak a következő évben a hatályos jogszabályok szerint ki kell pótolnia.

Nyáron Simor András jegybankelnök úgy nyilatkozott, hogy a központi bank számításai szerint a munkahelyvédelmi akcióterv 270 milliárd forinttal rontja a költségvetés egyenlegét.

MEGJELENT – dr. Szakács Imre: Számvitel A-tól Z-ig – 10. bővített, átdolgozott kiadás A Számvitel A-tól Z-ig tizedik kiadását az olvasók visszajelzései alapján dolgozta át a Complex Kiadó A kiadvány a számviteli törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok alapján mutatja be a számvitel lényegét, összefüggéseit és alapvető tudnivalóit – részletes magyarázatokkal és példákkal. A Kiadvány a Complex Kiadó webshpojában megvásárolható.

(Forrás: MTI, Adó Online)

---