Pankucsi: a belső kereslet lehet a motor


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A növekedésnek indult belső kereslet lassan magával húzza a többi gazdasági mutatót is, amit a gazdasági növekedés gyorsulása is tükrözni fog – mondta Pankucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára a KPMG adókonferenciáján.


A kormány az elmúlt három évben lerakta az adórendszer alapelemeit, így jövőre már csak minimális változások lesznek – mondta Pankucsi.

Az adózás átalakításának fő célja az volt, hogy az ország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól. A költségvetési egyensúly javítása érdekében a személyi jövedelemadó lineáris lett, a fogyasztást terhelő adók emelkedtek, utóbbiak közül az áfa a legstabilabb bevétele a költségvetésnek, és ezt a legnehezebb kikerülni – érvelt Pankucsi Zoltán. Hozzátette, hogy az átmeneti szektorális különadók a kiskereskedelmet, az energia- és a pénzügyi szektort érintették. Ezek voltak azok a területek, amelyek profitjából többet lehetett átcsoportosítani a költségvetésbe.

Magyarország az előző kormány idején passzivitást mutatott az uniós tagságban, folyamatosan egyeztetett a bizottsági apparátussal, és ha ellenállásba ütközött egy tervezett intézkedéssel kapcsolatban, akkor meghátrált, de az elmúlt három évben áttért az aktív tagságra. Ezt az utat járják a nagy uniós tagállamok is, amelyek meglehetősen szabadon kezelik az uniós szabályokat – mondta a helyettes államtitkár.

Varga Árpád, a Nemzeti adó- és Vámhivatal (NAV) elnökhelyettese a jövő évi adóigazgatási módosításokról beszélt, megemlítve, hogy lényeges változás nem történt ezen a téren. Kitért arra is, hogy a havi áfabevallók száma 130 ezer, miközben a NAV-nak összesen 4 ezer revizora van, így a visszaigénylések előzetes vizsgálata nem oldható meg. Ezek a cégek amúgy sem tűnnek el egyik napról a másikra – tette hozzá az alelnök.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.

2024. szeptember 18.

Kétszázmilliós adócsalás miatt emeltek vádat több ember ellen

Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Nógrád Vármegyei Főügyészség két gyógyászati segédeszközöket gyártó cég vezetői, ortopéd szakorvosok és társaik ügyében, akik az ortopéd cipők után járó társadalombiztosítási támogatást jogosulatlanul visszaigényelve csaknem 200 millió forint kárt okoztak a költségvetésnek.