PM: évekig fennmaradhat a 4%-os vállalati különadó

Szerző: Adó Online
Dátum: 2007. március 8.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

˝Az elkövetkezendő években a vállalkozásoknak ezzel az adónemmel számolniuk kell˝ – jelentette ki a 4%-os vállalkozási különadóról Lucz Edit, a Pénzügyminisztérium Jövedelemadók Főosztályának főosztályvezetője az AmCham mai regionális adókonferenciáján. Indoklása szerint az államháztartás számára ˝nagyon fontos, hogy ez az adónem átmenetileg fennmaradjon˝ (idén kb. 150 mrd Ft-os bevétel). Az, hogy meddig, ˝az attól függ, hogy mennyire sikerül az államháztartás egyensúlyát javítani˝ – tette hozzá. Lucz Edit utalt rá, hogy a különadó jelenleg is az Alkotmánybíróság (AB) előtt van, ˝mi bízunk benne, hogy kiállja az alkotmányossági próbát˝ – jegyezte meg. Az AB várhatóan 1-2 hónapon belül hoz döntést az ügyben.

A különadó megjelenésével kapcsolatban a PM illetékese megjegyezte: “kétségkívül nagyon kedvezőtlenül érintette a külföldi befektetőket”, mert ez azon vállalatokra is vonatkozik, akik beruházási adókedvezményt vehetnek igénybe 2011-ig.

Kérdésre válaszolva a PM illetékese elmondta: ha nem került volna bevezetésre tavaly szeptembertől a 4%-os társasági különadó, akkor 5%-ponttal kellett volna megemelni a társasági nyereségadó kulcsát. A két szám közötti 1%-pontos különbség oka az, hogy ha a társasági adókulcs 5%-pontos emeléséről született volna döntés, akkor a figyelembe vehető adókedvezmények miatt ennek effektív hatása 4%-pontos adóteher-növekedés lett volna. A társasági különadónál nem érvényesíthetők adókedvezmények.

Ha önmagában a társasági nyereségadó kulcsát nézzük Magyarországon (16%, illetve 10%), akkor az jónak mondható térségi viszonylatban, de ha a nyereségre rakódó további (helyi) adóterheket is figyelembe vesszük, akkor már “kétség kívül nem ilyen kedvező a helyzet” – jelentette ki Lucz Edit. Az illetékes a magyarországi társasági adókedvezmények 4 főbb csoportjának (fejlesztési, beruházási, kkv-knak szóló, ágazati adókedvezmények) ismertetése során megjegyezte, hogy az adókedvezmények zömét a 2002-ig megszerezhető beruházási adókedvezmény adja, amit 2011-ig lehet igénybe venni. Valamennyi adókedvezmény figyelembe vételével idén kb. 11%-os a magyarországi társasági nyereségadó-terhelés – hívta fel a figyelmet a főosztályvezető. Ez a 2005-ös tényadatok alapján 9.1% volt. A jelentős növekedés egyik oka a kormányzati kiigazító csomag, a másik, hogy folyamatosan futnak ki a vállalatok által igénybe vehető beruházási adókedvezmények.

Az illetékes jelezte, hogy a fejlesztési adókedvezmények (min. 1/3 mrd Ft beruházás, min. 150/75 új munkahely teremtése) igénybe vétele felfutóban van, a beruházók kedvelik ezt a lehetőséget.

Forrás: Portfólió


Kapcsolódó cikkek:


Új gazdaságvédelmi intézkedések a szigorítások miatt
2021. március 9.

A védelmi intézkedések szigorítása szükségessé tette a gazdaságba történő beavatkozást és új gazdaságvédelmi intézkedések meghozatalát. A kihirdetett rendelet rendelkezik a szocho, rehabilitációs hozzájárulás, szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség megfizetése alóli mentességről, bértámogatásról, internet támogatásról és a bérleti díj alóli mentességről.

Webshopok és NAV online számla adatszolgáltatás 2021-ben
2021. március 8.

2021. január 4-től az online számla adatszolgáltatási kötelezettség szinte minden belföldi vállalkozás által kiállított számlára kiterjed, a webshopok értékesítéseire is. A NAV friss döntése szerint azonban a külföldi webshopok mentesülnek az online számla adatszolgáltatás alól a magyarországi értékesítéseik esetén.