Pékek, cukrászok, pizzasütők, hamburgeresek: kiderültek a helyes áfakulcsok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az áfakulcsok alá besorolás fontos tudomány. Az Áfa törvény szerint 5%-os, 18%-os, 27%-os adókulcsa lehet egy terméknek, de az is lehetséges, hogy értékesítése mentes az adózás alól. A NAV fontos tájékoztatást tett közzé az Adó- és Vámértesítő 2017. évi 6. számában, amelyből kiderül, hogy mely termékek milyen áfakulcs alá tartoznak.


A termékek és szolgáltatások áfa-kulcsok alá besorolásánál számos szempontot kell figyelembe venni. Elsőként az Unió ezzel kapcsolatos szabályozását, amely szerint egy tagországban legfeljebb három áfakulcs lehet, egy általános kulcs, amely nem lehet kisebb 15%-nál, egy szuperkedvezményes kulcs, amely nem lehet kisebb 5%-nál, és az előző két kulcs között lehet még egy ún. köztes kulcsot alkalmazni. A szuperkedvezményes és a köztes kulcs alkalmazása nem kötelező, egyikétől vagy mindkettőtől akár el is lehet tekinteni. Van olyan uniós ország, amely csak egyetlen kulcsot alkalmaz. Nyilván a kedvezményes kulcsok mellőzése egyszerűsíti a rendszert, és egyáltalán nem mellékesen az általános kulcsot annál kisebb mértékben kell megállapítani – figyelembe véve az áfa-bevételi elvárásokat – minél kisebb a kedvezményes kulcsok miatti adóvesztés.

Magyarországon jelenleg három kulcs van érvényben, és megfigyelhető egy tendencia, amely egyes termékköröket, szolgáltatásokat „visz” a szuperkedvezményes vagy a kedvezményes kulcs irányába. Ilyen termék- és szolgáltatáskörök például a távhőszolgáltatás, az élőállat és hústermékek (baromfi, sertés, szarvasmarha, juh, kecske), a tojás, a tej, a kereskedelmi szálláshelyadás, a tejtermékek, a sütőipari és cukrászati termékek.

A termékek átsorolásának számos oka lehet, így szociális, egészségügyi, lakáspolitikai okok, de előfordult több alkalommal, hogy a választópolgárok szavazatainak megszerzése érdekében szólítottak meg a politikusok egyes társadalmi rétegeket, vagy egyes területek képviselői érvényesíteni tudták a politikusoknál a saját érdekeiket, és elérték, hogy a saját területük termékei, szolgáltatásai kedvezőbb kulcs alá kerüljenek, versenyelőnyt biztosítva ezzel saját maguknak. Ilyenkor persze mindig előkerül érvként az egyszerűsítés, a feketegazdaság csökkentésének igénye, vagy az alacsonyabb jövedelműek pénztárcájára való hivatkozás.

Kérdésként fel lehet tenni, hogy a távhőszolgáltatás 5%-os kulcsa és a többi energiaszolgáltatás 27%-os kulcsa milyen logikát követ, vagy mennyire lett olcsóbb a tőkehúsok, baromfik, tej, tojás ára azzal, hogy szép lassan az 5%-os körbe kerültek. A kérdések költőiek!

Azt azért nem árt tudni, hogy az áfa-nyereségnek csak töredékét kapja meg a végső fogyasztó, azon erőpozíciójától függően osztozkodik a termelő, a feldolgozóipar és a kereskedelem, azaz a kulcscsökkentés gyakran a gazdasági szereplők nem is annyira burkolt állami támogatásaként valósul meg. Az Áfa törvény 2008. január 1-jei hatályba lépésekor csak két adókulcs volt, 5% alá tartoztak a humán gyógyszerek és egyes gyógyászati segédeszközök (ennek oka jól érthető mindenki számára), valamint a könyv, napilap, egyéb újság, folyóirat, kotta (ennek okán azért már el lehetne gondolkozni, hiszen a besorolás független a tartalomtól, és az 5%-os mérték a társadalmi hasznosságukat igencsak megkérdőjelezhető termékekre is vonatkozik – de ez legyen ezzel a legnagyobb baj).

Az általános kulcs akkor 20%-os volt.

A kulcsok eróziója 2009. július 1-jével indult meg, amikor létrejött a 18%-os köztes kulcs, és ebbe a körbe kerültek a következők.

Sor-
szám

 Megnevezés

 vtsz.

 1.

 Tej és tejtermékek (kivéve az anyatejet)

 0401-ből
0402
0403
0404 10
0405-től 0406-ig

 2.

 Tejtermékek (kivéve az italként közvetlen fogyasztásra alkalmas, tej pótlására szolgáló olyan imitátumokat, amelyek általában tej és permeátum – esetenként savó és/vagy tejszín – különböző arányú keverékéből állnak, és amelyek minősége, mennyiségi összetétele különbözik a természetes tejétől, tejfehérje tartalma lényegesen alacsonyabb a természetes tejénél)

 0404 90-ből

 3.

 Ízesített tej

 2202 90 91-ből
2202 90 95-ből
2202 90 99-ből

 4.

 Gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termék

 1901
(kivéve: 1901 10 00 02)
1903
1904
1905 10
1905 40
1905 90

A termékek köztes kulcsa alá sorolásával egy időben az általános kulcs 20%-ról 25%-ra emelkedett.

 

Az erózió azóta felgyorsult, egyre több termék és szolgáltatás került a 18%-os vagy 5%-os körbe, közben az általános kulcs 27%-ra emelkedett.

A 2017 év eleji átsorolásnál az étkezőhelyi vendéglátás és az internet-szolgáltatás 18%-os körbe sorolása jelentett elég sok értelmezési problémát.

A táblázatban felsorolt termékkör ma is a 18%-os körbe tartozik, kivéve egyes tejeket, amelyek átkerültek az 5%-os körbe.

Már a 2009. évi átsorolásnál problémát okozott a 4. sor (Gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termék) értelmezése, a sajtócikkek a rigójancsit, a krémest, a madártejet hozták fel példaként, amire az APEH nyilvánosan és érdemben nem válaszolt.

Most, 2017 májusában jelent meg egy igen részletes tájékoztatás a 4. sor értelmezésére vonatkozóan. Nyolc évvel a módosítás után már éppen ideje volt.

A tájékoztató szövegét nem ismételjük meg (az érintettek, érdeklődők megtalálják a folyóiratban), most csak a legfontosabb részeit mutatjuk be. Az adóhatóság korábban (2009. július 9.-én) is megjelentetett már egy tájékoztatást az 1-4. sorokra vonatkozóan, de az messze nem volt annyira részletes, mint a mostani.

A termékek besorolásánál jelentősége van annak, hogy nyers, elősütött vagy késztermékről van-e szó, illetve a termékben mennyi a hústartalom, a kakaótartalom, a víz- és zsírtartalom.

A tájékoztatónak néhány mondatát minden bizonnyal csak a terület avatott szakértői értik meg, így például a következőt:

– A 19. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (3) bekezdésében említett (1904 vtsz.) és a 1901 vtsz. alá tartozó termékek tekintetében egy termék „kakaópor-tartalmát” a teobromin- és koffein tartalom összegének 31-es faktorral történő megszorzásával kell kiszámítani.

A hústartalom meghatározásánál a kolbászt, húst, vágási mellékterméket, belsőséget, vért, halat, vagy rákfélét, puhatestű vagy más gerinctelen víziállatot vagy a felsoroltakból álló bármilyen keveréket figyelembe kell venni, viszont a töpörtyűt nem, az a besorolás szempontjából nem minősül húsnak. A fő alapanyagokhoz más anyagok is hozzáadhatók, mint a tej, cukor, tojás, kazein, albumin, zsír, olaj, fűszer, sikér (glutin), festékanyag, vitamin, gyümölcs vagy más anyag, amely a készítmény tápértékét emeli, vagy kakaó (a kakaó mennyiségére viszont általában korlátozás vonatkozik).

A tájékoztatásból néhány fontos vagy érdekes dolgot emelünk ki az alábbiakban.

A 18%-os termékkörbe tartoznak a következők:

– fagyasztott formában kapható nyers (semmilyen hőkezelésen, elősütésen nem estek át) rétesek, pogácsák, csokoládés-, mogyorós-, vaníliás-tekercsek, kakaós csiga;

– sodó, puding, fagylalt és más hasonló készítmények előállításához szükséges különféle porok, ha azt liszt, keményítő, malátakivonat felhasználásával készítették (a kész fagylalt, jégkrém viszont 27%-os);

– instant italporok, ha malátakivonat felhasználásával állították elő;

– nyers tészták, például leveles tészta, piskótatészta, réteslap (a száraztészták viszont 27%-osak);

– nyers pizza, feltéttel együtt, ha a hústartalom nem haladja meg a 20%-ot;

– gabonából puffasztással vagy pirítással előállított gabonaszem, pehely, gyöngy, műzli (az ízesítés, mézzel, gyümölccsel való dúsítás nem akadály);

– előfőzött rizs (de a rizses készételek a 27%-os körbe tartoznak);

– kalács, cukrászsütemény, áldozóostya, üres gyógyszerkapszula, pecsételő ostya, rizspapír;

– lángos, hamburger, pizza (elősütött és megsütött is), hotdog, melegszendvics, ha a hústartalom nem több, mint 20%;

– gofri, kürtőskalács, palacsinta (töltelékkel együtt);

– perec, sima (nem édes, nem sós) keksz, sós kekszek;

– készre sütött, fagyasztott édes muffin, fánk;

– kovásztalan kenyér (macesz, pászka).

Viszont a 27%-os termékkörbe tartoznak a következők:

– mézeskalács;

– 20%-ot meghaladó hústartalmú lángos, hamburger, pizza, hotdog, melegszendvics;

– édes kekszek;

– alacsony víz- (nem több mint 12 m/m%) és zsírtartalmú (nem több mint 35 m/m%) linzer teasütemények (ha az említett tartalmak magasabbak, akkor 18%-os).

A tájékoztatás igen alapos, ha nem is válaszol meg minden e területen felvetődő kérdést, de az érintett termékek előállítóinak, kereskedőinek, érdekvédelmi szervezeteiknek mindenképpen érdemes tanulmányozni.

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. május 30.

Kávézóban használható hűségkártya értékesítése kapcsán felmerülő áfakötelezettség

Kérdésként merül fel, hogy a kávéknak a hűségkártya-program keretében a hűségkártyák használata útján megvalósított értékesítése egycélú vagy többcélú utalvány alkalmazásának minősíthető-e, illetve, hogy az milyen feltételek mellett keletkeztet a társaság részére áfakötelezettséget. Kérdéses továbbá, hogy az ajándék kávéknak a hűségkártyák értékesítésekor történő biztosítása áfaköteles termékértékesítésnek vagy szolgáltatásnyújtásnak tekinthető-e vagy sem.

2024. május 29.

NAV: 2025-től lesz teljes az eÁFA rendszer

Számos új funkció bevezetésén van már túl a Nemzeti Adó- és Vámhivatal eÁFA rendszere, melynek fejlesztése egészen 2025-ig el fog tartani. A könyvelőszoftverekre ezen a téren is egyre nagyobb szerep hárulhat, a hagyományos nyomtatványkitöltő rendszer, az ÁNYK kivezetése ugyanis már napirenden van – derült ki a Kulcs-Soft által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.