Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek bevételük 2 százalékánál kisebb nyereséget mutattak ki és az elvárt adót sem fizetik be, ötven kérdésre kell választ adniuk az adóhatóság felé. A dokumentumban szerepelnek olyan kérdések is, amelyeket eddig senki sem gyűjtött össze – írja a Népszabadság.
Többek között a reklámkiadásokra, a piackutatási, tanácsadási költségekre, az ügynöki jutalék címén kifizetett összegekre, a megbízási díjakra, a külföldi utazásokra és a napidíjakra, a repi-költségekre, az üzleti ajándékok értékére, az oktatási és képzési kiadásokra kérdez majd rá az adóhatóság.
A Népszabadság birtokába került a július elsejétől ismét érvénybe lépő elvárt adó új, egyeztetésre küldött tervezete, s egyben az a kérdőív, amely tartalmazza az alacsony nyereségüket, illetve veszteségüket bizonyítani képes vállalkozások számára előírt nyilatkozatot.
Az elvárt adó célja, hogy kiterjessze az adófizetők körét. Vagyis hogy a papíron évek óta veszteséges vállalkozók többször is meggondolják: érdemes-e csalni. Eredetileg a jogszabály azt mondta ki: az a minimum, hogy egy vállalkozás az árbevételének két százalékát elérő nyereséget termeljen, és ez után adót fizessen. Ez tízmilliós bevétel esetén kétszázezer forint nyereséget és 32 ezer forint adó befizetését jelenti. Csakhogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a jogszabályt, mert a kabinet nem adta meg az ellenbizonyítás lehetőségét: azoknak is kellett volna nyereségadót fizetniük, akik tényleg veszteségesek voltak.
A tervezet szerint mintegy ötven kérdésre kell válaszolniuk a veszteségességüket bizonyítani szándékozó vállalkozásoknak – köztük számos olyan is akad, amely a normál adóbevallásban nem szerepel. Az adatok megadása így óriási pluszmunkát jelent majd a könyvelőknek, és lehetőséget teremt a vállalati szoftverek forgalmazóinak új termékek eladására, az adótanácsadóknak pedig új nyereségminimalizálási módszerek kidolgozására – írja a Népszabadság.
Forrás: Origo
Kapcsolódó cikkek:
Közzétették a bővített bértámogatás érintett ágazatainak listáját
2021. március 6.
A katás vállalkozások és az egyéni vállalkozók is mentesülnek a kata, illetve a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége alól márciusban.
Lezárási szabályok: megjelent a rendelet a részletekkel
2021. március 5.
Továbbra is megengedett az éttermi ételelvitel, nyitva lehetnek a bankok, a lottózók, a járműszervizek, s még egy sor más üzlet és szolgáltató. Maszkot csak egyéni szabadidős sporttevékenység során nem kötelező viselni közterületen.
Nem tréfa: április elsejétől megszűnik a fordított áfa a munkaerő-kölcsönzés szektorban
2021. március 5.
A munkaerő-kölcsönzés szolgáltatások túlnyomó többsége esetében megszűnik a fordított áfa április elsejétől, vagyis nem a szolgáltatás igénybevevője, hanem az ügyletet teljesítő adóalany lesz köteles megfizetni (és áthárítani) az áfát.
Lezárások: a bölcsődéket nyitva hagyják
2021. március 5.
Az egész márciusi hónapra elengedik az önkormányzati és állami tulajdonban lévő üzlethelyiséget bérlők bérleti díját, illetve az érintett szektorok a teljes hónapra megkapják majd a bértámogatást és az adókedvezményeket is. A katásoknak sem kell fizetniük márciusban.
Kata, kiva: fontos kérdések és válaszok
2021. március 5.
Mikor kell pontosan különadót fizetnie a katás vállalkozásnak? Mi számít katás bevételnek? A veszélyhelyzet adókönnyítései, költségtérítései milyen kapcsolatban vannak a kiva alapjával? Fontos kérdések és válaszok az Adó szaklapból.