Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az útdíj fogyasztói árindexre gyakorolt hatását nem lehet pontosan előre jelezni, de a rendelkezésre álló adatok és a külföldi – köztük szlovák, lengyel – példák alapján megállapítható, hogy annak mértéke nem lesz jelentős – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.
A szaktárca ezt annak kapcsán közölte, hogy a Világgazdaság napilap szerdai cikkében az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségére (ÉFOSZ) hivatkozva azt írta, az olcsóbb alapélelmiszerek ára 30 százalékkal is nőhet az elektronikus útdíj rendszerének bevezetése miatt.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint a makrogazdasági szempontokat figyelembe véve látható, hogy az infláció a visszafogott fogyasztói kereslet, a rezsicsökkentés és az erősödő árfolyam miatt tartósan alacsony szinten maradhat, amelyet az útdíj bevezetése nem veszélyeztet.
| RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények |
|---|
|
A lengyel és szlovák adatok szerint az e-útdíj bevezetésekor és az azt követő fél évben az alapvető élelmiszerek ára csak kismértékben, 1-4 százalékkal nőtt. Az áremelkedésnek az útdíjak mellett számos egyéb oka is lehetett. Hazai példaként az üzemanyagárak mozgásának alapvető élelmiszerek árára gyakorolt hatásai vizsgálhatók. A 2009-2012 közötti időszakban a 2010-es kimagasló üzemanyag áremelkedéshez a négy év legalacsonyabb élelmiszer árnövekedése társult, vagyis az üzemanyagárak változása nagyon szűk határok között érvényesül az élelmiszerárak változásában – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.
A szaktárca értékelése szerint az egyes áruféleségek értéke és szállíthatósága jelentősen befolyásolja az útdíj bevezetésének árnövelő hatását. Ebből a szempontból sem mindegy, hogy 1 kilogramm közúton szállított áru értéke 100 vagy 1000 forint. A gyakorlati tapasztalatokon alapuló szlovák számítások szerint hosszú távon, nagy tömegben szállított, viszonylag alacsony árú üdítő esetében az árnövelő hatás 0,75 százalék, pékáru regionális szállítása esetén 0,085 százalék.
A szűk kereslet miatt a termelők és kereskedők sok esetben nem tudják érvényesíteni a magasabb előállítási költségeket a fogyasztói árakban. A tavalyi gabona terméseredményeket követően például a pékek jelentős, 20 százalékos kenyér áremelést tartottak volna szükségesnek. Idén áprilisban azonban a kenyér ára mindössze 1,3 százalékkal volt magasabb, mint 2012 augusztusában, ugyanezen időszak alatt a liszt 12 százalékkal drágult – írja az NFM.
A szaktárca számítása szerint a várakozások alapján az e-útdíj felgyorsíthatja a hatékonyság növelését, a rendszerben jelentős tartalékok vannak, például a költségadatok összehasonlítása szerint a bérfuvarozók akár 30 százalékkal olcsóbban is képesek ellátni egy szállítási feladatot a saját rezsiben szállítóknál.
Az új díjstruktúra mindenképpen ésszerűsíti majd a fuvarozást, a hosszabb távú szállításokat nagyobb teherbírású járművekkel, esetleg kombinált áruszállítási módok alkalmazásával fogják végezni, a helyi szállításoknál pedig igyekeznek minél gazdaságosabban felfűzni a fuvarokat és csökkenteni a futásteljesítményt. Az EU hatályos közlekedéspolitikai dokumentuma a 300 kilométer feletti közúti áruszállítások vasútra kerülésének megindítását is felvette a célkitűzések közé. A hatékonyság javítására ösztönző intézkedések a közúti szállítás költségeinek a szállított termékek árába való beépülését is jelentősen mérsékelhetik – tájékoztatott a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.
(Forrás: MTI)
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
