Newton és a pénzügyek – Newton élete (1. rész)


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Newton a tudománytörténet egyik legnagyobb alakja, kiemelkedő eredményeket ért el a fizikában, a matematikában, a csillagászatban. Tudományos eredményei közül jó néhány ma már a közoktatás része. Az kevésbé ismert, hogy nem volt jelentéktelen a pénzügyi tevékenysége sem, sőt ebbéli munkáinak is hosszú távú volt a hatása.

Qui genus humanum ingenio supravit.

Aki szellemével felülmúlta az emberi nemet.

(Newton szobrának felirata a cambridge-i Trinity College-ban)

Newtont csak olyan nevekkel lehet egy sorban említeni, mint Thalész, Püthagorasz, Arkhimédész, Galileo Galilei, vagy Albert Einstein, Stephen Hawking (persze a sort lehetne még folytatni).

Nagyságát már a maga korában is elismerték, jól fizető állásokkal, kitüntetésekkel halmozták el. Halálát követően pedig a londoni Westminster székesegyházban temették el.

Newtonról nem lehet úgy szólni, hogy ne ismertetnénk életét és tudományos tevékenységét. Az első és a második részben főleg erről lesz szó, a harmadik részben mutatjuk be a pénzügyek területén végzett tevékenységét.

Newton

Néhány utalás Newton tudományos eredményeire

Newton élete

Isaac Newton 1642. december 25-én született egy Lincolnshire megyei apró falucskában, Woolsthorpe-by-Colsterworthben. Apja három hónappal a születése előtt meghalt, ő maga koraszülött volt, anyja szerint születésekor elfért volna egy negyedgallonos (kb. egy literes) üvegben. A család kifejezetten jómódú volt.

Anyja újból férjhez ment, és új férjével el is költözött, a kis Newton nevelése a nagymamájára maradt. 1653-ban meghalt Newton anyjának második férje is, ekkor – három gyermekével – visszaköltözött Woolsthorpe-ba.

Newton nem volt különösebben jó tanuló, a tanítás főként humán tárgyakra terjedt ki, de ezek nem kötötték le az érdeklődését. Egy diáktársával keletkezett incidense után „bosszúból” határozta el, hogy ő lesz a legjobb tanuló az iskolában. Ezt be is váltotta.

Anyja 17 évesen kivette az iskolából, hogy a családi gazdaságban dolgozzon. Ezt elég hanyagul látta el, de szerencséjére rábeszélték anyját, hogy továbbtanuljon. A középiskolát kitűnő eredménnyel végezte el, majd 1661-ben Cambridge-be, a Trinity College-ba ment tanulni. Kezdetben egy tehetősebb diák inasa volt, majd sikerült ösztöndíjat szereznie. És tanult, tanult, tanult …

A tanítás középpontjában Arisztotelész művei álltak, így a logikát, etikát, retorikát is ennek megfelelően kellett Newtonnak elsajátítania. Három évvel később, 1664-ben Newton szakított Arisztotelész elméleteivel, egy jegyzetfüzetében ennek látványos nyomai is megtalálhatóak, „Questiones quaedam philosophcae” (Néhány filozófiai probléma) cím alá 45 kérdést fogalmazott meg magának a tudományok különböző területeiről.

Megismerkedett Kopernikusz, Descartes, Galilei és Kepler (stb.) gondolataival, tudományos eredményeivel, és ez el is döntötte a jövőjét. A csillagászat, a matematika, a természetfilozófia (mai névvel: fizika) rabul ejtette. Már 1665-ben tudományos eredményt ért el, felfedezte a binomiális tételt.

Newton

Newton tükrös távcsövének másolata

Az egyetemet 1665-ben végezte el, de ekkor katasztrófa sújtotta Angliát, kitört a nagy pestisjárvány (hogy az 1666-os londoni tűzvészről már ne is beszéljünk; lásd erre vonatkozóan a Szent Pál katedrális építéséről szóló írást. Későbbi tudományos eredményeit az 1665-66-os években, a csodák évében („annus mirabilis”) alapozta meg.

A pestis elől Newton hazamenekült, és két éven át matematikai és fizikai kutatással foglalkozott. Csak 1667-ben tért vissza Cambridge-be, ahol a Trinity College tanára lett. A professzori álláshoz be kellett volna lépnie az anglikán egyházba, de ez alól II. Károly király felmentését sikerült megszereznie. Rossz tanár volt! Előadásait felolvasta, a tanulók hozzáállása nemigen érdekelte. Diákjainak sokszor szinte teljesíthetetlen feladatokat adott, ha nem tudták megoldani, megalázta őket. Működése alatt a megaláztatások miatt három diákja is öngyilkos lett.

Szerencséjére a kutatási eredményei sorra megjelentek a tudományos lapokban, így nem fenyegette az, hogy fel kelljen hagynia az egyetemi állásával. Sőt előléptették, tisztes fizetést kapott, és lényegében mentesítették az oktatási kötelezettségek alól, tulajdonképpen azzal foglalkozhatott, amivel akart, szeretett.

A matematikai, fizikai, optikai, csillagászati kutatásainak eredményei nem csak cambridge-i megbecsültséget eredményeztek, de hamar felkeltették a Royal Society érdeklődését is. Az általa készített tükrös távcsövet 1671-ben mutatta be az Akadémiának, és ezzel azonnal szenzációt keltett. A következő év januárjától már tagja is lett a tisztelt társaságnak.

Az 1670-es évek elejétől belemerült az alkímiai és teológiai kutatásokba. Akkoriban ezeket ugyanúgy a tudomány részének tekintették, mint a matematikát vagy a dialektikát. Rengeteg feljegyzése született ezekkel kapcsolatban, viszont kiadásukra alig került sor, mert – különösen teológiai nézetei – ellentétesek voltak a hivatalos anglikán tanokkal.

Newton anyja 1679 tavaszán meghalt. Több egyéb probléma is jelentkezett Newtonnál, mentálisan zavarttá vált. Csak jó fél évvel később tért vissza Cambridge-ba. Több fontos tanulmányt is megjelentetett, de az igazán nagy műve, a Philosophiae naturalis principia mathematica (A természetfilozófia matematikai alapjai) című hatalmas munkája volt, amelynek első kötete 1687-ben jelent meg.

1689-től már az egyetem küldöttjeként parlamenti képviselő is lett, bár négy év alatt egyetlen hozzászólásában a nyitott ablakok miatti huzatra panaszkodott.

Newton

Newton 46 évesen (Godfrey Kneller festménye, 1689)

Tanítványai közül barátságot kötött Charles Montaguval, aki később pénzügyminiszter és Halifax grófja lett. Az ő segítségével és ajánlásával lett Newton 1696-ban a Királyi Pénzverde felügyelője, majd 1699-től az igazgatója. Ezt a tisztségét haláláig, 1727. március 31.-éig betöltötte.

Newton közéleti tevékenysége

Newton közéleti szerepvállalásait alapvetően a tudományos eredményeinek köszönhette.

Így lett a Trinity College professzora, az egyetem vezető testületének tagja, parlamenti képviselő két ciklusban is (1689-1690, majd 1701-1702).

A Royal Societynek mindössze 30 évesen lett a tagja, de viszonylag hamar konfliktusba keveredett a testület egyik vezetőjével, Robert Hooke-kal. Ez egészen Hooke haláláig passzivitást váltott ki Newtonból a testületi munkában. Hooke 1703-ban meghalt, a következő tisztújításkor – még 1703-ban – Newtont választották meg a testület elnökévé. Ezt a tisztségét haláláig megőrizte. A Royal Societyt kemény kézzel irányította, ha valaki ellentmondott neki, azzal szemben kíméletlen volt, még a tagságát is elveszíthette.

Newtont 1705 áprilisában Anna királynő lovaggá ütötte a Trinity College-ban tett uralkodói látogatás alkalmával. Ennek valószínűleg kevesebb köze volt Newton eredményeinek (tudományok és pénzverdei munka) elismeréséhez, sokkal inkább oka volt ennek a közelgő parlamenti választások, egy akkorra már nemzeti ikonná vált tudós elismerése jó népszerűsítési eszköz volt az uralkodó számára is. (Egyébként Newton volt a második tudós Angliában, akit lovaggá ütöttek, az első Francis Bacon volt, bár itt is nagyobb szerepet játszhatott Bacon politikai szerepvállalása, mint tudományos tevékenysége).

Newton személyisége

Már az eddigiekben is több olyan „tünetet” említettünk meg, amelyek azt bizonyítják, hogy Newton emberként meglehetősen különc, összeférhetetlen, mindig ideges, időnként depressziós, sőt paranoiás volt. Többször is a könyörtelen bosszúállás motiválta.

Egy 19 évesen saját magának összeállított bűnlistájában feltüntette, mostohaapja és anyja halálát is kívánta, mivel anyja újból férjhez ment.

Az őt csúfoló, nála idősebb diákot szinte péppé verte.

Ezek a hajlamai felnőtt korában is megmaradtak, sőt bizonyos szempontból megerősödtek. Robert Hooke-kal való konfliktusa, a Leibniz-cel kapcsolatos elsőbbségi vitája (differenciál- és integrálszámítás elsőbbségi kérdései) és pere, a pénzverde igazgatójaként a pénzhamisítókkal szembeni kíméletlen fellépései is mind erre utalnak (ezekről még lesz szó).

Több olyan időszaka is volt életében, amikor alig volt beszámítható állapotban. Az egyik ilyen időszak 1679-ben volt, amikor anyja halála miatt vonult vissza.

Labilis idegállapotához hozzájárulhatott az alkímiai és teológiai kutatásai miatt kialakult befelé fordulása, illetve a kémiai kísérleteinek következménye. Feljegyzéseiből ismert, hogy 1678-ban 108 különböző anyagot ízlelt meg, köztük a higanyt, az arzént és az ólmot is. Hajának kémiai elemzése azt mutatta ki, hogy az ólom, arzén és antimon szintje a normál mennyiség négyszerese, a higanyszint pedig tizenötszöröse volt.

Szintén idegösszeroppanás sújtotta 1693-ban. Valószínűleg jegyzeteinek egy 1692-es tűzben történő megsemmisülése váltott ki nála mély depressziót. Ekkor szinte mindenkivel összeveszett, álmatlanság, emésztési és mentális zavarokkal is küszködött.

Newton

Newton feljegyzéseinek egy része tűz martalékává vált (színezett fametszet)

Meglehetősen zavaros volt a nőkkel való kapcsolata is. Soha nem nősült meg, de jegyzeteiből kiderült, hogy volt egy-két kapcsolata, egy ízben még az eljegyzésig is eljutott, de aztán az is felbontásra került.

Ezek a jellembéli tulajdonságok, valamint mély koncentrációs ereje, környezetének igen erős kritizálása, sőt gyakran kíméletlen tettlegessége is az autizmus formájának, az ASD1-nek a tüneteit mutatják, amelyet korábban Asperger-szindrómaként ismertek.

Irodalom:

Westfall, Richard S.: Newton, Sir Isaac (1642–1727)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 29.

NAV: 2025-től lesz teljes az eÁFA rendszer

Számos új funkció bevezetésén van már túl a Nemzeti Adó- és Vámhivatal eÁFA rendszere, melynek fejlesztése egészen 2025-ig el fog tartani. A könyvelőszoftverekre ezen a téren is egyre nagyobb szerep hárulhat, a hagyományos nyomtatványkitöltő rendszer, az ÁNYK kivezetése ugyanis már napirenden van – derült ki a Kulcs-Soft által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

2024. május 29.

Értesítést küld a NAV-Mobil a jogviszonyváltozásokról

A foglalkoztatási adatok bármikor ellenőrizhetők a NAV-Mobilban, májustól pedig már push üzenetet is küld az alkalmazás a biztosítotti jogviszony változásairól – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden.