Online árverezheti az ingatlanokat is az APEH


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jövőre az ingatlanokra is kiterjeszti az adózás rendjéről szóló törvény az elektronikus árverést – legalábbis az országgyűlés elé kerülő javaslat tartalmaz ilyen irányú módosítást.

Januártól az ingó vagyontárgyakra már csak az elektronikus rendszeren keresztül lehet licitálni, a tervek szerint ez egészülne ki jövőre az ingatlanokkal. Az eredeti cél az volt, hogy az árverési csarnokokban a rendszeres árletörést megakadályozza az adóhatóság.

Korábban ugyanis a profi, árverésre járó csoportok mesterségesen leszorították a liciteket, így az ingóságokhoz potom áron juthattak hozzá – mindez nagyüzemben működött, aminek következtében az ingóságok a kikiáltási ár negyedéért keltek csak el. Az elektronikus árverés bevezetésével – ezen az Ügyfélkapun keresztül bárki részt vehet akár személyesen, akár egy közvetítő megbízása mellett – ez a mesterséges árleszorítás megszűnt, tavaly már általában a becsérték felét adták meg a licitálók. Persze ennél nem is adhattak volna kevesebbet, hiszen a jogszabály szerint csak akkor érvényes az árverés, ha a becsérték ötven százalékát megadja a leendő tulajdonos.

Ezen a sikeren felbuzdulva jövőre az ingatlanokra is kiterjesztik a kizárólagos online licitálást, némi eltéréssel persze az ingóságokra vonatkozó szabályokhoz képest. Az ingatlanokra csak három napig lehet licitálni (az ingóságoknál ez nyolc napig tart), de ami a legfontosabb, hogy előleget kell fizetnie annak, aki egyáltalán részt kíván venni egy árverésen. Az előleget az árverés megkezdéséig kell az adóhatóság számlájára befizetni, ami az ingatlan értékének tíz százalékát teszi ki.

Emellett az is jelentős különbség az ingó árverésekhez képest, hogy az érvényes árveréshez szükséges minimumár az ingatlan típusa szerint differenciálódik. Míg az ingó vagyontárgyak esetében ez a minimum az érték ötven százaléka, addig ingatlanoknál ez 65, lakóingatlanoknál pedig 75 százalék. Tekintettel arra, hogy egy ingatlan nyilvánvalóan drágábban kel el, mint egy ingó vagyontárgy, a jogszabály az ingókra vonatkozó nyolcnapos fizetési határidővel szemben az ingatlanoknál megenged egy egyszeri, hatvannapos fizetési haladékot.

A többi szabály nem marad a régiben, vagyis az öt legnagyobb licitet adót az adóhatóság elektronikus úton és levélben is értesíti. Azért nemcsak a legnagyobb ajánlatot tevőt, mert ha ő valamiért mégsem tud – vagy nem akar – fizetni, akkor a második, majd harmadik és így tovább lép a helyére. Ha a második-ötödik legnagyobb licitet adó vásárolja meg a vagyonelemet, akkor a legnagyobb ajánlattal élőnek ki kell fizetnie a két összeg közti különbséget.

Forrás: Napi Online


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.