Pórul jár majd, aki amerikai autót vesz? Közbelép az EU…

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A franciák részéről támogatást nyert az Európai Bizottság azon javaslata, mely plusz terheket róna a kiotói szerződést alá nem író államokból, így az Egyesült Államokból, illetve Ausztráliából érkező importra. A francia kormány szerint fontos, hogy a munkához kapcsolódó jövedelmek adóztatása helyett inkább a szennyezést és a fosszilis energiát használók terheinek növekedését helyezzék előtérbe az uniós államok.

Az amerikai termékeket vásárlók, például a tengerentúlon gyártott autók szerelmesei jobban teszik, ha még a javaslat elfogadása előtt beszerzik a kinézett eszközöket, a vámtarifák emelése ugyanis minden bizonnyal drágítani fogja ezeket a termékeket. Így végső soron az amerikaiak nemtörődömségéért is a felhasználók fizetnek majd.

Az Egyesült Államok és Ausztrália egyike azon kevés országoknak, melyek jelenleg nem aláíró tagjai a kiotói egyezmények: bár az USA 2001-ben aláírta ugyan az egyezményt, George Bush elnöksége alatt azonban ismét elállt annak teljesítésétől.

A francia elnök, Nicolas Sarkozy beszéde egy a klímaváltozásról szóló konferencián hangzott el, melyen a téma szakértői vitatták meg az elmúlt négy hónap folyamatait. A konferencián ugyancsak felszólaló José Manuel Barroso is döntést sürgetett a tisztességtelen verseny eszközeit alkalmazó vállalkozások ügyében, amelyek az Európai Unió területén megkövetelt szén-monoxid kibocsátási standardok figyelmen kívül hagyásával jutnak előnyhöz.

A szén-monoxid kibocsátás csökkentéséhez ugyanis folyamatos technológiai fejlesztésekre van szükség, melyek az európai gyártók esetében jelentős forrásokat kötnek le. Barosso azonban a jelek szerint nem akar hirtelen döntést, sőt szeretné azt az ENSZ decemberi ülése utáni időszakra halasztani.

Az Egyesült Nemzetek Szövetsége, 180 ország részvételével december 3. és 14. között Balin tart nemzetközi konferenciát, ahol megvitatásra kerül többek között a klímaváltozás meggátolásának, illetve a kiotói protokoll hatékonyabb megvalósíthatóságának kérdése.

Az Európai Unió szeretne mély elkötelezettségének hangot adni azáltal, hogy a kiotói egyezményben meghatározott 20 százalék helyett 30 százalékkal csökkenti a szén-monoxid kibocsátást 2012-ig. Ennek a folyamatnak az egyik legfontosabb elemétadhatja a lakossági emisszió visszaszorítása, mely az épített lakások energiatakarékosságán keresztül valósulhat meg a legegyszerűbben.

Nagy-Britanniában a jelenlegi tervek szerint 2012 után már csak zéró emissziós házakat lehetne építeni, vagyis olyanokat, melyeknél a passzív házak esetében felmerülő 1,5 literes fűtésigényt is alternatív energiaforrások használatából fedeznék.

Hazánkban jelenleg még nem épület minősített passzívház, amely részben az állami támogatások elmaradásának és a szabályozás hiányának köszönhető. Az állami támogatásban részesülő programok így az MFB lakossági energiatakarékossági programja is főként a már meglévő lakásállomány energiafelhasználásának csökkentésére koncentrál, miközben egy jelenleg épülő lakás energiafogyasztása még mindig eléri a 15 litert.

Az Európai Unió a szén-dioxid emisszió visszaszorítása mellett szeretné elérni, hogy 2020-ra a az unió területén felhasznált energia 20 százaléka megújuló energiaforrásokból származzon. Az EUobserver értesülései szerint a bizottság javaslatainak elfogadását nem csak az ENSZ konferencia hátráltatja, hanem az is, hogy a tagállamok nehezen tudnak egyezségre jutni a tehervállalás kérdésében. A jelek szerint a célokban mindenki egyetért, az elérésükhöz szükséges erőfeszítések területén azonban a bevetett erőforrások minimalizálására törekszenek a tagállamok.

Forrás: Pénzcentrum

---