Nonprofit kalauz


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha egyetlen jelzővel kellene illetni a folyó esztendőt, akkor a civil társadalmi környezet és az e területet érintő jogszabályi változások egyik legfontosabb jellemzője az elektronikus rendszerek, az informatika egyre szélesebb körű, helyenként kötelező alkalmazása.

Elegendő csak arra utalni, hogy az 1%-os törvény
a kapott támogatások felhasználásnak közzétételi formájaként az eddigi sajtóközlemény
helyett az ügyfélkapun keresztül az adóhatósághoz megküldendő, és ezt az illetékes
szakminisztérium internetes portálján közzéteendő formában határozza meg. De
folytathatnánk a sort azzal, hogy ebben az évben az interneten keresztül már
nemcsak a Nemzeti Civil Alapprogram pályázatait lehet benyújtani (sőt bizonyos
összeghatár felett nincs is más módja a pályázatnak), hanem azok elszámolásait
is. Bár az Adó-kódex Nonprofit Kalauz száma továbbra is természetesen elsősorban
a jogi, számviteli, adózási, nyilvántartási kérdésekkel foglalkozik, a bevezetőben
fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet a társadalmi környezet befolyásoló
változásaira.

Miért is illettük tehát 2008-at az informatikai év jelzővel?

2008 áprilisában az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala (OITH) online
módon elérhetővé tette a civil szervezetek megyei és fővárosi bíróságon nyilvántartott
közérdekű adatait. Az OIT elnöke és a civil szervezetekkel való kapcsolattatásért
felelős minisztérium (SZMM) államtitkárának rendszert indító szimbolikus közös
gombnyomása azonban csak első lépése volt az OITH „Civil szervezetek bejegyzésének
és nyilvántartásának modernizációja” programjának. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
által támogatott program célja ugyanis az, hogy 2010 végére lehetőség nyíljon a
civil szervezetek elektronikus ügyintézésre, és a bíróságokon elkészüljön a
közhiteles, interneten keresztül is elérhető adatbázis.
A másik fontos internetes vívmány, hogy a civil szervezetek tájékozódását a korábbinál
szélesebb körben és közvetlenebbül segíti a 2008 júliusában átalakított, a Szociális
és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) által működtetett Civil Információs Portál, amely a
www.civil.info.hu internetes címen érhető el. Az oldalon az aktuális civil szektort
érintő információkon túl szinte minden olyan adat is megtalálható, amit az állami
nyilvántartásokból e területet érintően tudni lehet. Így fellelhetőek itt:

  • a szektort érintő bírósági adatok (OITH-tól átvett hatályos adatbázis napi frissítéssel);
  • az szja 1%-os felajánlási adatok (a 2004. évtől),
  • a központi költségvetés terhére nyújtott támogatások adatai (a 2006. évtől);
  • az NCA elektori adatai;
  • az önkéntességhez kötődő hatósági nyilvántartási adatok;
  • az egyéb e területen releváns hatósági nyilvántartási adatok (pl. munkaügyi kapcsolatok adatai);
  • a kapcsolódó jogi információk (a hatályos jogszabályok);
  • a civilek számára elérhető pályázatok;
  • a civil szolgáltatók adatai; valamint
  • a civil részvétellel működő testületekhez kötődő információk.

Az SZMM a portál tartalmát a többi tárcával, illetve az OITH-val, az APEH-hel, a
MÁK-kal, az OMMF-fel, a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadóval, és sok más szervvel
való szoros együttműködés eredményeként biztosítja. Fontos azonban, hogy a megjelenő
adatok, információk elsődlegesen a tájékozódást, a tájékoztatást szolgálják, az
adattár nem minősül közhitelesnek. Ezzel együtt is komoly segítséget jelent azonban
a civil szervezeteknek.

Mindezek a fejlesztések az 1065/2007. (VIII.23.) kormányhatározatban rögzített
feladatok végrehajtásának eredményei, amelynek további előírásai is figyelmet
érdemelnek, hiszen például kötelezővé teszi a KSH évenkénti civil adatfelvételét,
illetve annak vizsgálatát, hogy a nemzetközi nem kormányzati szervezetek jogi
személyiségének elismeréséről szóló 124. számú Európai Tanácsi Egyezményhez milyen
módon csatlakozhatnak a magyarországi szervezetek (részletesebben lásd a II. fejezetben).

A kormányhatározatban megjelenő stratégiában az eddigi alapelvek (az erős civil
társadalom igénye; a civil szervezetek szerepének elismerése a részvételi demokrácia
megvalósításában, a társadalmi integráció és kohézió, a szolidaritás kiteljesítésében;
a partneri viszony és a civil kontroll iránti igény; a civil szféra függetlenségének
tiszteletben tartása; a piaci, állami és nonprofit szervezetek közötti együttműködés
elősegítése) fenntartása mellett továbbra is hangsúlyosak a kormányzati civil
kapcsolatok fejlesztésének pillérei, amelyek a következők:

  • a társadalmi részvétel eszközrendszerének fejlesztése,
  • a jogi környezet felülvizsgálata és szükség szerinti átalakítása,
  • a civil szervezetek hatékony működésének elősegítése,
  • az állami támogatások pályázóbarát elemeinek megteremtése,
  • az állami és önkormányzati közfeladat-ellátásban a civil szervezetek részvételének elősegítése.

S hogy mi indokolja ezt a komoly állami szerepvállalást, a fokozott figyelmet?

A KSH 2006. évi adatai szerint a magyarországi nonprofit szektor összbevétele
896 milliárd forint volt, ami 2008-ban már minden bizonnyal eléri az ezer milliárd
forintot. Ma a szektor nemcsak jelentős társadalmi, hanem komoly gazdasági tényező is,
amelybe minimum 400 milliárd forint költségvetési eredetű forrás áramlik. Minden ok
megvan tehát arra, hogy a nonprofit szektorban a gazdálkodás törvényesen, a hatályos
jogszabályok betartásával, átlátható módon történjen, ami nélkül elképzelhetetlen
a társadalom bizalma és a fenntartható fejlődés. Ehhez kíván segítséget nyújtani a
Nonprofit Kalauz legfrissebb száma abban a reményben, hogy 2008-ban a civil
szervezetek az informatikai eszközrendszer bővülése mellé a gazdálkodás
eredményességének és szabályosságának növekedését is elkönyvelhetik.

Forrás: Adó-kódex 7. szám – szeptember


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Akkor is tud róla a NAV, ha külföldről származik a bevétel

Sokan azt hiszik, hogy a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelem, különösen, ha külföldről származik, könnyen elrejthető az adóhatóság elől. Érdemes azonban tudni, hogy a külföldi bankoknál és befektetési szolgáltatóknál vezetett értékpapírszámláról és pénzforgalmi számláról több mint 100 országból kap a NAV tájékoztatást információcsere keretében. Szintén érdemes mérlegelni, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből, és kriptovalutából jövedelmet szerzők a NAV ellenőrzések célkeresztjében vannak a NAV 2024-es ellenőrzési terve szerint – foglalja össze a Niveus Consulting Group.

2024. május 15.

Speciális szakkérdések adóeljárásnál

Az adóigazgatási eljárásról szóló törvény szerint szakvéleményt kell kérni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges. Ismertetjük a szabályozást és bemutatunk egy érdekes példát a transzferárazás világából.