Nem jelent adóemelést az ekho-változás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Március elsején lépett hatályba az a módosítás, ami szerint aki munkaviszonyban ekhózik, kötelező legalább a minimálbér után az általános szabályok szerint fizetnie a járulékokat. A változás egy kiskapu bezárását jelenti, a legtöbb alkalmazott ekhósnál azonban nem eredményez jövedelemcsökkenést.

Az eddigi szabályozás szerint évi 25 millió forint erejéig lehetett az ekhót alkalmazni (a bevételi határ továbbra is ennyi lesz), ha a jogosultnak az általános szabályok szerint adózó jövedelme az adóévben elérte a január 1-jén érvényes minimálbér 12-szeresét. Amennyiben az általános szabályok szerint adózó jövedelem nem érte el a minimálbért, akkor a 25 millió forintnak olyan hányadára volt alkalmazható az ekho, amilyen arányt az általánosan adózó jövedelem a havi minimálbér 12-szereséhez viszonyítva képviselt. Ez azt jelentette, hogy ha például valakinek havi 10 000 forint olyan jövedelme volt, amely után az általános szabályok szerint megfizetett minden járulékot, akkor még mindig több mint 3 millió forint ekhós jövedelmet szerezhetett egy évben. Tehát lehetőség volt arra, hogy úgy létesítsen munkaviszonyt, hogy közben ő is és munkáltatója is csak egy jelképes munkajövedelem után fizesse meg a tb-járulékokat és az szja-t. Az ekhót zömmel tavaly július óta alkalmazzák, amikor lejárt a színlelt szerződések átalakítására vonatkozó moratórium. Tavaly év közben a fenti szabályozás azt is lehetővé tette, hogy aki július 1-el kezdett ekhózni, de az előző félévben vállalkozóként minden hónapban megfizette a minimálbér után a járulékokat, a hátralévő félévben már az összes bevétele után kedvezőbben adózzon, kizárólag ekhózzon. Ezt a kiskaput szüntette meg a tavaly év végi módosítás, amit 2007. március 1-től kell alkalmazni. A lényeg az, hogy aki munkaviszonyban ekhózik – függetlenül attól, hogy az adott évben mekkora ekhós jövedelme lesz a 25 millió forintos határon belül – minden hónapban köteles legalább a minimálbér után az általános szabályok szerint fizetni a közterheket. A főszabály alól kivétel a nyugdíjas, valamint az a munkavállaló, akinek valamilyen más jogviszonyában már megfizették az egész éves minimálbérnek megfelelő összeg után a járulékokat. Nem vonatkozik a szabály arra munkavállalóra sem, akinek többes jogviszonya van, és egy másik jogviszonyában eléri a jövedelme a minimálbért, amely után havonta rendszeresen megfizetik a közterheket.

Forrás: Origo


Kapcsolódó cikkek

2024. április 12.

Niveus: milliókat nyerhetnek bizonyos cégek még néhány hétig

A 2024-es adótörvény módosítások egy egyszeri amnesztiát biztosítanak a társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését. Így azok is mentesülhetnek a társasági adó (TAO) megfizetése alól, akik korábban nem jelentették be a NAV felé a más társaságokban szerzett tulajdonrészüket és azt most pótolják. Az utólagos bejelentésre május 31-ig van lehetőség-foglalja össze a Niveus Consulting Group.

2024. április 12.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (7. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.