Nem láthat minden számlát a NAV

Szerző: Ado Online
Dátum: 2016. szeptember 26.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az uniós szabályozás miatt maradnak a számlatömbök, és a számlákon a vevő adószáma nem szerepel, ami nehezíti a csalók kiszűrését – véli Zara László.


Az adózással kapcsolatos reformok egyik eleme az elektronikus számlázás valós idejű követése. Az elmúlt időben is többször is elhangzott, hogy jövőre minden számlát látni fog a NAV. Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületétének elnöke ugyan helyes célkitűzésnek tartja az áfacsalások megakadályozását a tisztességes vállalkozások érdekében, de úgy véli, hogy a számlázó programok bekötése a NAV-hoz nem jelenthet teljes körű megoldást. Ez ugyanis jogi és gyakorlati akadályokba ütközik, és továbbra is megkerülhető marad – olvasható a szervezet lapunkhoz eljuttatott közleményében.

Jövőre a tervek szerint az elektronikusan kiállított számlák elkészítésével egy időben azok adatait (ha áfatartalmuk eléri a 100.000 Ft-ot) online megkapja a NAV. E mellett 2017. július 1-től a vevő is köteles lesz a 100 ezer Ft feletti beszerzési számláinak adatait tételesen megküldeni az adóhatóságnak, így a két adat összefuttatható. Ez alapján ki lehet majd szűrni, hogy a mind a két szereplő bevallásában benne van-e minden beszerzés és értékesítés.

Zara László a jelenlegi jogszabályi keretek között nem tartja elérhetőnek a vállalkozások teljes körét. Ugyanis az EU áfa-irányelve nem teszi lehetővé, hogy a nemzeti jogszabályok kötelezővé tegyék minden vállalkozás számára a számítógéppel történő számlázást, így az elektronikus számlázást sem. Vagyis a vállalkozások kézi, számlatömbös számláit továbbra sem fogja látni a hatóság.

Továbbá ahhoz, hogy valóban fel lehessen tárni az adócsalásokat, nemcsak a „szállítók”, hanem a „vevők” adószámát is fel kellene tüntetni a bizonylaton. Az áfa-irányelv tiltja azt is, hogy az abban meghatározott számlázási szabályokon túl bármely uniós tagország általános jelleggel többletkötelezettséget írjon elő. Ha pedig a vevő adószáma nem szerepelhet kötelezően a számlán, akkor a számlázási adatokból nem lehet majd automatikusan ellenőrizni az áfa-bevallásokat.

Kérdéses, hogy évi kb. 2-3 milliárd online beérkezett számlát és áfabevallási tételt fel tudja-e majd feldolgozni a hatóság, mert az 1 millió forintot meghaladó áfatartalmú számlák és összesítő tételes jelentések feldolgozottságáról nincs információnk. Az elképzelés bizalmi kérdéseket is felvet: nincs biztosíték arra, hogy a NAV a vállalkozásról megismert adatokat valóban csak az adóztatásra használja, és nem “szivárogtat”, és a rendszer kialakításakor korrupciós kockázattal is számolni kell.

Az új lépés előnye, hogy előnyösebb helyzetbe kerülnek a tisztességes vállalkozások, és a költségvetés plusz bevételekhez juthat. Ugyanakkor az új rendszer is csak azokat fogja látni, akik számlát állítanak ki, a teljesen feketén működőket továbbra sem.

„A rendszer jelenleg megkerülhető marad, miközben a becsületes adózókra plusz költségeket és plusz feladatokat róna” – mondta Zara László.

 

 


Kapcsolódó cikkek:


Hétezer milliárd forinttal nőtt tavaly a magyar államadósság
2021. január 22.

Hétezer milliárd forinttal nőtt tavaly a magyar államadósság

2020-ban 9 százalék körüli volt az államháztartási hiány, nagyobb részben e magas hiány miatt jelentősen, nagyjából hétezer milliárd forinttal nőtt a magyar államadósság, a korábbi évnél magasabb áfa-, szja és taobevételek mellett.

Adóparadicsomok feketelistája: szigorúbb lesz az EP
2021. január 22.

Adóparadicsomok feketelistája: szigorúbb lesz az EP

Az 587 szavazattal, 50 ellenszavazat és 46 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás szerint nem lenne szabad olyan országokat eltávolítani a feketelistáról, amelyek csak jelképesen változatják meg adózási rendszerüket.

MKOE: Felesleges adminisztrációt okoz az 1 százalékos iparűzési adó
2021. január 22.

A Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) közleménye szerint a szervezet még 2020 december végén kérte meg a Pénzügyminisztérium illetékeseit és az önkormányzati adóhatóságokat, hogy fordítsák meg az 1 százalékos iparűzési adó bejelentgetési logikáját.