Nem titkolózhatnak sokáig a multik az adóparadicsomokról


Az EU végül kihirdette azon irányelvet, amely alapján a 750 millió eurónál nagyobb éves árbevétellel rendelkező multinacionális cégcsoportok számára adatszolgáltatást írnak elő – derül ki a Niveus közleményéből.

Az említette vállalatoknak országonkénti bontásban közzé kell tenniük, hogy az unió mely tagállamaiban termelnek nyereséget, illetve fizetnek adót, valamint az EU által adóparadicsomnak tekintett EU-n kívüli országokkal kapcsolatban is közölniük kell adatokat

A cégcsoportoknak azonban még van idejük felkészülni, ugyanis az első beszámolással érintett év 2025 lesz – foglalja össze a Niveus Consulting Group.

Az Európai Bizottság még 2016-ban terjesztett elő javaslatot a társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi nyilvánosságra hozatala tekintetében. Ez azért is fontos, mert a magyar jogba korábban már átültetett eddigi szabályozás csupán a cégcsoportok által az adóhatóságok felé ír elő országonkénti jelentéstételt (Country-by-Country Reporting, Országonként Jelentéstételi Kötelezettség), amely viszont nem nyilvános, mivel adótitkot képez.

Öt évet késlekedtek

Az EU végül több, mint 5 évnyi késlekedés után 2021. december 1-jén kihirdette azon irányelvet, amely bevezeti a nyilvános adatszolgáltatási kötelezettséget, így ez alapján már nem lehet többé titkolózni, hogy hol, milyen nyereséggel működik a cégcsoport – hívja fel a figyelmet Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere.

A 2021/2101-es irányelv alapján az adatszolgáltatás a 750 millió EUR-nál nagyobb konszolidált árbevétellel rendelkező, az Európai Unióban székhellyel, vagy jelentős telephellyel rendelkező multinacionális vállalkozásra nézve kötelező. Az eredeti elgondolást tükrözi az elfogadott irányelv, így a KKV-k jelenleg nem tartoznak az irányelv hatálya alá – emeli ki Bagdi Lajos.

Az információszolgáltatás az alábbi nyolc kulcsfontosságú területre terjed ki:

  1. A cégcsoport neve, az érintett pénzügyi év, a jelentés bemutatásához használt pénznem és a leányvállalatok felsorolása;
  2. A cégcsoport által végzett tevékenységek rövid bemutatása;
  3. Az alkalmazottak száma;
  4. Nettó árbevétel (beleértve a kapcsolt felek közötti tranzakciókat is);
  5. Adózás előtti nyereség (vagy veszteség) összege;
  6. Az adott pénzügyi évben esedékes társasági adó összege;
  7. Az adott pénzügyi évben ténylegesen megfizetett társasági adó összege;
  8. A felhalmozott nyereség összege az adott pénzügyi év végén;

Majdnem egy évük van még

A felosztást minden tagállamra és minden nem együttműködő (vagy szürke listás) országra vonatkozóan meg kell adni. Ezeket a jelentéseket egyúttal a cégcsoportok (társaságok) honlapján elérhetővé kell tenni legalább 5 éven keresztül.

Az irányelv rendelkezései alapján a tagállamoknak 2023. június 22-ig kell megalkotni azon belső jogszabályokat, hogy az irányelvnek megfeleljenek, majd ezt követően a 2024. évi beszámoló mérlegfordulónapjától számított tizenkét hónapon belül kell nyilvánossá tenni az adatokat, így valójában 2025 lesz az első beszámolási időszak a naptári éves adózók számára.



Kapcsolódó cikkek

2022. augusztus 15.

Jól látható nagyságú a magyar ikerdeficit

A májusi csökkenés után júniusban a korábbi hónapok szintjére, 806 millió euróra nőtt a folyó fizetési mérleg havi hiánya a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn megjelent előzetes adatai szerint. Májusban 370 millió, áprilisban és márciusban egyformán 780 millió euró volt a folyó mérleg deficitje. Július végére az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere  2636,5 milliárd forintra csökkent az év elejétől halmozódó deficit.