Nem drágít az új biztosítási adó


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha az egyéb feltételek nem változnak, mint például az egyéni bonus-malus díj, akkor a baleseti adót váltó biztosítási adó nem drágítja a kötelező biztosításokat – véli a Mabisz.

A parlament által pénteken elfogadott törvénymódosítás eredményeként átalakul a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz (kgfb) kapcsolódó adózás, megszűnik az eddigi baleseti adó, helyét egy 23 százalékos biztosítási adó veszi át. A változás, amely 2019. folyamán a szerződések évfordulójától lép hatályba, az autósok szempontjából adósemleges – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

A közlemény szerint a biztosítási adót az eddigiekkel ellentétben nem a díjon felül, hanem a díj részeként kell megfizetni. A kgfb-vel összefüggő adóeljárási feladatokat pedig a jövőben is a biztosítók látják el.

Kiemelték, hogy a folyamatban lévő szerződéseket a törvény nem érinti, a változás csak 2019. január elsejétől esedékes, és a már meglévő biztosítási szerződésekre csak az évfordulót követően alkalmazandó. Példaként említették, hogy ha valaki idén december 30-án vásárolja meg gépjárművét és még aznap megköti a kgfb szerződését, akkor az adott vásárló jövőre egész évben a jelenleg is érvényben lévő szabályok szerint fizeti majd az adót.

Az eredeti javaslathoz képest a nagyobb gépjárművek tulajdonosai számára kedvező változás, hogy az adó mértéke nem haladhatja meg a napi 83 forintot. A kieső baleseti adó helyébe lépő biztosítási adó a törvény indoklása szerint a költségvetés szempontjából adósemleges, nem jár sem bevételi többlettel, de nem is esik el forrásoktól a büdzsé.

A Mabisz arra számít, hogy ha az egyéb feltételek nem változnak, mint például az egyéni bonus-malus díj akkor az autósok terhei alapvetően nem változnak. Ugyanakkor megjegyezték, társaságonként eltérő hatással lehet a kárhányadra az alkatrész- és szervízdíjak, valamint a munkaerőköltségek további emelkedése.

A szövetség tavaly őszi adati szerint a segédmotoros kerékpárok nélkül számított, 4,7 millió magyarországi gépjármű 98,2 százaléka rendelkezett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással. Felhívták a figyelmet, hogy a több mint 86 ezer, kgfb-nélküli gépjármű tulajdonosa azt kockáztatja, hogy a díjjal nem fedezett időszakra a törvény rendelkezései értelmében fedezetlenségi díjat kell fizetni. Az ebben az időszakban okozott kárt pedig a Mabisznál vezetett Kártalanítási Számla megfizeti, de azt vissza kell követelnie a károkozótól. A fedezetlenségi díj felszámítását 2010. január 1-je óta törvény írja elő, mértéke napi díjszámítással történik, amely személygépkocsiknál a gépjárművek teljesítményétől függően 300-800 forint naponta. Nagyobb tehergépjárművek, vontatóknál pedig elérheti a napi 2100-2600 forintot is – olvasható a Mabisz közleményében.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.