Nő a cigaretta jövedéki adója


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Változik az alapítvány fogalma, három lépcsőben az uniós szintre emelkedik a cigaretta jövedéki adómértéke és kedvezőbbé válik a sportcélú ingatlanok működtetése, miután az Országgyűlés elfogadta az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükségessé vált módosítását.

A képviselők 127 igen, 16 nem szavazattal és 42 tartózkodás mellett fogadták el a jogszabályt.

A jövőben – a civiltörvény szerinti közhasznúság kritériumainak teljesülése esetén – külföldi alapítványok is igénybe vehetik a személyes illetékmentességet magyarországi vagyonszerzéseikkel és a Magyarországon kezdeményezett közigazgatási hatósági, bírósági eljárásaikkal összefüggésben.

A hatályos rendelkezések alapján csak a Magyarországon bejegyzett, tartós közérdekű célra alapított alapítványok kaphattak ilyen kedvezményt, de a szabályozást az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárás keretében kifogásolta. A törvényjavaslat indoklása szerint Magyarország ugyan a szabályozásban nem látja az uniós jog sérelmét, a letelepedés szabadsága megítélése szerint nem sérül, a jogvitát nem kívánja folytatni, ezért módosítja az alapítvány fogalmát az illetéktörvényben.

Jövőre emelkedik a cigaretta és a fogyasztási dohány jövedéki adómértéke; az adó három lépcsőben, 2021. január 1-jére éri el az uniós adóminimumot.

A látvány-csapatsportban működő sportszervezetek pályázhatnak a saját tulajdonban vagy kizárólagos használatukban lévő sportcélú ingatlanuk üzemeltetési költségének támogatására, amelynek maximuma 300 millióról 600 millió forintra emelkedik.

Az energiahatékonysági beruházások adókedvezménye esetében módosult az elszámolható költségek köre: a kizárólag a beruházás, felújítás célját szolgáló, a magasabb energiahatékonysági szint elérését elősegítő tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értéke, értékének növekedése fog számítani.

Az országok között adóviták rendezését segíti, hogy az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvény módosításával megteremtik egy új európai uniós, választottbíráskodásra is kiterjedő adóügyi vitarendezési mechanizmus kereteit.

Kiegészültek a tőkekivonás megadóztatásával kapcsolatos rendelkezések is. A Magyar Nemzeti Bank felügyeleti tevékenységével összefüggésben pedig bővül a titoktartási kötelezettség alóli felmentés köre, hogy a jegybank az adatszolgáltatásból származó adatok ellenőrzésekor, továbbá az engedélyezési és a piacfelügyeleti eljárásban is kérhessen adatokat a kamarai tag könyvvizsgálótól, könyvvizsgáló cégtől.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Akkor is tud róla a NAV, ha külföldről származik a bevétel

Sokan azt hiszik, hogy a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelem, különösen, ha külföldről származik, könnyen elrejthető az adóhatóság elől. Érdemes azonban tudni, hogy a külföldi bankoknál és befektetési szolgáltatóknál vezetett értékpapírszámláról és pénzforgalmi számláról több mint 100 országból kap a NAV tájékoztatást információcsere keretében. Szintén érdemes mérlegelni, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből, és kriptovalutából jövedelmet szerzők a NAV ellenőrzések célkeresztjében vannak a NAV 2024-es ellenőrzési terve szerint – foglalja össze a Niveus Consulting Group.

2024. május 15.

Speciális szakkérdések adóeljárásnál

Az adóigazgatási eljárásról szóló törvény szerint szakvéleményt kell kérni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges. Ismertetjük a szabályozást és bemutatunk egy érdekes példát a transzferárazás világából.