Nyugdíjprémium és változó nyugdíjemelés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nemrégiben döntött a parlament a 13. havi nyugdíj megszüntetéséről, a helyette bevezetendő nyugdíjprémiumról, valamint arról, valamint a nyugdíjemelési szabályok változásáról és a nyugdíjkorrekció későbbi végrehajtásáról. A változásokról az ONYF részletes tájékoztatót tett közzé.

A 2009. évi XL. törvény 2009. július 1-jétől hatályon kívül helyezte a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek (Tny.) a tizenharmadik havi nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseit, ezért a novemberben esedékes második részletet már nem fizetik ki a nyugdíjasoknak.

A törvénymódosítás 2010. január 1-jét követően nyugdíjprémium megállapítását teszi lehetővé, amennyiben a GDP változatlan áron számított növekedésének a tárgyévben várható mértéke a 3,5 százalékot meghaladja, és az államháztartás – költségvetési törvényben meghatározott – tárgyévi egyenlegcélja várhatóan teljesül.

Nyugdíjprémiumra az a személy jogosult, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napján, valamint a tárgyév novemberében a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó, vagy azzal egy tekintet alá eső nyugdíjban részesül.
A nyugdíjprémium összege legfeljebb 80 000 forint lehet. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a nyugdíjprémiumot – a meghatározott feltételek teljesülése esetén – külön kérelem benyújtása nélkül a november havi nyugellátással együtt folyósítja.

2009. december 31-ét követően módosulnak a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó rendelkezései. Az új szabályozás szerint a tárgyév január 1-je előtti időponttól megállapított társadalombiztosítási nyugellátást a megállapítás naptári évét követően minden év január hónapjában az emelés évére tervezett:

  • fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni, amennyiben a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedésének (a továbbiakban: GDP) tárgyévre tervezett mértéke nem éri el a 3 százalékot,
  • fogyasztói árnövekedés és a tervezett országos nettó átlagkereset-növekedés 80 és 20 százalékos arányban súlyozott átlagának megfelelő mértékben kell emelni, amennyiben a GDP növekedésének tárgyévre tervezett mértéke legalább 3 százalék, de nem éri el a 4 százalékot,
  • fogyasztói árnövekedés és a tervezett országos nettó átlagkereset-növekedés 60 és 40 százalékos arányban súlyozott átlagának megfelelő mértékben kell emelni,
  • amennyiben a GDP növekedésének tárgyévre tervezett mértéke legalább 4 százalék, de nem éri el az 5 százalékot,

  • fogyasztói árnövekedés és a tervezett országos nettó átlagkereset-növekedés 50-50 százalékos arányban súlyozott átlagának megfelelő mértékben kell emelni, amennyiben a GDP növekedésének tárgyévre tervezett mértéke 5 százalék, vagy azt meghaladó mértékű.

A 2009. évi XL. törvény 2009. július 1-jétől módosította a nyugdíjak korrekciós célú emeléséről szóló 2005. évi CLXXIII. törvényt is. A 2009. szeptember 1-jétől hatályos nyugdíjkorrekciós intézkedéseket későbbi időpontban, 2010. január 1-jétől hajtják végre. Ennek keretében az 1988. január 1-je és 1990. december 31-e közötti időponttól kezdődően megállapított saját jogú nyugellátást 2 %-kal, az 1992. január 1-je és 1995. december 31-e, valamint az 1997. január 1-je és 1998. december 31-e közötti időponttól kezdődően megállapított saját jogú nyugellátást 4-4 %-kal emelik.

Forrás: ONYF


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.