Online számlaadatküldés – kérdéses tételek kezelése

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A valós idejű számlaadatküldés világos szabályokkal rögzíti, hogy mi a teendő az alapparamétereknek megfelelő számlákkal. A jogszabály arra is iránymutatást ad, hogy mi a teendő azon esetekben, amikor az eredeti számla ugyan nem tartozik a jelentendő adatkörbe, de „utóélete miatt” mégis jelentési kötelezettséget keletkeztet – írja az RSM blogja.

 

A gyakorló szakemberekben azonnal felmerül a kérdés, hogy mi lesz majd a teendő a helyesbítő vagy sztornó számlák adataival. A legegyszerűbb megoldás, amellyel a probléma elkerülhető, ha a cég értékhatárra tekintet nélkül minden, adóalanyok között kiállított számla adatait lejelenti a NAV felé. A szabályozás ezt nem zárja ki, és a későbbiekben, ha az áfaküszöbérték csökkentésre kerül, nem kell módosítani a beállításokon, rendszeren. 

Mi a helyzet a helyesbítő számlákkal? Az attól függ…

Amennyiben csupán az értékhatárt elérő vagy afeletti tételek adatait kívánja a cég továbbítani – az előírásnak eleget téve –, figyelnie kell a tranzakciókat érintő utólagos változásokra is. A szabályozás pontosan meghatározza a teendőket a helyesbítő, sztornó számlák esetében is, eszerint, ha az eredeti számlát jelentettük, akkor a hozzá kapcsolódó helyesbítő számláról, számlákról is adatot kell szolgáltatni. 

[htmlbox akr]

 

Amennyiben az eredeti számla értéke nem érte el a jelentési küszöbértéket, de a korrekciós számla az áfatartalmat összességében 100 ezer forint fölé növelte, akkor a helyesbítő számlát már jelenteni kell, valamint az ezt követő minden helyesbítést is. Sajnos ilyen esetben is monitorozni és tárolni kell az eredeti számla adattartalmát, hogy tudjuk, melyek azok a helyesbítő számlák, amelyeket jelentenünk kell és melyek, amelyeket nem. Ez a problémakör elkerülhető azzal, ha a társaság úgy dönt, hogy az összes belföldi adóalany felé kiállított számláját – összeghatárra tekintet nélkül – lejelenti.

A számlaadatok beküldése mellett új szolgáltatásokat is biztosíthat a NAV 

A valós idejű számlaadatküldés „melléktermékeként” az adóhatóság plusz szolgáltatásokat is biztosíthat majd a riportáló cégek számára. Az adatszolgáltatástól elkülönülten lehetőség nyílik majd a magyar adószámok érvényességének, helyességének lekérdezésére, illetve az adatbeküldők a partnereik cégre vonatkozóan bejelentett adatszolgáltatásait is lekérdezhetik.

Utóbbi a jövőben akár nagyon hasznos is lehet, hiszen, ha a vállalat partnerei nem szűrik meg a beküldött számlák adatait és a 100 ezer forintnál kevesebb áfatartalmú számlákat is lejelentik, akkor az adatszolgáltatásukat lekérdezve importálhatóvá válhat pl. a könyvelő szoftverekbe a számlák adattartalma, csökkentve a manuális munkát. Lehetőség nyílik arra is, hogy a beszerzési számlák manuális feldolgozása mellett a vállalkozás egy kiegészítő ellenőrzési pontot építsen be a folyamataiba: a manuálisan feldolgozott számlák adatainak összevetését a NAV rendszerében elérhető adatokkal. A számlák manuális feldolgozását azonban egyelőre nem érdemes temetni, legalább is addig, amíg nem győződünk meg teljes bizonyossággal arról, hogy az értékesítő üzleti partner teljesen helyesen teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét.

Valamint cél egy olyan online számlázóprogram létrehozása az adóhatóság részéről, amely térítésmentesen, bárki által használható, de regisztrációhoz kötött.

A bejegyzés szerzője Sztankó Dániel, az RSM  Hungary pénzügyi képviseleti csoportvezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.

---