Plasztikázott bevételek – adóellenőrzések a szépségiparban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Zsebre dolgozó plasztikai sebész, eltűntetett bérletek és fájós hátú adórevizorok. Az Adó-kódex cikkének második részében példákon mutatja be az egészségvédelmi szolgáltatásokat kínáló vállalkozások ellenőrzésekor tapasztalt hiányosságokat.


A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága eljárást indított egy zsebre dolgozó plasztikai sebész ellen, akit egy gondosan előkészített ellenőrzés keretében, próbavásárlás során sikerült tetten érni.

Az ellenőrzésre azért került sor, mert az adóhatóság kockázatelemzése során egy olyan ellentmondást tárt fel, miszerint, – a plasztikai beavatkozások köztudottan magas ára ellenére –, a vállalkozás minimális adófizetési kötelezettséget vallott. A vallott kötelezettség éves szintje nem érte el az 500 ezer forintot, és az adózó még ezen összeget sem fizette be maradéktalanul a költségvetésbe.

A vizsgálat előkészítése során a NAV egyik munkatársa egy szépészeti beavatkozásra jelentkezett be egy neves plasztikai sebészhez, aki a tervezett műtét napján 900 ezer forintot vett át a szépülni vágyó adóellenőr hölgytől, ám erről számlát nem adott. A revizorok a tettenérést követően felfedték kilétüket, majd – a betegjogok védelmének szem előtt tartása mellett – anonimizált adatgyűjtést végeztek a magánklinikát működtető cégnél annak érdekben, hogy az orvos tényleges betegforgalma és bevétele megállapítható legyen. Az adatgyűjtés eredményeként megállapították, hogy a plasztikai sebész az elmúlt 20 hónapban közel száz műtétet végzett, amelyet az adófizetési kötelezettségének megkerülésével tett. Az orvos tudatos jogsértő magatartására utal az a körülmény is, hogy a rendelőjében nem is tartott számlatömböt. Az adóhivatal soron kívül, további ellenőrzést rendelt el a sebész „vállalkozásánál”, mely kiterjedt a bevallások utólagos vizsgálatára is.

Általános forgalmi adó

A „vállalkozás” a beavatkozások elvégzéséhez szükséges gépek biztosítására szerződést kötött egy kft.-vel. Az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a páciensek, akiken a beavatkozások történtek a teljes műtéti díjat a „vállalkozásnak” adták át a beavatkozás megkezdése előtt. A „vállalkozás” a beavatkozásokról egyetlen egy alkalommal sem állított ki számlát, azt követően sem, hogy – mint utóbb kiderült – a szerződött partnere, a kft. számla kiállítására nem volt jogosult, az addig számlázott tételeket pedig az ellenőrzést megelőzően már sztornírozták.

Az ellenőrzés megállapította továbbá, hogy a szerződő partner helyesen járt el akkor, amikor a számlákat sztornírozta, hiszen nem volt jogosult a kiállításukra, miután ÁNTSZ engedéllyel nem rendelkezett. Ebből kifolyólag a sztornírozást követően azonban a számlákat a magánszemélyek részére a „vállalkozásnak” kellett volna kiállítani. Ez azonban nem történt meg.

Adó-kódex

2013. április 10-én jelenik meg az Adó-kódex 2013/4. száma, mely ezúttal ismét a NAV adóellenőrzési tevékenységének egyes fókuszterületeit mutatja be.

E lapszám többek között kitér a mezőgazdasági tevékenység ellenőrzésének kérdéskörére, melynek keretében főként az áfa szabályainak alkalmazását helyezik a középpontba. Fontos, sokakat érintő témája e lapszámnak a K+F tevékenységhez kapcsolódó adó-, illetve adóalap-kedvezmények rendszerének bemutatása, illetve az ezekkel kapcsolatos ellenőrzési tapasztalatok ismertetése.

A NAV ellenőrzési tevékenysége során fokozott figyelmet szentel az adózói életút különböző szakaszainak, így az átalakuló társaságoknak is. A lapban a gazdasági társaságok átalakulásával kapcsolatos adózási következményekről és az idevágó ellenőrzési tapasztalatokról is írunk.

A fentieken túl részletes cikk ismerteti az adószám felfüggesztésével, illetve törlésével kapcsolatos szabályokat, ennek gyakorlatát, továbbá a következményeket.

A korábbi lapszámokat itt találja.

Az adóhatóság a vizsgálat során azt kívánta ellenőrizni, hogy a „vállalkozás” a vizsgált időszakban minden beavatkozásról állított-e ki bizonylatot. A teljes körűséget az ellenőrzés az ügyletek dokumentumainak vizsgálatával, az ügyletekben résztvevő vállalkozások ellenőrzésével, a gazdasági eseményekkel kapcsolatos egyéb körülmények rekonstruálásával kísérelte meg feltárni. Tekintettel arra, hogy az ellenőrzés során „a vállalkozás” nem teljes körűen teljesítette együttműködési kötelezettségét, (többszöri felszólítás ellenére hiányos iratanyagot bocsátott a revízió rendelkezésére) így a „vállalkozást” a NAV mulasztási bírsággal szankcionálta, ellenőrzési eljárását pedig a rendelkezésre álló adatok alapján folytatta le. Az ellenőrzési eljárás során megállapítást nyert, hogy a „vállalkozás” pénztáregyenlege hosszú időn keresztül – milliós összegekben negatív volt, továbbá a számviteli nyilvántartásai, bevallásai nem a valós gazdasági eseményeket rögzítették, illetve a könyvekben kimutatott árbevétel nem a társaság valós értékesítését tükrözte, és így a társaság iratai nem voltak alkalmasak az adó alapjának pontos megállapítására.

Az eltitkolt árbevételt becslési eljárással állapították meg. A becslés során a revízió meghatározta az egyes beavatkozások átlagárát. Első lépésben megbecsülte a beavatkozások árbevételét a közvetlenül felmerülő költségek és a bevételek alapján, tekintve, hogy a revízió rendelkezésére álló adatok alapján, a költségek és bevételek ismeretében nagy pontossággal meghatározható a kérdéses beavatkozások árbevétele.

A második lépésben azoknak a műtéteknek az árát becsülte meg a revízió, amelyekről a „vállalkozás” nem állított ki számlát. Ennek számítása során a kiállított iratanyagban fellelt számlákon szereplő értékek átlagát vette alapul.

Fontos kérdésként merült fel, hogy a „vállalkozás” esztétikai, sebészeti ellátás végzésére rendelkezett-e érvényes hatósági engedéllyel, és kizárólag esztétikai beavatkozásokat végzett-e. Ezen kérdés tisztázása során megállapítást nyert, hogy a mulasztó „vállalkozás” egészségmegóvó, -fenntartó illetve helyreállító beavatkozásokat nem végzett. Az Európai Tanács közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK Irányelve 132. cikk (1) bekezdés c) pontja alapján a tagállamok mentesítik az adó alól azon egészségügyi ellátásokat, amelyeket az érintett tagállam által meghatározott orvosi és paramedicinális hivatások gyakorlói nyújtanak. Az Európai Bírósági esetjog alapján nem mentes az adó alól az összes olyan szolgáltatás, melyet az orvosi szakma keretében lehet végezni. Az orvosi szakma keretében nyújtott szolgáltatások a főszabály alá esnek, vagyis adókötelesek, amennyiben nem felelnek meg az orvosi ellátás közösségi jogi fogalmának, vagy bármely más mentességnek. A bíróság szerint az orvosi szolgáltatás adókötelezettsége vagy mentessége attól függ, hogy azt milyen céllal nyújtják. Az Európai Bíróság álláspontja értelmében egy adott egészségügy keretében, vagy ahhoz kapcsolódóan végzett szolgáltatás abban az esetben lehet áfamentes, ha az:

  • betegség, vagy egészségügyi rendellenesség diagnosztizálására irányul, és/vagy
  • betegség vagy egészségügyi rendellenesség kezelésére irányul, és/vagy
  • betegség, vagy egészségügyi rendellenesség helyreállítására irányul.

Azon szolgáltatások, amelyek e céloknak egyértelműen nem felelnek meg, nem lehetnek áfamentesek egészségügyi szolgáltatás jogcímén, még akkor sem, ha annak nyújtója az egészségügyi szakma keretében látja el a tevékenységét.

A fentiekben leírtak alapján a „vállalkozás” által végzett szolgáltatásnyújtás áfaköteles tevékenységnek minősült, hiszen kizárólag esztétikai, plasztikai beavatkozásokat végzett, nem pedig egészségmegőrző, gyógyító tevékenységet. A revízió által áttekintett iratanyag szerint a társaság kizárólag az Egészségbiztosítási Alap által nem finanszírozott szépészeti, egészségügyi beavatkozásokat végzett. Az adatokat összesítve a revízió a „vállalkozásnál” az eltitkolt árbevétel és a társaságiadó-bevallásban szereplő értékesítés nettó árbevételét alapul véve több millió forint adókülönbözetet állapított meg.

Társasági adó és osztalékadó

A megállapított beavatkozások átlagárát beszorozta a revízió a beavatkozások számaival, így megkapta a vállalkozás hiányzó beavatkozásokra jutó – ellenőrzési időszakra vonatkozó – becsült, eltitkolt nettó árbevételét. Tekintettel arra, hogy a „vállalkozás” eljárása ellentétes volt a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 72 § (1) bekezdésében foglaltakkal, mely szerint az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértékét, a revízió a társaság eredményét több millió forinttal megnövelte. A társasági adóról szóló többször módosított 1996. évi LXXXI. törvény 19. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a társaságiadó-alap a pozitív adóalap 19 százaléka. Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően a (3) bekezdésben foglaltak teljesítése esetén a társasági adó mértéke a pozitív adóalap 50 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék. Fentiek alapján megállapíthatóvá vált a társaság adóalapja, és annak költségvetést megillető adója.

A kiszabott bírságok

Az Art. 170. § (2) bekezdése értelmében adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet akkor, ha az adókülönbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg, illetve a költségvetési támogatást igénybe vették. Az eredeti esedékesség napján fennálló túlfizetést az adófizetési kötelezettség teljesítéseként csak akkor lehet figyelembe venni, ha a túlfizetés az ellenőrzés megkezdésének napján is fennáll.

A hivatkozott törvény 170. § (1) bekezdése értelmében adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni, melynek mértéke – ha e törvény másként nem rendelkezik – az adóhiány 50 százaléka. Az adóbírság mértéke az adóhiány 200 százaléka, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását, és a jogosultság hiányát az adóhatóság a kiutalás előtt megállapította. A bírság alapja ilyen esetben a jogosulatlanul igényelt összeg.

Az Art. 165. § (1) bekezdése szerint az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától, a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén pedig az esedékesség napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni. A hivatkozott paragrafus (2) bekezdése szerint a késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet. A hivatkozott paragrafus (3) és (4) bekezdései szerint kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén az adóhiányt megállapító határozatban – hivatalból vagy kérelemre – az adó esedékességének, illetve a költségvetési támogatás igénybevételének napjánál az adóhatóság későbbi időpontot is megállapíthat a pótlékfizetés kezdő napjaként. Az adóhiány késedelmi pótléka az eredeti esedékességtől az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv keltéig, de legfeljebb három évre számítható fel. Az adóhiány után felszámított késedelmi pótlék alapja nem csökkenthető az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összegével. A késedelmi pótlék mérséklése nem alkalmazható olyan adóhiány esetén, amikor a bírság mérséklésének sincs helye.

A revízió az adóbírság, valamint a késedelmi pótlék kiszabásánál kivételes méltánylást érdemlő körülményt nem tárt fel, tekintettel arra, hogy adózó szándékosan károsította meg a költségvetést, és együttműködési kötelezettségét sem teljesítette az ellenőrzési eljárás során teljes körűen.

Bérlettel a szépségért

Az adóellenőrök egy szépségipari gépeket üzemeltető vállalkozásnál végezték próbaszolgáltatás igénybevételét, melyről új vendégként szabályos bizonylatot kaptak. A korábban is említett integráció előnyeit hasznosítva két pénzügyőr és két további revizor ment be az üzletbe, és egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló vizsgálatot folytattak le a jelen lévő képviselő közreműködésével. A tételes ellenőrzés azonban hibák sokaságára derített fényt.

Mérlegképes Kreditkártya

Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide!

Rodin rendezvények – Transzferár szabályozás – 2013.04.18. További részletek itt.

További adózási és számviteli szakmai rendezvéneyk, képzések

A helyszínen az adózó rendelkezésre bocsátotta az időpontfoglalásokat alátámasztó naptárkönyvét, az abban rögzített és hivatkozott gépekhez tartozó bérleteket, valamint szigorú számadású nyilvántartásait. A dokumentumok megtekintése alapján a revizorok és pénzügyőrök megállapították, hogy a bérletek döntő része nem szerepel a kiállított bizonylatok között. Mivel a bérleteken rögzítve volt a pénzügyi rendezésük kelte, így már a helyszínen észlelték a hatóság munkatársai, hogy a bérletek (a legnagyobb, több tízezer forintos tételek) érékesítését nem vallja be a adózó.

Az alkalmazott meghallgatása során elismerte, előfordul, hogy nem minden gazdasági eseményről állítanak ki nyugtát, számlát. A hivatali eljárás során az adózó bevallásait áttekintve megállapítást nyert, hogy a bérletek kivételével az adózó könyveiben mindent szabályszerűen rögzített, és ez megegyezik a 1265-ös áfabevallás tartalmával. A bérletekkel kapcsolatban a dokumentumokkal alátámasztott eltitkolt havi bevétel több mint félmillió forint volt, vagyis az adózó valós értékesítésének mindössze felét vallotta be. Az ügyben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzésre tettek javaslatot az eljáró adóellenőrök.

Fájdalomcentrum

A mozgásszervi problémák az adóellenőröket sem kímélik. A hatóság egyik munkatársa többször panaszkodott derékfájására. Kollégái operatív módszereket bevetve bejelentkeztek egy magát különböző helyeken, szolgáltatását méltányos áron hirdető „fájdalomcentrumba”.

A megadott időpontban a beteggel az adóellenőrök felkeresték a mozgásszervi problémákat kezelő vállalkozást, és kollégájuk vizsgálata közben a rendelő várótermében várakoztak. A vizsgálat végeztével – amelyet érzéstelenítő injekció is követett – az adózó a szolgáltatás nyújtásáról a váróban lévő „hozzátartozók” részére számla-, nyugtaadási kötelezettségét nem teljesítette. Az adóellenőrök az adózói értékesítés bizonylatolási hajlandóságának hiányát észlelve igazolták magukat és eljárási jogosultságukat, és jegyzőkönyvezték megállapításaikat, amire az ellátást végző személy észrevételt tett, arra hivatkozással, hogy nem volt ideje kiállítani a szolgáltatás igénybevételéről szóló bizonylatot. Megjegyzendő, hogy a helyszíni eljárás során az adózó meglehetősen nehezen találta meg a kötelezettsége teljesítéséhez szükséges számlatömbjét, az abban található bejegyzések pedig egyáltalán nem tükrözték a rendelő aznapi, a revízió alatti, és vélelmezhetően napi szinten gyakori forgalmát.

Az eljárás eredményeként mulasztási bírságot szabtak ki, és a dokumentumok és megfelelő bizonylatok áttekintését követően az adózó bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés lefolytatására is számíthat.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 23.

Energiahatékonysági beruházások adókedvezménye – még nem késő élni vele

Az energiahatékonysági beruházásokkal összefüggő adókedvezmények rendszere jelentősen átalakult tavaly év végén és ez nehéz helyzetbe hozza a cégeket. Egyúttal fontos hangsúlyozni, hogy a folyamatban lévő beruházások esetén még nem késő élni az adókedvezmény adta lehetőséggel – olvasható a Niveus Consulting Group közleméényében.

2024. február 23.

E-kereskedelem: a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (1. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazásáról szólnak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.