MNB: nincs fedezete a munkahelyvédelmi akciótervnek
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkahelyvédelmi akcióterv 270 milliárd forinttal rontja a költségvetés egyenlegét a jegybank számításai szerint – mondta Simor András. Az MNB elnöke szerint ezért újabb hiánycsökkentő lépésekre lesz szükség.
A költségvetés pozíciója romlik a tízpontos munkahelyvédelmi akcióterv nyomán – mondta Simor András, a magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság és a Költségvetési Tanács által szervezett hétfői konferencián. Közölte: az MNB számításai szerint a jövő évre kitűzött GDP-arányos hiány 2,8 százalék lenne, ha pedig a szabad tartalékokat törli a kormány, akkor a hiány 2,4 százalékra csökkenhet; az jövő évi költségvetés fő számait már elfogadta az Országgyűlés, ezek szerint a deficit 2,2 százalékos lesz.
Nincs fedezet
A feltételes módot az magyarázza, hogy az MNB becslése az eredetileg benyújtott 2013. évi költségvetési javaslat alapján készült, az azóta a kormány által bejelentett tízpontos, járulékcsökkentési és kisadókra vonatkozó akcióterv 270 milliárd forinttal rontja a költségvetési egyenleget – közölte az MNB elnöke.
Ugyanakkor a tranzakciós adóból – eredetileg a piaci szereplők által – befizetendő 280-300 milliárd forint összetétele változott, annak közel felét az állami szférából kívánja beszedni a kormány, s ennek hatását most még nehéz kiszámolni – tette hozzá Simor András.
Az valószínűnek látszik, hogy a gazdasági növekedés többlete nem hoz annyit, amennyit a csomag elvisz – mondta a jegybank elnöke, aki úgy vélte, hogy a következő fél évben a kormánynak „meg kell találnia azokat a kompenzáló lépéseket, amelyek nyomán az államháztartás jövő évi hiánya visszajön a 2,5 százalék körüli szintre”.
A növekedés akadályai
A jegybank elnöke felsorolta azokat a romboló tényezőket, amelyek akadályozzák a potenciális gazdasági növekedést, ezek kiküszöbölése nyomán gyorsulhat a gazdaság. Elsőként említette az elhúzódó kereslethiányt, mivel ha egy termelőüzem termékeiből évekig kevesebb fogy, akkor logikusan leépítik a kapacitást. A dráguló finanszírozás hasonló eredménnyel jár – tette hozzá.
A kiszámíthatatlan gazdaságpolitika rombolja a potenciális gazdasági növekedést – szögezte le Simor András, hozzáfűzve, hogy a piaci folyamatok bizonytalanságával számolnak a vállalkozások, de a gazdasági környezet kiszámíthatatlanságával nem képesek kalkulálni. Emellett rombolja a potenciális gazdasági növekedést a csökkenő beruházási, és a növekvő csődráta – sorolta a további tényezőket az MNB elnöke.
„A befektetői környezet javítása érdemben erősíthetné a potenciális gazdasági növekedést, és ez elősegíthetné azt, hogy a költségvetési egyenlegjavító intézkedések hosszabb távon is az adósságcsökkentést szolgálják. A befektetői bizalom kiszámítható és piacbarát gazdaságpolitikával növelhető, amit természetesen támogathat az Európai Unióval és az IMF-fel kötött gyors megállapodás” – jelentette ki Simor András.
(Forrás: MTI)
