Orbán: nincs magyar fejlesztéspolitika
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Teljesen át kell alakítani az európai uniós pénzek lehívásának rendszerét a miniszterelnök szerint, mert ha az nem működik megfelelően, nincs magyar fejlesztéspolitika. Orbán Viktor a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) rendezvényén kiemelte, hogy addig is, amíg feláll új rendszer, általánossá teszik a 30 százalékos előleget, és létrehoznak a büdzsében egy hozzávetőleg 50 milliárdos önerőalapot.
Az EU-s forrásoknak az utolsó fillérig célba kell érkezniük, és ebben „semmilyen kompromisszumot nem fogadhatunk el” – húzta alá Orbán Viktor az Új Széchenyi Terv eredményeit összegző NFÜ-tanácskozáson, amely a kormányfő héten kezdődött – a Fidesz választási szövetségeseivel és együttműködő partnereivel zajló – konzultációsorozatának harmadik állomása.
A miniszterelnök szerint ma kötélidegzet kell a jelentkezéshez az EU-s pénzekre: „én biztosan nem tenném, mert ha azt mondanák, hogy 600 meg 900 nap múlva lesz valami abból, amit egyébként én már jól átgondoltam, megterveztem, kiszámoltam, és készen állok a végrehajtására, könnyen lehet, hogy belebolondulnék”. Orbán Viktor ezért köszönetet mondott azoknak, akik mindennek ellenére is pályáznak.
A megörökölt pénzlehívási rendszer miatt – amelyet egy „őrült kafkai elme” gondolt ki, és érdemes is lenne őt egyszer megkeresni – „gúzsba kötve kell táncolnunk”, ám ez nem ad felmentést a kabinetnek – fejtette ki, hozzátéve, hogy gyorsításokkal, reformokkal „valahogy elvánszorgunk vele” 2013-ig, de utána, 2013-14-től a kormány létrehoz egy „az emberi elme számára felfogható módon működő új rendszert”.
Addig is, amíg az új szisztéma létrejön, igazítani kell a mostanin: minden felesleges bizottságot fel kell számolni, általánossá kell tenni az előlegkifizetés rendjét, így – bár ez magával hozza a visszaélések magasabb kockázati szintjét – minden pályázónak elérhetővé válhat a 30 százalékos előleg. Emellett fel kell állítani egy körülbelül 50 milliárd forintos önerőalapot, mert az állami szereplők és az önkormányzatok önerő híján sok nagy pályázattal nem tudnak elindulni, így pedig a pályázati pénzt felhasználni akaró vállalkozók nem jutnak megrendeléshez. A költségvetésben kell „összegereblyézni” ezt a körülbelül 50 milliárd forintot.
A Széchenyi-tervet a kormányfő az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb és legsikeresebb magyar találmányának nevezte, amely 2001-2002-ben a régió legversenyképesebb államává tette Magyarországot, és azt üzente, hogy a magyarok is lehetnek sikeresek. A tavaly újraindított Széchenyi-terv alapja az volt, hogy a magyar tulajdonú gazdaságot talpra kell állítani és fel kell erősíteni. A lezárt beruházások pedig „Magyarország megújulásának zászlóshajói” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az NFÜ-höz percenként érkeznek a pályázatok, és idén átlagosan naponta négymilliárd forint értékben nyíltak meg új pályázati lehetőségek.
Magyarország útja a stabilitás
A magyar gazdaság állapotáról szólva Orbán Viktor arra mutatott rá, hogy míg az Európai Unió legtöbb tagállamából naponta jönnek hírek durva megszorításokról, addig Magyarország útja a stabilitásról szól. Az ország egy sikeres, XXI. századi gazdasági modellt épít, amelyet Brüsszel sokáig kifogásolt, de az eredmények alapján végül az unióban is kimondták, hogy a magyar költségvetés kontroll alatt van.
Kitért arra is, hogy a kormány „pezsgőbontás helyett” kidolgozta „az első európai” munkahelyvédelmi akciótervet, amellyel kapcsolatban nagy nyomásra számít.
A kormányfő konzultációsorozata első állomásaként hétfőn a Kereszténydemokrata Néppárt vezetőivel találkozott. Kedden a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökségével tárgyalt: akkor egyebek mellett arról beszélt, hogy kormánya egy új gazdasági rendszert épít fel, és ezt most már a gazdasági élet szereplői is érzékelik. Akkor is elmondta, hogy óriási nyomásra számít a munkahelyvédelmi akciótervvel kapcsolatban, de végig fogja azt vinni, továbbá javasolta, hogy a bankrendszer fele legyen magyar kézben.