Perre mennek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkaügyi bíróság előtti jogérvényesítés szabályait ismerteti az Adó szaklap 2010/5. számában megjelent cikk. Az írás kitér arra is, hogy melyek azok a jogviták, amelyek háttérben ugyan a munkaviszony áll, ennek ellenére mégsem a munkaügyi bíróság tárgyalja azokat.

Munkaviszony és más foglalkoztatási jogviszony esetén döntő többségében a munkavállaló kényszerül a bírósághoz fordulni. A munkaadó ritkán kerül ilyen helyzetbe, hiszen saját hatáskörében dönt, csak az ezzel kapcsolatos jogi feltételek hiánya esetén kényszerül felperesként belépni a tárgyalóterembe. A peres felek köre bővülhet, a szakszervezet és az üzemi tanács is részese lehet a munkaügyi jogvitáknak. Írásunk összefoglalja a munkaügyi perekkel kapcsolatos tudnivalókat, egyaránt segítve a perlőket és a beperelteket.

Milyen ügyekkel lehet a munkaügyi bírósághoz fordulni?
A Munka Törvénykönyve (Mt.) szerint a munkavállaló a munkaviszonyból származó igényének érvényesítése, valamint a szakszervezet, illetve az üzemi tanács (üzemi megbízott) az Mt.-ből, illetőleg kollektív szerződésből vagy üzemi megállapodásból származó igényének érvényesítése érdekében munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. A szakszervezet a törvényből, illetőleg kollektív szerződésből származó igényének érvényesítése érdekében munkaügyi jogvitát kezdeményezhet, igényét peres eljárásban vagy szakszervezeti kifogás útján is érvényesítheti.
A munkáltató – az Mt. eltérő rendelkezése hiányában – a munkaviszonnyal kapcsolatos igényének érvényesítése iránt ugyancsak munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. Az eltérések között említendő, hogy például a munkáltató a munkaviszonnyal összefüggő tartozások megtérítésére irányuló igényét (pl. tanulmányi szerződés megszegéséből eredő követelés) elsődlegesen írásbeli felszólítással érvényesítheti, közvetlenül bírósághoz nem fordulhat. Éppen fordított a helyzet a dolgozó kárfelelősségével kapcsolatos igény érvényesítésénél. Általános szabályként a munkáltató a bírósághoz fordulhat, de kollektív szerződés meghatározhatja azt az értéket, amelyet meg nem haladó mértékben a munkáltató a munkavállalót közvetlenül is kötelezheti kártérítésre.

Fontos tudni, hogy a munkáltató nem érvényesítheti munkáltatói intézkedéssel (határozat, írásbeli felszólítás) anyagi igényét az elhunyt munkavállaló örököseivel szemben (MK 132. szám). Ilyenkor az általános hatáskörű bíróság előtt, hagyatéki tartozás címén lehet pert indítani. Abban az esetben viszont, ha a munkavállalót még életében kötelezték valamely fenti jogcímen fizetésre, ezt a határozatot az örökös a munkaügyi bíróság előtt támadhatja meg.

A munkaügyi perben tehát a munkaügyi bíróság jár el. Éppen ezért érdemes tisztázni, hogy mely pereket tekintjük munkaügyi pernek. Ide tartoznak a munkaviszonyból, a közalkalmazotti, a közszolgálati és kormánytisztviselői jogviszonyból, a szolgálati jogviszonyból, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű jogviszonyából, a bedolgozói jogviszonyból származó perek, továbbá a tanulószerződés alapján a tanuló és a foglalkoztató közötti jogviszonyból származó vita. A cikk ezen túlmenően részletesen, példákkal alátámasztva is ismerteti a munkaügyi perek fő fajtáit.

Amikor az általános hatáskörű bíróság az illetékes
Számos jogvita hátterében munkaviszony áll, ennek ellenére mégsem a munkaügyi bíróság tárgyalja az ügyet. Így a dolgozók egymás közötti vitáiban (szándékos együttes károkozásukkal kapcsolatban), tekintettel arra, hogy köztük nincs munkaviszony, az általános hatáskörű bíróság jár el. Tanulmányi szerződések körében, ha a munkáltató olyan személlyel köt tanulmányi szerződést, aki vele munkaviszonyban még nem áll, vita esetén szintén az általános hatáskörű bíróság jár el. Ugyanez a helyzet a munkáltató és a munkavállaló között az szja alapjával és az adóval kapcsolatban keletkezett vitában. Kiemelendő ugyanakkor, hogy a felszámolás alatt álló munkáltatóval szemben a munkavállalói igény csak a felszámolási eljárásban érvényesíthető.

A foglalkozás-egészségügyi alkalmasságról szóló másodfokú orvosi vélemény nem közigazgatási határozatnak, hanem szakvéleménynek minősül, ezért – közigazgatási határozat hiányában – a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal szemben a vélemény felülvizsgálata iránt a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozó eljárás nem indítható. A gazdasági társaság megalakulása előtt végzett tevékenységből eredő igényt a munkavállaló az utóbb megalakult munkáltatóval szemben munkaügyi vitában munkaviszony hiányában munkaügyi perben nem érvényesítheti. A lakásépítés munkáltatói támogatásával összefüggésben keletkezett jogvita elbírálása sem tartozik a munkaügyi bíróság hatáskörébe. A közszolgálati jogviszony megszűnésével összefüggő járandóságot terhelő különböző járulékok, illetve jövedelemelőleg levonásával kapcsolatos vita nem munkaügyi vita, elbírálása nem tartozik a munkaügyi bíróság hatáskörébe.

Dr. Horváth István cikke foglalkozik a munkáltatói mérlegelési jogkörben hozott intézkedésével szembeni korlátozott perlési lehetőséggel, valamint a keresetindítás előtti békéltetés lehetőségével, a perindításra nyitva álló határidőkkel, a peres eljárás szabályival, beleértve az eljárási költségeket, a munkavállalói költségkedvezményt és az ügyvédi munkadíjat is.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.