Jön a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás
Egyszerűsítheti a jogviszonyok mindennapi ügyintézését az adóhatóság vezetésével működő konzorcium uniós támogatással létrejövő fejlesztése, a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) – közölte a NAV.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Összesítve több milliós bírságot szabott ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal azokra a kereskedőkre, akik még nem rendelték meg az online pénztárgépet. Az adóellenőrök nem véletlenül akadtak a mulasztókra: hetek óta ellenőrzik azokat a budapesti vállalkozásokat, amelyek nagy valószínűséggel nem teljesítették az online pénztárgép rendszerbe történő bejelentkezés feltételeit.
A revizorok a jogszabályban előírtak betartását ellenőrzik azt vizsgálva, hogy az érintetteknek van-e üzembe helyezési kódjuk és rendelkeznek-e pénztárgép beszerzésére vonatkozó szerződéssel vagy a forgalmazó által visszaigazolt megrendeléssel.
Mindezeken túlmenően az ellenőrök figyelme arra is kiterjed, hogy a szerződés illetve a megrendelés tartalmazza-e a teljesítési határidőt.
A NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága azokat az online pénztárgéppel nyugtaadásra kötelezett vállalkozásokat bírságolja, akik nem rendelkeznek sem szerződéssel, sem visszaigazolt megrendeléssel.
Súlyosbító körülményként értékelik az ellenőrzések során és így magasabb összegű bírságot szabnak ki azokra, akik még üzembe helyezési kódot sem kértek, azaz nem regisztráltatták magukat a NAV-nál.
Az egyéni vállalkozók mulasztását 500 ezer forintig, a gazdasági társaságokét 1 millió forintig terjedő bírsággal szankcionálja a NAV.
Egyszerűsítheti a jogviszonyok mindennapi ügyintézését az adóhatóság vezetésével működő konzorcium uniós támogatással létrejövő fejlesztése, a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) – közölte a NAV.
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) lehetővé teszi az adózó számára, hogy ő maga kérje az ellenőrzés megismétlését, ha álláspontja szerint az általa feltárt új tények, körülmények a korábbi ellenőrzés eredményét megváltoztatnák.
Cikkünk második részében példák segítségével tekintjük át a Katv. 20. § (3) bekezdés c) pontjában, illetve 20. § (4) bekezdés c) pontjában szereplő adóalap-korrekciós tétel alkalmazását.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!