Nem fizette be az áfát, hét évet kapott


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több mint kétszáz millió forint áfát nem fizettek be a férfi által vezetett cégek, hét évre rácsok mögé kerül.


Jogerősen hét év börtönbüntetéssel sújtott a Szegedi Ítélőtábla csütörtökön egy pusztaföldvári gabonakereskedőt, aki több mint 200 millió forint forgalmi adót nem fizetett meg.

A táblabíróság folytatólagosan elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettében és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek a 42 esztendős férfit.

A vádlott 2010 végétől irányított egy pusztaföldvári kft.-t, amely a következő hónapokban több gazdasági társaságnak értékesített ismeretlen forrásból származó gabonát. A vállalkozás 2011-ben 474,1 millió forint bevételre tett szert, de nem nyújtott be adóbevallást, és nem fizetett meg 118,5 millió forint forgalmi adót.

 

Őszre a cég már különösen nagy adótartozást halmozott föl, ezért a vádlott elhatározta, hogy névleg eladja a vállalkozást. Egy ismerőse lett a kft. fiktív ügyvezetője, így hamis adatok kerültek a cégnyilvántartásba.

A vádlott áprilisban alapított egy másik kft.-t. Ennek fő tevékenységi köre vegyes termékű nagykereskedelem volt, foglalkozott gabona-, dohány-, vetőmag- és takarmányértékesítéssel is. A vállalkozás augusztusban és szeptemberben több mezőgazdasági felvásárlónak is adott el gabonát, amelyet a vádlott Romániából és Szlovákiából szerzett be. Mintegy 340 millió forintos nettó árbevétele után ez a cég sem fizette be a forgalmi adót, 84,9 millió forint kárt okozva a költségvetésnek. A férfi ezt a céget színleg egy szerb állampolgárnak adta el.

A táblabíróság döntésével súlyosította a vádlottra első fokon kiszabott ötéves börtönbüntetést.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)