Nem kell félni az elvárt adótól


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Néhány évig valóban többet hoznak az állam konyhájára a minimális jövedelmet, nyereséget megállapító és az után adóztató előírások. Aztán a visszájára fordul minden, és okosabb eltörölni az egészet.

A minimálbér kétszeresével egyenlő minimum járulékalap [1] és az elvárt adó [2] – két olyan szabály, amelyet a kormány a fekete- és szürkegazdaság elleni harc jegyében az elmúlt egy év során vezetett be. Az a közös jellemzőjük, hogy mesterséges minimumszintet állítanak fel: minden adóalanynak legalább az alsó korlát után kell megfizetnie a járulékokat, illetve a társasági, valamint a személyi jövedelemadót. Aki mégis a minimumnál kevesebb után akarja leróni a közterheket, az könnyen szembe találhatja magát egy adóellenőrrel.

A szóban forgó két rendelkezést az ihlette, hogy nem elfogadható a pillanatnyi helyzet, miszerint az adóköteles jövedelemmel rendelkező magánszemélyek között jóval egymillió felett van azok száma, akik papíron csupán a minimálbér környékén keresnek. Az sem normális, hogy szintén papíron az egyéni vállalkozók kétharmada veszteséges, míg a társas vállalkozások közel fele nem fizet adót. Ezek egy része nyilvánvalóan csal, eltitkolja valós jövedelmét, ezért a minimumszint felállításával és az adóhatósági fenyegetettséggel igyekeznek a csalóktól a korábbinál több pénzt beszedni.

A miniszterelnök és a pénzügyi tárca illetékesei több ízben meghirdették az előírásokat, arról azonban hallgatnak, hogy pár év múlva el kell ezeket törölni, mivel akkorra már nemhogy nem hoznak többletbevételt a költségvetésnek, de az is könnyen előfordulhat, hogy inkább bevételkiesést okoznak.

Forrás: Index



Kapcsolódó cikkek

2022. június 24.

Hamisított órákra csapott le a NAV

Több mint hétmillió forint értékben órát és csaknem egymillió forint értékben cigarettát találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei egy furgonban az M1-es autópálya Komárom-Esztergom megyei szakaszán.

2022. június 24.

Jönnek az ispánok – a középkor feltámadása?

A Kormány képviseletében Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta az Országgyűlésnek Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztés számos törvényben a kormánymegbízottról főispánra módosítja a kormányzat megyei elöljáróinak megnevezését. Kérdés, hogy valóban csak elnevezésbeli változásról van-e szó, vagy egy új kormányzati stílusról.