Ötven kérdést kapnak a veszteséges cégek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek bevételük 2 százalékánál kisebb nyereséget mutattak ki és az elvárt adót sem fizetik be, ötven kérdésre kell választ adniuk az adóhatóság felé. A dokumentumban szerepelnek olyan kérdések is, amelyeket eddig senki sem gyűjtött össze – írja a Népszabadság.

Többek között a reklámkiadásokra, a piackutatási, tanácsadási költségekre, az ügynöki jutalék címén kifizetett összegekre, a megbízási díjakra, a külföldi utazásokra és a napidíjakra, a repi-költségekre, az üzleti ajándékok értékére, az oktatási és képzési kiadásokra kérdez majd rá az adóhatóság.

A Népszabadság birtokába került a július elsejétől ismét érvénybe lépő elvárt adó új, egyeztetésre küldött tervezete, s egyben az a kérdőív, amely tartalmazza az alacsony nyereségüket, illetve veszteségüket bizonyítani képes vállalkozások számára előírt nyilatkozatot.

Az elvárt adó célja, hogy kiterjessze az adófizetők körét. Vagyis hogy a papíron évek óta veszteséges vállalkozók többször is meggondolják: érdemes-e csalni. Eredetileg a jogszabály azt mondta ki: az a minimum, hogy egy vállalkozás az árbevételének két százalékát elérő nyereséget termeljen, és ez után adót fizessen. Ez tízmilliós bevétel esetén kétszázezer forint nyereséget és 32 ezer forint adó befizetését jelenti. Csakhogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a jogszabályt, mert a kabinet nem adta meg az ellenbizonyítás lehetőségét: azoknak is kellett volna nyereségadót fizetniük, akik tényleg veszteségesek voltak.

A tervezet szerint mintegy ötven kérdésre kell válaszolniuk a veszteségességüket bizonyítani szándékozó vállalkozásoknak – köztük számos olyan is akad, amely a normál adóbevallásban nem szerepel. Az adatok megadása így óriási pluszmunkát jelent majd a könyvelőknek, és lehetőséget teremt a vállalati szoftverek forgalmazóinak új termékek eladására, az adótanácsadóknak pedig új nyereségminimalizálási módszerek kidolgozására – írja a Népszabadság.

Forrás: Origo


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 13.

A közvetett adózás rendszere Algériában (3. rész)

Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!

2024. szeptember 12.

Kedvező hír a gyógyszercégeknek: kevesebb áfát kell fizetniük

Harmadszor sóhajthatnak fel a gyógyszercégek az Európai Bíróság Novo Nordisk ügyében hozott, a teljes iparág által nagyon várt ítéletének köszönhetően. Milliárdokkal csökkenhet visszamenőleg a teljes szektor áfa terhe, hangsúlyozzák a Baker McKenzie ügyvédei, dr. Riszter Gergely és dr. Bodrogi-Szabó Tímea.