Németország megszerezte a Panama-iratokat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A német szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) megszerezte a Mossack Fonseca panamai ügyvédi iroda Panama-iratok néven is ismert kiszivárogtatott adatbázisát, amely több mint 200 ezer offshore cégről tartalmaz információkat. Keddi német sajtóértesülések szerint fizettek az iratokért.


A BKA és a Hessen tartományi igazságügyi minisztérium keddi közös közleménye szerint a 2,6 terabájt nagyságú adatbázist kiértékelik, és utánajárnak az iratokból kibontakozó mindazon ügyeknek, amelyek a büntető-, vagy adójogi visszaélésre utalnak.

A BKA – a legszélesebb nyomozati jogkörrel rendelkező német rendőrségi szerv – létrehozott egy külön ügyosztályt az adatok elemzésére, amely több hónapig tart és a frankfurti ügyészséggel, valamint a hesseni adóhatóság frankfurti igazgatóságával közösen zajlik – áll a közleményben, amely szerint a határokon átnyúló ügyek feltárásában szorosan együttműködnek az illetékes külföldi szervekkel.

A közleményben nem szerepel, hogy miként jutottak hozzá az adatbázishoz.

A Bild című lap kedden a hírportálján azt írta, hogy a Panama-iratokat megvásárolták, ötmillió eurót (1,55 milliárd forint) fizettek értük. A Süddeutsche Zeitung (SZ) című lap és két regionális közszolgálati médiatársaság, a Norddeutscher Rundfunk (NDR) és a Westdeutscher Rundfunk (WDR) közös tényfeltáró munkacsoportjának berlini kormányzati forrásai megerősítették a Bild értesülését.

 

Felidézték, hogy a 2016 áprilisában kirobbantott Offshore-botrány alapját jelentő Panama-iratokat a sajtónak szivárogtatták ki, elsőként éppen az SZ-nek, és feldolgozásukat az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumának (ICIJ) keretében kezdték meg, amely többször leszögezte, hogy az újságírói függetlenség védelme érdekében az információkat nem osztja meg állami szervekkel. Az iratokat kiszivárogtató forrás 2016 májusában kiáltványt jelentetett meg, amelyben jelezte, hogy hajlandó együttműködni hatóságokkal.

A John Doe álnevet használó forrás – akiről semmit sem tudni, így azt sem, hogy egy vagy több személyről, vagy egy szervezetről van-e szó – az SZ-ben megjelentetett írásában kiemelte: az offshore cégkonstrukciót ugyan gyakran az adókerüléssel hozzák kapcsolatba, de a Mossack Fonseca anyagai azt mutatják, hogy ennél sokkal súlyosabb bűncselekmények elkövetésére is használják. Hozzátette, hogy azért szivárogtatta ki a dokumentumokat, mert felelősségre kell vonni az iroda alapítóit, munkatársait és ügyfeleit a bűncselekményekért. Eddig a Mossack Fonseca “piszkos ügyeinek csak egy töredéke vált ismertté, és még évekig, talán évtizedekig is eltarthat, mire mind nyilvánosságra kerül” – áll a kiáltványban.

John Doe felszólította az Európai Bizottságot, a brit törvényhozást, az Egyesült Államok törvényhozását és valamennyi országot, hogy haladéktalanul gondoskodjanak a kiszivárogtatók védelméről, és felszólította az EU-t, hogy gondoskodjon valamennyi tagállami cégnyilvántartás teljes átláthatóságáról. Kiemelte, hogy valamennyi vállalat esetében nyilvánosságra kell hozni a kedvezményezettek kilétét.

(MTI)

 

 



Kapcsolódó cikkek

2022. január 19.

Az adómentesség mellé adminisztrációmentesség is jár a 25 év alattiaknak

Idén a 25 év alattiak nemcsak a személyi jövedelemadó megfizetése alól mentesülnek, hanem az adminisztrációtól is. Az adókedvezmény érvényesítését a fiataloknak nem kell külön kérniük, azt a munkáltató, vagy a rendszeres bevételt juttató kifizető a jogosultsági hónapokban automatikusan figyelembe veszi – közölte Izer Norbert.

2022. január 19.

Írország áfa-rendszere (2. rész)

Az ír áfa-bevallás egyike a legegyszerűbb, legkönnyebben áttekinthető bevallásoknak az unióban, hiszen mindössze kilenc sorból áll, ráadásul a kilenc sorból kettő eleve kizárja egymást, ugyanis az adóalany nem lehet egyszerre befizető, illetve visszaigénylő pozícióban is.