Offshore-megoldás a vagyonosodási vizsgálatra?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vagyonosodási vizsgálat alanyai sok esetben kölcsönt jelölnek meg gyarapodásuk forrásaként, ám ezt nem mindig jelent megoldást, mert kiderülhet, hogy a kölcsönnyújtónak erre nem is volt fedezete. Lapunk információja szerint emiatt egyre többen offshore cégtől kapott kölcsönt emlegetnek, mivel arról az adóhatóság nem tud információt szerezni.

A vagyonosodási vizsgálat alá vont magánszemélyek gyakran hivatkoznak arra, hogy gyarapodásukat kölcsönből fedezték, az állítás azonban sokszor csak időhúzásra alkalmas, mivel az APEH a kölcsönnyújtó vagyoni helyzetét is ellenőrzi, és könnyen kiderülhet, hogy annak nem is volt elég pénze az ügyletre. Emiatt lapunk információja szerint egyre többen jelölnek meg vagyonosodásuk forrására offshore cégtől kapott kölcsönt, mivel arról az adóhatóság nem tud információt szerezni.

A kölcsönszerződés jóval hitelesebbnek tűnik, ha közjegyző foglalta azt közokiratba. Az APEH azonban ezt is csak akkor fogadja el, ha az ügylethez kapcsolódó pénzmozgás bankszámlán történt, álláspontja szerint ugyanis a teljes bizonyító erejű magánokirat, illetve közokirat nem a benne foglaltak valóságtartalmát igazolja, csak azt, hogy annak kiállítója a nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta. Az adóhatóság szerint tehát pusztán egy kölcsönszerződés nem alkalmas annak hitelt érdemlő bizonyítására, hogy az ügylet ténylegesen megvalósult, vagyis nem árt, ha a közjegyző azt is igazolja, hogy a szerződéskötéssel egyidejűleg a pénz átadása is megtörtént vagy meghatározott időn belül megtörténik.

A magyar közjegyzők a magas díjtételeknek köszönhetően túl sokat keresnek ahhoz, hogy mindent kockára téve meg nem történt ügyletekről utólagosan közokiratot állítsanak ki – mondta lapunknak egy szakmabeli. Hasonlóan vélekedett erről ügyvéd kollégája is, aki szerint azonban Romániában könnyen lehet keríteni olyan ügyvédet, aki a kölcsön összegének 4–10 százalékáért biztosítja a kölcsönszerződés hátterét, vagyis az offshore céget és a közjegyzőt. Magyarországon is találni olyan magánszemélyeket, akik néhány százalékos jutalékért vállalják a kölcsönadó szerepét, alkalmazásuktól azonban óva int Vadász Iván. A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke szerint előfordulhat, hogy az illetőről kiderül: soha nem volt annyi bevallott jövedelme, amiből kölcsön adhatott volna. Ha a szolgáltatás nyújtója bevallásokkal bizonyítja is az ellenkezőjét, azt nem lehet kideríteni, nem adott-e kölcsön további személyeknek.

Forrás: Napi Gazdaság

---