Nyereményjátékok – avagy verseny a fogyasztókért
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ki ne adná meg az esélyt arra, hogy ingyen külföldre utazhasson vagy tulajdonosa legyen egy új személygépkocsinak? A vállalkozások a nyeremények fogyasztókra gyakorolt vonzerejében bízva termékeik népszerűsítése érdekében különböző nyereményjátékokat hirdetnek meg. A fogyasztók a nyeremény reményében hajlandók kipróbálni új termékeket, miközben a marketingakció során tudatosul bennük a termék márkaneve, amely esetleg további vásárlásaikat során is befolyásoló tényező lehet.
Az effajta promóciók természetesen költséget jelentenek a cég számára, mely költségek aszerint változnak, hogy milyen típusú vásárlásösztönző akcióról beszélünk. A továbbiakban egy példa segítségével kitérünk azokra a tényezőkre, melyekre érdemes figyelni a nyereményjátékok szervezése során.
Vannak olyan nyereményjátékok, amelyek a játékban való részvételt a cég egyik termékének a megvásárlásához kötik. Ilyen esetben például a vásárlást igazoló blokk adatainak segítségével a fogyasztók regisztrálhatnak a játék oldalán. Az említett promóció öltheti vetélkedő, verseny formáját is, azzal, hogy a regisztráció után a résztvevőket további feladatok elé állítják a szervezők, amelyek szintén az adott termék vagy cég népszerűsítését szolgálják (pl.: rajzold meg a termék legújabb csomagolását, fényképezd le magad a termékkel vagy válaszold meg helyesen a céggel kapcsolatos kérdéseket). Annak érdekében, hogy el tudjuk dönteni, mit tekinthetünk vetélkedőnek, versenynek és mit nem az alábbi feltételeket kell megvizsgálnunk.
A vetélkedő, verseny feltételei és adózása
Vetélkedőnek, versenynek minősül a nyereményjáték, ha:
- a versenyt, vetélkedőt nyilvánosan meghirdették,
- a feltételek bárki számára azonosak,
- az adott feladat, cél elérése érdekében a résztvevők tudásuk, képességük vagy adottságuk birtokában egymással megmérkőznek, versengenek, nem kizárt, hogy ebben az esetben is közrejátszhat a véletlen, de a siker és győzelem elérése inkább a versenyzőn és nem külső tényezőkön múlik,
- a nyeremény nem pénz.
A fenti feltételek teljesülése esetén a nyereményjáték szervezőjét a nyeremény szokásos piaci értékének 1,19-szerese után 16% személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli, míg egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség ilyen esetben nem keletkezik.
Ha azonban a nyereményjáték nem felel meg a vetélkedő, verseny feltételeinek, el kell gondolkodnunk azon, hogy be tudjuk-e sorolni más típusú nyereményjátékok alá, hiszen a nyereményt terhelő adófizetési kötelezettségek is a promóció típusa szerint fognak változni. A legszerencsésebb esetben a nyeremény beleeshet az üzletpolitikai céllal juttatott nyeremény fogalma alá, és így adómentes juttatásnak fog minősülni.
Ha azonban nem tudjuk egyik külön nevesített nyereményjáték alá sem besorolni, tárgynyeremény esetén egyes meghatározott juttatásként, pénznyeremény esetén pedig egyéb bevételként fog adózni.
Sok minden múlik tehát azon, milyen megítélés alá esik a promóció. A vetélkedő, verseny feltételei látszólag egyértelműek, de akár egy apróbb eltérés is megváltoztathatja a nyereményjáték megítélését. A továbbiakban a leggyakrabban előforduló hibákat és kérdéseket ismertetjük, melyek lényegesek lehetnek a vetélkedő, verseny megítélése szempontjából.
Vetélkedő, verseny vagy valami más?
Induljunk ki a fent említett példából és vizsgáljuk meg, megfelel-e a vetélkedő verseny feltételeinek!
A vetélkedő, verseny első feltétele, hogy nyilvánosan meghirdessék. Nyilvános meghirdetésnek számít, ha nem is bárki, de megfelelően széles kör részt vehet a játékban. A példában említett játékban való részvételt egyedül a termékvásárlás korlátozza, ennek megfelelően a játékban való részvétel azonos feltételekkel mindenki előtt nyitva áll, a fogyasztónak csak annyi a teendője, hogy megvásárolja az adott terméket.
Általánosságban széles körnek számít az is, ha csak egy meghatározott kör (pl.: a középiskolások) vehetnek részt egy játékban, illetve az sem kizáró ok, ha a szervező munkavállalói ki vannak zárva a promócióból.
Elgondolkodtató azonban, hogy széles körben meghirdetett vetélkedőnek minősül-e, ha csupán egy adott intézmény hallgatói vehetnek részt a játékban. Másrészről a nyilvánosság kérdése eltérő megítélés alá esik egy országos illetőségű és egy helyi érdekeltségű vállalkozás esetében is.
| Nem fizet a vevője? – IX. Magyar Követeléskezelés Konferencia |
- Mit tehetünk akkor, ha minden elővigyázatosságunk és tájékozottságunk ellenére olyan céggel kötünk üzletet, aki az általunk elvégzett munkát, vagy leszállított terméket nem hajlandó kifizetni?
- Mennyire használható a már többször, legutóbb április 1-én módosított csődtörvény, és milyen az ítélkezési gyakorlat?
- Honnan kaphatunk hiteles adatokat a szerződött partnereinkről, és melyek azok a cégek, amiket érdemes elkerülnünk?
- Milyen gyakorlati tapasztalatokat, tanácsokat kaphatunk olyan cégek vezetőitől, akik már több alkalommal is sikerrel kezelték kintlévőségeiket?
A fenti kérdésekre is választ kaphat 2014. szeptember 25-én, ha eljön a Napi.hu által szervezett szakmai konferenciára.
Helyszín: Radisson Blu Béke Hotel, 1067 Budapest, Teréz Krt. 43.
Bővebb információk az előadásokról az előadókról, valamint jelentkezés itt
|
Egy vetélkedő, verseny során a résztvevők tudásuk, képességük vagy adottságuk birtokában egymással versengenek. Ennek az említett példa is megfelel. Fontos azonban, hogy a győztes kiválasztása objektív szempontok figyelembe vételén alapuljon. Érdemes lehet elgondolkodni azon, hogy egy rajzverseny esetében, amely általában szubjektív megítélés alá esik, milyen szempontok szerint zajlik a győztesek kiválasztása (pl: szakmai zsűri, facebook szavazás).
A közösségi oldalak térhódításával egyre népszerűbbé válnak a szervezők közösségi oldalán meghirdetett promóciós játékok, ahol a győztesek kiválasztásában döntő szempontként figyelembe veszik az adott pályázati munkára leadott „like”-ok számát, azonban ennek nyereményjátékok szempontjából való kezelése még nem tisztázott. Nem egyértelmű ugyanis, hogy a facebook szavazás során valóban a legjobban teljesítő versenyző nyer-e vagy akinek a legtöbb ismerőse van.
Az előbbiekkel ellentétben a kvízjátékok esetében nem az objektivitás kérdése, hanem a kérdések nehézségi foka lehet meghatározó jelentőségű, hiszen egy egyszerű, bárki számára viszonylag könnyen megválaszolható kérdés nem feltétlenül esik bele a vetélkedő, verseny kategóriájába.
További feltétele a versenynek, vetélkedőnek, hogy a győzelem lehetőleg ne külső körülményeken múljon. Elgondolkodtató például a tippelős játékok megítélése, ahol a szervező által eladott termékek számát kell a lehető legpontosabban megtippelni, csakhogy itt már egy harmadik szereplő teljesítménye is bejátszik a végeredménybe.
A fentiekből is látszik, hogy a nyereményjátékok besorolása során a játékszabályzatban szereplő összes feltételnek és kitételnek meghatározó jelentősége lehet, amely következésképpen befolyásolja a promóció adózási szempontú megítélését is.
A bejegyzés szerzője a MAZARS szakértője. A MAZARS szakmai blogja az Adó Online partnere.
