Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Enyhén emelkedett tavaly a GDP-arányos összadóbevétel az Európai Unióban és az euróvezetben.
Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által csütörtökön kiadott jelentés szerint 2016-ban 40,0 százalékra nőtt az adóbevételek bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya az Európai Unió tagállamainak átlagában a 2015-ben mért 39,7 százalékról. Az euróövezet 19 országában 41,2 százalékról 41,3 százalékra emelkedett ez az arány.
A 28 országot tömörítő Európai Unióban 2010-ben 38,4, 2006-ban pedig 39,0 százalékon, míg az euróövezetben ugyanekkor 39,2, illetve 39,9 százalékon állt a GDP-arányos összadóbevétel.
A legmagasabb, 47,6 százalékos arányt tavaly Franciaországban mérték, majd Dánia (47,3 százalék), Belgium (46,8 százalék), Svédország (44,6 százalék), Finnország (44,3 százalék), Ausztria és Olaszország (42,9 százalék), valamint Görögország (42,1 százalék) következik. A lista alján áll Írország 23,8 százalékkal, majd Románia (26,0), Bulgária (29,0), Litvánia (30,2), Lettország (31,6) és Szlovákia (32,4) jön a sorban.
Magyarország a 11. helyre került: a 2015-ben mért 38,4 százalékról tavaly 39,6 százalékra nőtt a GDP-arányos összadóbevétel. Az első kilenc ország mindegyikében 42 százalék fölött áll ez a mutató.
Tavaly a legnagyobb mértékben, 2,3 százalékponttal, Görögországban, illetve 1,5 százalékponttal, Hollandiában emelkedett a GDP-arányos összadóbevétel, míg a legnagyobb csökkenést, 2 százalékpontot Romániában, 0,9 százalékpontot Ausztriában és 0,8 százalékpontot Belgiumban mérték.
Az Európai Unió adóbevételeinek legnagyobb része, GDP-arányosan 13,6 százalék, a termelésre és az importra kivetett adókból származott, ezt követik szorosan (13,3 százalék) a társadalombiztosítási járulékok, majd a jövedelmi és vagyonadók (13,0 százalék).
(MTI)
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
