Petőfi Sándor és a pénzügyek – Katonaság, színészet, nyomorúság (2. rész)

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2018. augusztus 3.
Címkék: ,
Rovat:
Petőfi szülei elszegényedését követő években többször is került válságos helyzetbe. A katonaság és a színészélet sem hozott megváltást számára. Ha jövedelemhez jutott azt gyorsan felélte, de gyakran halmozott föl adósságokat is. Az 1838-1844 közötti években sokat tanult, de életmódjára – rövid időszakokat kivéve – a nyomor volt a jellemző.

Hát mit tehettem egyebet? Égő pipám szorítgatám, míg a fagy végre engedett.

Petőfi: Egy telem Debrecenben (részlet)

A cikk első részében bemutattuk Petőfi származását, családja nemességével kapcsolatos tényeket, valamint szüleinek vagyoni gyarapodását Petőfi gyermekkorában.

A cikkben többször hivatkozunk Petőfi tartozásaira, szerződéseire, jövedelmeire. Az akkori pénznemeket (aranyforint, pengőforint, váltóforint, garas) és összegeket átszámítjuk mai értékekre is, ezeket az összegeket zárójelben tüntetjük fel. Az átszámításhoz a „Pénz- és ártörténeti szakportál” adataira támaszkodunk. Az értékek számításánál az akkori éves könnyű napszámos bérből, illetve a jelenlegi minimálbérből indultunk ki. Mivel a könnyű napszámos bér csak a legalapvetőbb létfenntartási költségeket fedezte, illetve az akkori és a jelenlegi árak, valamint az életszínvonal között igen jelentősek a különbségek, ezért a számított forintértékek negyedét vettük figyelembe.

Az ár- és bér értékek eléggé megváltoztak az elmúlt 170-180 év alatt, de az átszámított értékek így is eligazodást jelenthetnek számunkra.

Petőfi már öt évesen elkezdett tanulni, eleinte kiváló eredményeket ért el, később ez már nem így volt, mivel az őt nem érdeklő tárgyakkal nem foglalkozott, az érdeklődéi körébe tartozó területeken viszont szorgalmas volt, rengeteget olvasott. Sok iskolába járt. Ennek részben az volt az oka, hogy szülei sokat költözködtek, illetve apja megpróbálta a lehető legjobb iskolákba járatni gyermekeit. Erre kezdetekben igen jó lehetősége volt, már Félegyházán vagyonos embernek számított, továbbköltözve Szabadszállásra igen jómódú emberré vált. Petőfi tanulmányainak helyszínei Félegyháza, Kecskemét, Szabadszállás, Sárszentlőrinc, Pest, Aszód, Selmecbánya, Pápa voltak; egyes iskoláiba csak néhány hetet járt, de a leghosszabb idő is mindössze három év volt.

A színészélet szabadsága először 1838-ban érintette meg, aszódi tanára sürgősen értesítette az ifjú Sándor apját, aki gyorsan Aszódra ment, és veréssel próbálta meg kiverni belőle a színészet utáni vágyat. Tudjuk, sikertelenül, mert Petőfi több alkalommal is próbálkozott a színészmesterséggel. Szerepeiben nem volt sikere, orrhangját nem szerette a közönség, szövegtévesztései miatt ki is nevették, gyakran csak a súgólyukban kapott feladatokat, vagy még ott sem!

Az 1838-as évtől kezdve több csapás is érte apját. Árvíz, félresikerült kezességi ügyletek, nem fizető adósok, pereskedés. Ezek következtében 1840-re lényegében elvesztette vagyonát, és ezzel a birtokvásárlással korábban megszerzett nemesi előjogait is. Ez természetesen azt is jelentette, hogy egyre kevesebbet tudott áldozni gyermekei taníttatására.

Petőfi Aszód után a Selmecbányai Líceumba ment tanulni, de már az első félév végén megbukott magyar történelemből. Apja levelet írt neki, hogy mint érdemtelen firól, leveszi róla a kezét. A líceumból Petőfi 1839 februárjában távozott.

A Selmecbányai Evangélikus Líceum épülete

Az önálló élet első évei

Selmecről távozva sok mindennel próbálkozott. Két hónapig még statiszta is volt a Nemzeti Színházban. Végül egyfajta dacból 1839. szeptember 6-án Sopronban besoroztatta magát katonának. Katonáskodása egészségi problémákkal volt terhelt, végül alkalmatlanként 1841. februárjában felmentették a szolgálat alól. Obsitot kapott ugyan, de ez csak rövid időre volt elegendő. A színészettel először 1841. nyarán próbálkozott, de ez rövid ideig tartó kísérlet volt, mert a társulat feloszlott.

Ősszel ismét tanulásra adta a fejét, Pápán iratkozott be iskolába, rövid ideig némi keresete is volt, különböző díjakat, jutalmakat is kapott. Jó társaságba „keveredett”: többek között Jókai Mór, Orlai Petrich Soma voltak tanulótársai. A tanév végén megjelent első verse (A borozó) az Athenaeumban, ekkor még Petrovics Sándort aláírással. A lapban megjelent következő verse 1842 novemberében (Hazámban) alá már a Petőfi Sándor nevet íratta.

Az Athenaeum címlapja 1842-ből Petőfi első nyomtatásban megjelent versével

Az 1842. évi őszi iskolakezdésnél világossá vált, hogy tanulóként megélhetését nem tudja finanszírozni, elszegényedett szüleitől nem akart támogatást elfogadni. November 5-én Székesfehérvárott felcsapott színésznek, havi 28 váltóforint (70 0000 Ft) bérért, ennek azonban gyakran csak a felét fizették ki. Nem sokkal később a társulat kettészakadt, Petőfi a társulat egyik felével Kecskemétre ment. Itt közösen béreltek egy ágyat Némethy nevű színésszel havi 10-10 váltóforintért (25-25 ezer Ft), ennek fejében étkezést is kaptak. A társaság tönkrement, a kosztot és kvártélyt sem tudta kifizetni, ennek bizonyítéka a következő kötelezvény:

Elismerem, hogy Vargáné asszonynak hét heti koszt fejében 22 ft mondom huszonkét forinttal (55 ezer Ft) váltóban adós maradtam, melynek lefizetésére a következő husvéti hétre magamat okvetetlen kötelezem. Addig is, mig fönt nevezett summa kezéhez adatik, zálogban marad nála két pár fehér ruhám, 2 lajblim, 1 trikó, egy pár csizma, egy törűköző, egy aranyos rámájú kis tükör, – melyeknek hozzám való szállitását a fönt nevezett asszonyság magára vállalja. Ezekre magamat kötelezem.

Kecskeméten. Apr. 7. napj. 1843.

Petőfi Sándor

szinész

Kecskemétről Pozsonyba ment, remélve, hogy az alakuló országgyűlés több jövedelemszerzési lehetőséget biztosít számára. Csalódnia kellett! Valamicskét keresett az országgyűlési Tudósítások másolásával, ívenként 25 garast kapott (nagyjából 8 ezer Ft, de valószínűleg ez csak váltógaras, és akkor csak mintegy 3 ezer Ft az értéke). Baráti segítséggel (Lisznyai Kálmán, Vachott Sándor és Vachott Imre stb.) tengődött egy ideig. Közben több verse is megjelent az Athenaeumban és más lapokban.

Vachott Sándor Pestre utazott a jegyeséhez, és gyűjtést szervezett az athenaeisták között Petőfi javára. A gyűjtés eredményes volt, 30 pengőforint (~ 190 ezer Ft) gyűlt össze a költő javára. A fő adakozók Vörösmarty és felesége, Bajza és felesége, Vachott Sándor és családtagjai voltak (Petőfi feljegyzései szerint). Ez lehetővé tette, hogy Pestre utazzon, és abban is segítettek neki, hogy jobb állást találjon magának.

A fordítói pályafutás, színészet, nyomor

Tanulmányai alatt Petőfi több nyelvet is megtanult. A magyaron kívül jól beszélt németül és latinul, minden bizonnyal szlovákul is értett (anyjának ez volt az anyanyelve), később megtanult franciául, sőt elkezdett olaszul is tanulni.

Nyelvismerete lehetővé tette, hogy fordítói munkát vállaljon. Első regényfordítását három hét alatt elvégezte, ezért 100 váltóforintot (250 ezer Ft) kapott, a következőért már 400-at (1 millió Ft). Ezek jelentős összegek voltak, lehetővé tették a jobb lakóhelyet, a vendéglői étkezést a színházba járást, a jobb ruhákat. Petőfi tehát felélte e jövedelmeket!

A színészet továbbra is csábította Petőfit, így 1843 októberében újabb próbát tett. November 24-én a társasága felbomlott, Petőfi nyári ruháiban betegen és pénztelenül jutott el Debrecenbe.

Orlai Petrich Soma: Petőfi Sándor Debrecenben, 1844

Itt egy jólelkű asszonynál lakott, aki a színházban jegyszedő volt, Petőfit be is engedte a színházba időnként. Jövedelem hiányában Petőfi ismét eladósodott, nem tudta fizetni szállásadónőjének a kosztot és a kvártélyt. Az összesen 150 váltóforint (375 ezer Ft) tartozásért Petőfi barátja, Pákh Albert vállalt kezességet, 45 napos fizetési határidővel.

Petőfi 1844 februárjában gyalog indult el költeményei másolatával Pestre. Útközben több helyen is megvendégelték a már ekkor ismert költőt, egy emberséges vasárustól hat húszast (ez mintegy 5 ezer Ft-nak felel meg) kapott. Szívesen fogadták például Egerben is, ahol még kocsit is fogadtak neki a Pestre való további utazásához.

Megérkezés Pestre

Pestre érkezve Petőfi felkereste Vörösmartyt, segítséget kérve tőle versei kiadásához. Vörösmartynak tetszettek a versek, a Nemzeti Körhöz fordult a kiadás ügyében. A Kör tagjai március 27-én elhatározták a kiadást, Petőfi 75 pengő forint (470 000 Ft) előleget kapott a kiadásra, sőt egy Tóth Gáspár nevű szabómester magára vállalta a kiadás költségeit, és Petőfinek további 60 pengőforint (375 000 Ft) előleget adott. Ebből Petőfi még határidő előtt megküldte Pákhnak a debreceni háziasszonynál maradt tartozását.

Ezt követően Petőfi komoly jövedelmeket szerzett, anyagilag stabilizálódott. Erről majd a következő részben lesz szó.

Zárásként álljon itt a debreceni nyomorúságról írt verse:

EGY TELEM DEBRECENBEN

Hej, Debrecen,

Ha rád emlékezem!…

Sokat szenvedtem én tebenned,

És mindamellett

Oly jól esik nekem,

Ha rád emlékezem, –

Pápista nem vagyok.

És mégis voltak böjtjeim, pedig nagyok.

Jó, hogy az embernek csontfoga van,

Ezt bölcsen rendelék az istenek,

Mert hogyha vas lett volna a fogam,

A rozsda ette volna meg.

Aztán a télnek kellő közepében

Kifogya szépen

A fűtőszalmám,

S hideg szobában alvám.

Ha fölvevém kopott gubám,

Elmondhatám,

Mint a cigány, ki a hálóból néze ki:

„Juj, be hideg van odaki’!”

S az volt derék,

Ha verselék!

Ujjam megdermedt a hidegben,

És ekkor mire vetemedtem?

Hát mit tehettem egyebet?

Égő pipám

Szorítgatám,

Míg a fagy végre engedett.

Ez ínségben csak az vigasztala,

Hogy ennél már nagyobb inségem is vala.

Pest, 1844. július-augusztus

Irodalom:

Fekete Sándor: Petőfi Sándor életrajza I. [1973] (http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?docId=0000000291&secId=0000027403)

Petőfi Sándor összes költeményei (http://mek.oszk.hu/01000/01006/)

Petőfi Sándor összes prózai művei és levelezése (http://mek.oszk.hu/05900/05911/)


Kapcsolódó cikkek:


600 ezer kisvállalkozó örülhet a 12 milliós áfamentessségnek
2018. október 22.

Több mint 600 ezer kisvállalkozó adózónak jelenthet könnyebbséget, hogy az alanyi áfamentesség jelenleg nyolcmillió forintos felső határa jövőre tizenkétmillió forintra nő - mondta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.

Deloitte: automatizálás útján bebiztosítható az áfalevonási jog
2018. október 19.

Az elmúlt években és jelenleg is a legtöbb adóper megindításának az alapja az áfajogvita. A Deloitte szerint a NAV ezekben a perekben jellemzően a számlázási lánc legvégén álló, valós gazdasági tevékenységet végző, jóhiszemű nagyvállalatokon próbálja behajtani a számlázási lánc megelőző szereplői által elkövetett mulasztásokból eredő áfahiányt.

A NAV is felkészült a karácsonyi csomagforgalomra
2018. október 19.

Az Európai Unión (EU) kívülről érkező áruk 22 euró értékig vám- és adómentesek. 22 euró és 150 euró között csak az általános forgalmi adót kell megfizetni, míg 150 euró felett már áfát és vámot is.

Érdekesség az EU Bíróság gyakorlatából: a trust intézménye és a tőkekivonási adók
2018. október 19.

Nemcsak a magánszemélyeket, hanem a társaságokat is megilleti a szabad mozgáshoz való jog, valamint a letelepedés szabadsága. Ahogy korábban is kiemeltük: egy cég székhelyének áthelyezése országhatáron belül általában zökkenőmentes. Tagállamon belüli mozgás azonban már számos kérdést felvet. Azt, hogy mi minősül társaságnak és megilleti-e a letelepedés szabadsága, azt az Európai Bíróság joggyakorlata és értelmezése határozza meg.