A közvetett adózás rendszere a Dél-afrikai Köztársaságban (2. rész)
A Dél-afrikai Köztársasság a kontinens egyik legerősebb gazdasága. Az ország egykulcsos áfarendszerét 1991-ben vezették be.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az eddig megjelent BEPS tanulmányok közül kettő (a 8-as és 13-as) foglalkozik a transzferár témájával, ezek közül a 13. számú akcióterv konkrétan a transzferár-dokumentációval és országonkénti jelentéssel kapcsolatos BEPS iránymutatásokat foglalja össze – írja az RSM DTM blogja.
A transzferár-dokumentáció kérdésével régebb óta foglalkozik az OECD. Már 2013-ban publikáltak egy vitaanyagot, amely a globális szintű szabványosításra tett konkrétabb javaslatot. A vitaanyag jelentőségét arra alapozták, hogy az OECD Transzferár Irányelveinek dokumentációra vonatkozó (V. számú) fejezetét több mint 15 évvel ezelőtt szövegezték, így az nem nyújt megfelelő iránymutatást a mai, jelentősen megváltozott gazdasági környezetben.
Ilyen szempontból a 2014. szeptemberében kiadott 13. akcióterv némileg kilóg a sorból, mivel a tanulmány szövege egy az egyben a Transzferár Irányelvek újraszövegezett V. fejezeteként fog szolgálni.
A tanulmány háromszintű transzferár-dokumentációs szabvány bevezetésére tartalmaz ajánlást:
Általánosságban elmondható, hogy az első két pont – legalábbis magyar és EU-s szempontból – nem jelent túl nagy változást, az Öreg Kontinensen ugyanis már jó ideje működik a fődokumentum-specifikus nyilvántartás struktúra, az OECD pedig nem is csinált titkot abból, hogy az Unió kétszintű rendszerét veszi mintának. A magyar transzferár-dokumentációs szabályokat tartalmazó 22/2009. PM rendelet már évek óta lehetővé teszi a fődokumentum-specifikus nyilvántartás alkalmazását.
Az új Jogtár egyes előfizetési konstrukciói
mellé most táblagépet adunk! |
A CbC igazi változást hozhat, de jelentősen növeli az adminisztrációt
Valójában a harmadik pont a legérdekesebb magyar (illetve európai) szempontból, hiszen ez egy teljesen új transzferár dokumentációs elem (a javaslatként készített táblázatot a tanulmány 35. és 36. oldalán lehet megtekinteni). A CbC jelentés előírja a multinacionális vállalatoknak, hogy azokban az országokban, amelyekben üzleti tevékenységet folytatnak, éves szinten jelentsék a főbb pénzügyi mutatóikat, pl. értékesítés nettó árbevétele (külön bontásban a kapcsolt vállalkozások és független felek tekintetében), adózás előtti eredmény, megfizetett társasági adó (tao), foglalkoztatottak létszáma, saját tőke összege, eredménytartalék, tárgyi eszközök stb.
Ezen kívül még a javaslat alapján a multinacionális vállalkozásoknak be kellene majd jelenteniük minden egyes országban illetőséggel bíró kapcsolt vállalkozásukat (azt is, ha az azt bejegyző állam eltér az illetőség szerinti államtól), és meg kell majd jelölni annak tevékenységét is. A felsorolt lehetőségek között szerepel a K+F, holding, beszerzés, gyártás, forgalmazás, támogatási tevékenység, finanszírozás stb. továbbá akár olyan kritérium is, hogy tevékenységét szüneteltető vállalkozásnak minősül. Hozzáteszem, hogy ez az elv sem feltétlenül olyan idegen a magyar transzferár-kötelezettségek szemszögéből, tekintve, hogy egy magyar vállalkozás eddig is köteles volt kapcsolt vállalkozásait bejelenteni, amint szerződést kötött velük valamilyen ügyletre.
Több ország (köztük Argentína, Brazil, Kína, Kolumbia, India, Mexikó, Dél-Afrika és Törökország) jelezte, hogy a CbC-ben a javaslatban említetthez képest még több adatot szeretnének látni, például kamatfizetések, jogdíjfizetések és különösen szolgáltatási díjak.
Maga az anyag az alábbi szempontok tekintetében tartalmaz javaslatokat a transzferár dokumentációs kötelezettségre vonatkozóan:
Már iránymutatás is készült az akciótervhez
Nemrég 2015. februárjában megjelent egy kiegészítő iránymutatás a 13. akciótervhez, ami lényegében a CbC jelentés gyakorlati tudnivalóit mutatja be, tekintettel arra, hogy ez az igazán új elem a transzferárazás területén és ezzel kapcsolatban van még a legtöbb kérdőjel is.
Az iránymutatás négy fő részt tartalmaz:
1. A CbC jelentés kezdő időpontja
A javaslat szerint a 2016. január 1-én vagy azt követő adóévre vonatkozóan kellene először CbC jelentést leadni, és ha a 13. akciótervben említett 1 éves határidőt figyelembe vesszük, ez azt jelenti, hogy a jelentések határideje az üzleti évként a naptári évet alkalmazó társaságok esetében 2017. december 31.
2. A CbC jelentési kötelezettség korlátozása
Azok a multinacionális vállalatok, amelyeknek a megelőző adóévben (jelen esetben 2015-ben) 750 millió eurót nem éri el a teljes konszolidált bevétele, mentesítve lennének a CbC alól. Ezt az összeghatárt 2020-ban felülvizsgálják majd.
3. Szükséges feltételek a CbC jelentés alkalmazásához
4. A CbC jelentések adatai országok közötti kicserélésének bevezetése és keretei
Az országok közötti automatikus információcserére és implementációra vonatkozóan részletszabályok kerülnek kidolgozásra 2015 áprilisáig.
Mindebből látszódik, hogy meglehetősen széleskörű és lényeges változások ezek, bár magyar szemmel nézve két szempont némileg árnyalja a hatást. Az egyik, hogy a nemzetközi porondon amúgy is meglehetősen szigorúnak mondható magyar transzferár szabályozás tükrében kevésbé tűnik „radikálisnak” a 13. akcióterv. A másik, hogy egyelőre úgy tűnik, a CbC kötelezettségek jelentős része inkább az anyavállalatoknál fog jelentkezni, így – mivel a fentiekben említett 750 millió eurós konszolidált bevételi korlátra tekintettel feltehetően magyar anyavállalatok nem lesznek a kötelezettek körében – a magyar vállalkozásokat várhatóan kevésbé érintik majd ezek a változások.
A CbC jelentési kötelezettség ugyanakkor olyan folyamatokat indíthat el, mely a későbbiekben szélesebb vállalkozói körre is kiterjeszthetőek és alapul szolgálhatnak új ellenőrzési módszerek kidolgozásához a transzferázás területén.
A bejegyzés szerzője Fajcsák Gábor, az RSM DTM Hungary Zrt. adómenedzsere, nemzetközi adószakértője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.
A Dél-afrikai Köztársasság a kontinens egyik legerősebb gazdasága. Az ország egykulcsos áfarendszerét 1991-ben vezették be.
Újabb hírekkel jelentkezett a NAV-figyelő.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőr munkatársai 2023-ban több mint 120 ezer hamis termék bejutását akadályozták meg a vámellenőrzésekkel.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!