Nem bújhatnak el az adótrükköket alkalmazó hazai cégek

Szerző: Adó Online
Dátum: 2018. november 7.
Címkék:
Rovat:
Magyarországon is értesíteniük kell az ügyfeleik adókerülésre alkalmas, határokon átnyúló adóstruktúráiról a hatóságot a közreműködő tanácsadóknak. A 2020-tól életbe lépő, új uniós irányelvnek megfelelően a bejelentett konstrukciókat rögzíteni fogják egy EU-s adatbázisba, amihez minden tagállam adóhatósága hozzáférhet. A 2018. júniusig visszamenőleges hatályú jelentésekben név szerint fel kell tüntetni az ügyfelet, adott esetben még az érintett adózók kapcsolt vállalkozásait is.

Az Európai Unió Tanácsa által elfogadott új irányelv előírja, hogy bizonyos határokon átnyúló adóstruktúrákat a közreműködő tanácsadóknak vagy magának az ügyfélnek 2020. július elsejétől be kell jelentenie a tagállami adóhatóságoknak – hívja fel a figyelmet a Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda. A rendelkezésnek megfelelően az adótanácsadók, könyvvizsgálók, de akár a cégjogi lépéseket intéző ügyvédi iroda is köteles lehet jelentéstételre.

„Egy struktúráról akkor kell értesíteni a tagállami hatóságot, ha az rendelkezik az irányelv mellékletében meghatározott ismertetőjegyek legalább egyikével. A klasszikus adóelkerülő konstrukciókat, mint a tényleges tulajdonos feltárását ellehetetlenítő megoldásokat viszont minden esetben jelenteni kell. A közreműködő tanácsadóknak fel kell tüntetni a közreműködők személyét, az érintett adózók nevét, adott esetben akár még az érintett adózók kapcsolt vállalkozásait is, azaz a résztvevők pontosan beazonosíthatóak lesznek. Emellett részletesen be kell mutatni a struktúrát, az ahhoz kapcsolódó megállapodásokat és azt, hogy ezek az irányelvben szereplő ismertetőjegyek közül melyiket valósítják meg.” – hangsúlyozta dr. Bodrogi-Szabó Tímea, a Baker McKenzie ügyvédje.

Az adatszolgáltatást meghatározott határidő leteltével, tipikusan 30 napon belül kell megtenni attól a naptól számítva, amikor az adókonstrukció végrehajtására kész vagy a végrehajtás első lépésére sor kerül. A szabályozás már a 2018. június 25. és 2020. július 1. között kialakított vagy már megkezdett konstrukciókra is vonatkozik. Ennek megfelelően a közreműködőknek és az adózók már érdemes nyilvántartania azokat az ügyeket, amelyek a jelentéstételi kötelezettség alá eshetnek.

A hatályos irányelvet a tagállamoknak 2019. december 31-ig át kell ültetniük a nemzeti jogukba. Az EU-s országoknak lehetőségük lesz bizonyos közreműködőket felmenteni az adatszolgáltatási kötelezettség alól, ami Magyarországon várhatóan az ügyvédeket érinti majd, az ügyvédi titokra tekintettel. A felmentéssel azonban nem kerülhető ki a struktúrák jelentése, mivel ilyen esetben az adatszolgáltatási kötelezettség átszáll további közreműködőkre. Erről a felmentett közreműködőnek tájékoztatnia kell a többi, az adótervezésben közreműködő, de nem felmentett személyt, hogy tegyen eleget a jelentési kötelezettségnek, végül pedig az érintett adózót kell tájékoztatni. Az irányelvnek megfelelően a nemzeti jogszabályok fogják megállapítani a bírságokat, amelyeknek, az előírt szankciók szerint hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.


Kapcsolódó cikkek:


Sokkal több adó folyt be eddig a tavalyinál
2019. augusztus 23.

2019 első hét hónapjában általános forgalmi adóból 410,8  milliárd forinttal, személyi jövedelemadóból 127,3 milliárd forinttal, a jövedéki adóból pedig 57,0 milliárd forinttal volt magasabb bevétele a költségvetésnek, mint a tavalyi év azonos időszakában.

Kis magyar pénztörténet – 1. rész
2019. augusztus 23.

A pénzeknek is megvan a maguk története. Ez gyakran kapcsolódik nevezetes történelmi eseményekhez, uralkodókhoz, de az is előfordult – többször is –, hogy magával a pénzzel írtak történelmet. Ilyen események a magyar históriában is előfordultak. Egyes esetekben ez nemzeti nagyságunkat tükrözte, máskor viszont sorstragédiánk megjelenési formája volt. Sorozatunk első részében az Árpád-házi uralkodók pénzkibocsátását és Károly Róbert pénzreformját mutatjuk be.

Sokat veszített Szerbia a koszovói büntetővám miatt
2019. augusztus 22.

Mintegy 298 millió eurót (97,64 milliárd forint), vagyis a bruttó hazai termék (GDP) 0,7 százalékának megfelelő összeget veszített Szerbia tavaly november óta azért, mert a koszovói kormány százszázalékos vámot vetett ki a Szerbiából érkező árura.

Uniós áfaváltozások 2020-tól – vevői készletek
2019. augusztus 22.

Uniós áfaváltozások 2020-tól – vevői készletek

2020-tól két különböző uniós országban működő eladó és vevő minden országban azonos feltételek alapján mentesül az extra adóadminisztráció és adóbejelentkezési kötelezettség alól - írja az RSM blogja.