Pluszjövedelem esetén kell csak adót fizetni

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adóterhet nem viselő járandóságok közismert sajátossága, hogy a végeredményt tekintve adómentesek. A más címen szerzett, összevont adóalapba tartozó jövedelmek adózását ugyanakkor több irányban is befolyásolják. Ezzel a témával foglalkozik Szatmári László az Adó szaklap 2007/13. számában megjelent cikkében.

Az adóterhet nem viselő járandóságok közismert sajátosságát a következőképpen lehet a köznapi nyelvre lefordítani. Ha egy magánszemély kizárólag adóterhet nem viselő járandóság címén szerez jövedelmet az adott évben, úgy ez a jövedelem adómentes. Amennyiben más, összevont adóalap részét képező jövedelmet is szerez az adózó, akkor a más címen szerzett jövedelem adókötelezettségét az adóterhet nem viselő járandóság alapvetően befolyásolja. A befolyásolás többirányú, mivel nem csak az adókulcs változhat, hanem az adókedvezmények és az adójóváírás szempontjából alkalmazandó előírások is.

Magasabb adókulcs, korlátos kedvezmények

Először is az adóterhet nem viselő járandóság mellett megszerzett más jövedelem részben vagy egészben magasabb adókulccsal adózik, mintha csak önmagában létezne (˝feltolja a magasabb kulcsú sávba˝). Másrészt az adóterhet nem viselő járandóság is része az ún. éves összjövedelemnek. Az éves összjövedelem nagyságának pedig az adójóváírás, kiegészítő adójóváírás és a jövedelemkorláthoz kötött adókedvezmények szempontjából van jelentősége.

Ha tehát egy magánszemély például nyugdíj vagy gyes mellett szerez bérjövedelmet, az adójóváírást, kiegészítő adójóváírást alkalmasint kisebb éves összegben (vagy egyáltalán nem) érvényesítheti ahhoz képest, mintha csak bérjövedelmet szerzett volna. Hasonló a helyzet például a 100 ezer forintos közös értékbeli korlátozás alá vont adókedvezményekkel is – a tandíj kedvezménye, a közcélú adományok kedvezménye, az élet- és nyugdíjbiztosítások kedvezménye, valamint a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékok, és magán-nyugdíjpénztári önkéntes tagdíj-kiegészítés kedvezménye – is. A 100 ezer forintos kedvezményi keretet csökkenteni kell ugyanis annak az összegnek a 20 százalékával, amellyel a magánszemély éves összjövedelme a jövedelemkorlátot (2007-re a 3,4 millió forintot) meghaladja. Így a keretbe tartozó kedvezményeket 3,9 millió forintot elérő éves összjövedelem esetén még részben sem lehet igénybe venni.

Némelyik járandóság értékhatárhoz kötött

Az adóterhet nem viselő járandóság közül némelyek értékhatárhoz kötötten minősülnek ilyennek. Például a szakképzéssel összefüggő juttatás, a hallgatói munkadíj, a szociális gondozói díj. Az adóterhet nem viselő járandóságot eredményező jogcímen megszerzett bevételnek az adóterhet nem viselő járandóság értékhatárát meghaladó része szintén egyéb jövedelemnek minősül.

Bevallás sem kell adni

Ha a magánszemély az adóévben kizárólag adóterhet nem viselő járandóságot szerez, még bevallás sem kell benyújtania. Be kell azonban vallani – bár adóterhet nem viselő járandóságnak minősül – azt a külföldön szerzett jövedelmet, amely a nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján mentesül az adó alól, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető.

Az adóterhet nem viselő járandóságok körébe tartózó jövedelmek részletes szabályairól az Adó szaklap 2007/13. számában olvashatnak.

---