Fogyasztási adóként hatnak az amerikai importvámok?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Donald Trump amerikai elnök volt gazdasági főtanácsadója szerint Amerikában fogyasztási adóként jelennek meg a kínai importtermékekre kivetett amerikai pótvámok.

Gary Cohn, aki tavasszal távozott a Fehér Házból, a BBC brit közszolgálati televíziónak nyilatkozva szerdán kijelentette: az amerikai gazdaság nem a feldolgozóiparra, hanem a szolgáltatásokra épül, és ha az amerikai fogyasztó olcsó termékeket tud vásárolni, elkölthető jövedelmének fennmaradó részét megtakarításai növelésére tudja fordítani, márpedig az Egyesült Államokban a jelenleginél magasabb megtakarítási rátára lenne szükség.

Cohn szerint azonban az áruimportra kirótt magasabb amerikai vámok bizonyos mértékig fogyasztási adónak is tekinthetők, a fogyasztók megadóztatása ugyanakkor nem lehet cél, hiszen ők vásárolják meg elkölthető jövedelmi hányadukból az amerikai gazdaság elsődleges termékét, vagyis a szolgáltatásokat.

Londoni pénzügyi elemzők szerint is kedvezőtlen növekedési hatásai lehetnek a kínai és az amerikai gazdaságban a kínai importárukra kirótt amerikai vámoknak, de az valószínűtlen, hogy az intézkedésnek katasztrofális következményei lennének.

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni kutatási részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői minapi tanulmányukban kifejtették: a ház modellszámításai szerint ha az amerikai importőrök az összes eddigi és még kilátásba helyezett importvám inflációs hatásait ráterhelik az amerikai fogyasztókra, az éves amerikai infláció 0,1 százalékponttal emelkedne, és valószínűleg ugyanennyivel csökkennének az amerikai fogyasztási kiadások.

A cég számításai szerint a 200 milliárd dollár értékű kínai importra kivetett, Donald Trump által nemrég bejelentett 10 százalékos amerikai pótvám az amerikai piacra irányuló kínai export 40 százalékát, a teljes kínai export 7 százalékát érinti.

A tanulmány szerint az amerikai vámintézkedés a Bank of America-Merrill Lynch eddigi előrejelzésében szereplő ütemhez képest 0,5 százalékponttal lassítja 2019-ben a kínai hazai össztermék (GDP) növekedési ütemét.

A cég ennek alapján 6,1 százalékra csökkentette a kínai gazdaság jövő évi növekedésére szóló prognózisát, az amerikai gazdaságban várható hatást ugyanakkor „minimálisnak” nevezte.

A Bank of America-Merrill Lynch elemzői szerint a kínai gazdaságban egyebek mellett azért valószínűtlen a katasztrofális hatás, mivel a külső kereslet immár nem jelentős hajtóereje a kínai GDP-növekedésnek, ugyanakkor egyre nagyobb szerepet kap a hazai fogyasztás.

Ezt tükrözi, hogy a GDP-arányos kínai folyómérleg-egyenleg többlete tavaly már csak 1,3 százalék volt a 2007-ben mért 9,9 százalékos legutóbbi csúcsszint helyett.

Mindemellett az amerikai piacra irányuló kínai exporttermékek importtartalma 35 százalék körüli, így az amerikai vámintézkedések kisebb negatív hatást gyakorolnak majd a kínai hazai össztermékre, mint a bruttó kínai exportra – fejtegették a BofA Merrill Lynch Global Research elemzői.

(MTI)

---