Ráhajtottak a cégek a megváltozott munkaképességűekre


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Idén egy hónap alatt már tucatnyian érdeklődtek a mozgáskorlátozottak szövetségénél, a cégek megváltozott munkaképességű alkalmazottakat keresnek. Ennek nyilvánvalóan az az oka, hogy az idén több mint ötszörösére emelkedett a rehabilitációs hozzájárulás mértéke.

Míg korábban éves szinten egy-két cég kereste meg a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségét (MEOSZ) azért, hogy megváltozott munkaképességű alkalmazottat tudjon foglalkoztatni, az idén egy hónap alatt már tucatnyian érdeklődtek. Ennek nyilvánvalóan az az oka, hogy az idén több mint ötszörösére emelkedett a rehabilitációs hozzájárulás mértéke – mondta lapunknak Szakály József, a MEOSZ főtitkára.

 

Egy év alatt minden huszadik ember után 964,5 ezer forintot kell fizetnie annak a társaságnak, ahol az alkalmazottak statisztikai létszáma eléri a húsz főt, és alkalmazottai között nincs megváltozott munkaképességű, ez havonta valamivel több mint 80 ezer forint pluszköltséget eredményez (húszfőnként). Tavaly mindössze 177,6 ezer forint volt a hozzájárulás mértéke, ami kevesebb mint havi 15 ezer forint pluszt jelentett, így a cégek zöme inkább kifizette a hozzájárulást, semmint hogy felvegyen egy pluszalkalmazottat.

Az idén azonban ez megváltozhat, hiszen a hozzájárulás szinte eléri azt a havi költségszintet, amit egy főállású, minimálbérrel felvett alkalmazottnak kell fizetni – utóbbi szakképzési hozzájárulás nélkül 86 ezer forint kiadást jelent.

 

A rendszer alapvetően jó, mondja Szakály, bár lenne rajta mit javítani: magasabb is lehetne a hozzájárulás mértéke, hogy egyértelműen rosszabbul járjon az, aki nem vesz fel megváltozott munkaképességű alkalmazottat.

Az is fontos lenne, hogy a befolyt összeget csak a megváltozott munkaképességűek munkába állítására fordítsák; most, jóllehet a bevétel nem a központi költségvetésbe, hanem a munkaerő-piaci alapba kerül, nem célzottan használják fel – az idén már több mint hatvanmilliárd forint ilyen bevétellel számol a költségvetés, így ez nem elhanyagolható szempont.

A MEOSZ szerint eddig a munkáltatók általános attitűdje is nehézséget okozott. A szövetség közvetítő irodája, amely a saját szervezésű képzésben részt vevő megváltozott munkaképességűeket próbálja meg munkához juttatni, eddig kevés sikert ért el: évente 15-20-an kaptak munkát, a megváltozott képességűek között nem a munkanélküliek aránya 10 százalékos, hanem a foglalkoztatottaké.

 

A trenden a pozitív példákkal lehetne változtatni – véli Szabóné Berta Irén, a Vakok Állami Intézetének igazgatója. Általában nagyon bizalmatlanul kezelik a munkaadók a megváltozott munkaképességűeket, így különösen a vakokat, arra hivatkozva, hogy biztosan több balesetet okoznak, noha a kutatások szerint épp ellenkező a helyzet. Figyelembe kellene venni azt is, hogy a megváltozott munkaképességűek sokkal lojálisabbak, mert meg akarják tartani a munkájukat.

 

Tavaly sokkal nehezebb volt a vak munkavállalók kiközvetítése – mondta az igazgató, hozzátéve: még nincsenek számok arról, hogy az új szabályozás mennyiben pörgette fel az érdeklődést. Évente tízes nagyságrendben tud munkaerőt kiközvetíteni az intézet: korábban tipikus munka volt a gyógymasszőri, ez már eltűnőben van, de a vakok alkalmasak irodai munkára, telefonközpontban vagy call centerekben is. A szövetség elsősorban a távmunkát támogatná, ezzel a munkáltató is költséget takarít meg, az alkalmazottak pedig számos kényelmetlen szituációtól megkímélhetik magukat. A cégek azonban a távmunkában dolgozókat nem tekintik „”teljes jogú”” alkalmazottnak, így nem is érdeklődnek az ilyen lehetőség után.

 

A szabályozásban gondot jelent, hogy az csak a legalább húsz főt foglalkoztató vállalatokra fokuszál, a kisebbeknél így semmilyen érdeke nem fűződik ahhoz, hogy megváltozott munkaképességű alkalmazottat foglalkoztassanak – mondta Szakály. Megoldást jelenthetne, ha ez a kör valamilyen támogatást kapna motiváció gyanánt – erre lenne is keret a várt 64 milliárd forintból.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. június 12.

Átfogó versenyképességi reformokat vár a Költségvetési Tanács

A tartósan 4 százalék feletti GDP bővülés érdekében az egyensúlyok helyreállítása mellett átfogó versenyképességi reformokra is szükség van – mondta a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság tagjainak tartott online előadásában.