Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Kiderült, az NAV számon kérhet olyan nemzetközi szabványokat, amelyek le sincsenek fordítva magyarra.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) adott igazat csütörtöki ítéletében az Európai Bíróság abban az ügyben, amely a dízelolaj lobbanáspontjának meghatározásáról szól.
Az adóhatóság egy magánszemélynél tartott ellenőrzés során több ezer liter olyan gázolajat talált, amelynek a lobbanáspontja nem felelt meg a magyar előírásoknak. Ezért a NAV több mint ötmillió forintos bírságot szabott ki.
Később kiderült, hogy a szóban forgó dízelolaj az uniós üzemanyag-irányelvnek megfelelt, de a NAV egy magyar előírás betartását is megkövetelte. Ez arról rendelkezett, hogy a dízelolajnak egy másik, nemzetközi szabványnak is meg kell felelnie, ez azonban akkor még nem volt lefordítva magyar nyelvre.
A férfi bíróságra vitte az ügyet, a magyar igazságszolgáltatás pedig arra kért választ az uniós bíróságtól, hogy előírhatnak-e a magyar hatóságok az uniós irányelvnél szigorúbb követelményeket, valamint elvárhatják-e egy akkor még magyar nyelven nem elérhető szabvány alkalmazását.
ADÓklub Online 2016 – Androidos okostelefonnal |
|---|
|
ADÓ szaklap online ADÓ-kódex szaklap online Számviteli tanácsadó szaklap online Áfa-kalauz szaklap online – ADÓ kérdések és válaszok Ado.hu Prémium cikkek |
A bíróság válasza mindkét kérdésre igen. A luxembourgi uniós bírák ugyanis világossá teszik, hogy az uniós irányelv célja az egészség és a környezet védelme, nem pedig a biztonságos használat és a fogyasztóvédelem területén való jogharmonizáció. A lobbanáspontra vonatkozó követelmény pedig a bírák szerint ez utóbbi kategóriába tartozik, nem egészség- vagy környezetvédelmi előírás.
„Az irányelv nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy biztonsági szempontokon alapuló olyan kiegészítő üzemanyag-előírásokat állapítsanak meg, mint például a dízelüzemanyagok lobbanáspontjára vonatkozó határérték” – szögezi le az ítélet.
A bíróság emellett azt is kimondta, hogy az uniós jog nem írja elő konkrétan, hogy a tagállamoknak kötelező lenne a saját hivatalos nyelvükön közzétenniük azokat a nemzetközi szabványokat, amelyek teljesítését megkövetelik.
(MTI)
