Nem kötöttem biztosítást, kártalanítsanak az adófizetők!
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Észak-kelet Magyarországon a gazdák és érdekképviseletük a tavaszi jelentős fagyok után a kormánytól vár segítséget. A kormány szerint lettek volna lehetőségek a kár enyhítésére. A gazdák szerint rossz a rendszer és teljes kártenyhítést követelnek. Az adófizetőktől.
Jelentős fagyok következtében az alma és a szőlő idén nagyon komoly veszteségeket volt kénytelen elszenvedni. A kormány a tavaly – uniós előírásra – felállított Kárenyhítési Alapjába nagyon kevés gazda fizette be az önrészt (3000 forint hektáronként), amely a kormány (a költségvetés) által kiegészülő 500 millió forintja egészít ki. A fagyok bekövetkezte után a kormány ötmilliárdra emelte a költségvetési arányt, gazdák azonban nem nagyon jeletkeztek. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter korábban 6-8 százalékra tette az alapba belépett gazdák arányát.
˝A minimális öngondoskodást el el lehet várni a gazdáktól˝ – mondta a miniszter és államtitkára nem egyszer. Így az üzleti alapú biztosításokról már nem beszél senki (a legtöbb magyarországi biztosítónál van lehetőség a fagy elleni biztosításra), ám ez nyilván nem fér bele az agráriumban működő vállalkozások költségvetésébe.
Nem szeretnénk agrárellenesnek mutatkozni és az aktuálpolitikai kérdések sem foglalakoztatnak most, ám azért a helyzet elgondolkodtató. Negatív externáliák minden ágazatban előfordulnak, bár nem tagadható, hogy a szeszélyes és kiszámíthatatlan időjárás nagy veszélyt jelent a mezőgazdaságra. De mit tehet az iparban vagy a kereskedelemben működő vállalkozás, hogy általa nem befolyásolható negatív külső hatás éri? Kéri a kormány segítségét?
Gondoljuk csak el: kiadónk a kormány (a költségvetés és így az adófizetők) segítségét kéri, mert a kereskedelmi televíziók reklámpiaci térnyerése miatt egyre csökkenő hirdetési bevétellel kell szembenéznie. Az utcában működő szakács a gazdasági miniszterhez fordul, mert a vendégek egyre kevesebb pacalt esznek, márpedig ő csak azt tud főzni.
Miért gondoljuk, hogy majd a kormány kötelességének érzni segíteni? Miért gondolják (egyébként tényleg a fagy és az aszály által sújtott) gazdák, hogy ha a hektáronkénti 3000 forintot sem fizetik be, (összehasonlításul: az uniós és állami támogatások 50-200 ezer forint/hektár-t tesznek ki földminőségtől függően) akkor majd a költségvetés és az unió a segítségükre siet?
Forrás: Piac&Profit
