Nem kell minden közbeszerzést meghirdetni a hivatalos lapban
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Újdonság az a szabály, amely szerint ha az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke nem éri el a 25 millió, az építési munkánál a 80 millió forintot, az ajánlatkérő nem köteles a Közbeszerzési Értesítőben hirdetményt közzétenni – ha akar, eljárhat persze így is, írja a Napi Gazdaság.
Ehelyett legalább három ajánlattevőnek köteles egyidejűleg, írásbeli ajánlattételi felhívást küldeni. Ilyen esetben az ajánlattételi határidő 20 helyett 15 nap lehet. A felkért ajánlattevővel közösen olyan pályázó is nyújthat be ajánlatot, akit nem hívtak fel ajánlattételre. Ha nem érkezett legalább három ajánlat, akkor is értékelhetők a pályázatok.
A Közbeszerzések Tanácsa közzétette az idei évre vonatkozó uniós és magyar közbeszerzési értékhatárokat is. A közösségi értékhatárok nem változtak, mivel az Európai Bizottság kétévente határozza meg a limiteket, a legutóbbi rendelete 2009 decemberében jelent meg a 2010-2011-re érvényes – 2008-2009-esnél alacsonyabb – összegekről euróban és nemzeti valutákban.
A nemzeti értékhatárok (az úgynevezett egyszerű közbeszerzési eljárásban) szintén változatlanok tavalyhoz képest, ezt a 2011-es költségvetési törvény tartalmazza. Így a klasszikus ajánlatkérők áru és szolgáltatás megrendelése esetén nyolcmillió, építési beruházásnál 15 millió, szolgáltatási koncessziónál 25 millió, míg építési koncesszióra vonatkozóan százmillió forintot elérő beszerzéseknél kötelesek a közbeszerzési törvény szabályai szerint eljárni. A közszolgáltatók esetében (vízügy, energia, közlekedés, posta) áru és szolgáltatás vásárlása esetén 50, míg építési beruházásnál százmillió forint a nemzeti értékhatár.
Forrás: Napi Gazdaság