Reklámadó: sok még a kérdőjel

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Péntekig kell reklámadót fizetniük a megrendelőként adóalannyá váló társaságoknak számos feltétel teljesülése esetén. Ami biztos: az augusztus 15-e előtt hatályba lépett szerződések alapján közzétett reklámok után nem keletkezhet adófizetési kötelezettség, viszont például egy hosszabb időtartamú keretszerződés kezelése továbbra is képlékeny. A BDO Magyarország írása összefoglalja, pillanatnyilag mi tudható a reklámadóról és mi nem.

Hamarosan közeleg a megrendelőként adóalannyá váló társaságok részére is az első határidő, így szeptember 20-ig már azoknak a vállalkozások is teljesíteniük kell reklámadó fizetési kötelezettségüket, akik nem rendelkeznek a reklám közzétevőjétől a megfelelő nyilatkozatokkal. Bár a reklám közzétevőként adóalannyá váló vállalkozások részére előírt első adóelőleg- és adófizetési illetve bevallási határidőn már túl vagyunk, a gyakorlati tapasztalatok alapján még mindig sok a nyitott kérdés a 2014. augusztus 15-én hatályba lépett, a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (’Reklámadótv.’) rendelkezéseinek értelmezésével kapcsolatban.

Következő cikkünkben azokra a főbb kérdéses pontokra szeretnénk felhívni a figyelmet, melyek véleményünk szerint továbbra is problémát okozhatnak a reklámadó alanyává vált vállalkozások részére.

Milyen esetekben válik a reklám megrendelője adófizetésre kötelezetté?

A Reklámadótv. szabályai alapján a reklám megrendelője is adóalannyá válthat, amennyiben nem rendelkezik a reklám közzétevőjének nyilatkozatával arról, hogy a reklám közzétevőjét reklámadó fizetési kötelezettség terheli-e vagy sem. A reklám közzétevőjének a nyilatkozatot a reklám közzétételének ellenértékéről szóló számlán vagy számviteli bizonylaton vagy más okiraton kell megtennie. Szeretnénk ezzel kapcsolatban hangsúlyozni, hogy a megrendelőt önmagában a nyilatkozat megléte mentesíti az adókötelezettség alól, tehát a megrendelőnek akkor sem kell adót fizetnie, amennyiben a reklám közzétevője arról nyilatkozik, hogy őt reklámadó fizetési kötelezettség nem terheli.

A Reklámadótv. rendelkezéseinek értelmezésével kapcsolatban a NAV és az NGM is kiadott egy közös tájékoztatót, mely sok nyitott kérdésre választ adhatott az adóalanyok részére. A tájékoztató alapján többek között választ kaphattunk arra, hogy a reklám megrendelők adóalapját a részükre számlázott reklám közzétételi díjak nettó ellenértéke alapján kell meghatározni.

Továbbá, a hivatkozott tájékoztató arra is felhívta a figyelmet, hogy az adókötelezettség meghatározása során döntő lehet a reklám megrendelője és a reklám közzétevője között létrejött, a reklám közzétételére vonatkozó szerződés hatályba lépésének dátuma is. Amennyiben ugyanis a szerződés a Reklámadótv. módosított szabályainak hatályba lépése előtt, azaz 2014. augusztus 15. előtt lépett hatályba, akkor az ezen szerződés alapján megrendelt reklám megjelenítések nem tartoznak a Reklámadótv. hatálya alá akkor sem, ha a reklám közzétételére és az erre vonatkozó díj kiszámlázására 2014. augusztus 15-ét követően került sor. Tehát, a 2014. augusztus 15-e előtt hatályba lépett szerződések alapján közzétett reklámok után a reklám megrendelőjének nem keletkezhet reklámadó kötelezettsége.

Példa 1. A reklám megrendelője és a reklám közzétevője között a reklám megjelenítésére vonatkozó szerződés 2014. január 1-én lépett hatályba. A reklám közzétevője 2014. szeptember 10-én állítja ki a 2014. augusztus 15 – 2014. augusztus 31. közötti reklámmegjelenésekre vonatkozó számláját, melyet a reklám megrendelője 2014. szeptember 12-én kap kézhez. A reklám közzétevője sem a számlán, sem egyéb dokumentumon nem nyilatkozik a reklámadó fizetési kötelezettségéről. A fenti példában a reklám megrendelőjét nem terheli reklámadó fizetési kötelezettség, tekintettel arra, hogy a reklám megjelenítésére vonatkozó szerződés a felek között 2014. augusztus 15-ét megelőzően lépett hatályba.

Példa 2. A reklám megrendelője 2014. augusztus 18-án kötött szerződést a reklám közzétevőjével, mely 2014. szeptember 1-től lépett hatályba. A 2014. szeptember első hetében történő reklámmegjelenéseket a reklám közzétevője 2014. szeptember 12-én számlázza le a reklám megrendelője részére, mely számlát a megrendelő 2014. szeptember 16-án kapja kézhez. A reklám közzétevője nem nyilatkozik sem a számlán, sem más dokumentumon a reklám megrendelője részére az adófizetési kötelezettségével kapcsolatban. A fenti példában a reklám megrendelőjét reklámadó fizetési kötelezettség fogja terhelni, amennyiben a szeptemberben kapott számlák összesített nettó ellenértéke a 2,5 millió Ft-ot meghaladja. A reklám megrendelőjének a szeptemberben kézhez kapott számlákból eredő adófizetési- és adóbevallási kötelezettségét 2014. október 20-ig kell teljesítenie.

Fontos továbbá hangsúlyozni, hogy a fenti példában a reklám közzétevő adókötelezettsége a nyilatkozatadás elmulasztásától függetlenül is fennáll. A nyilatkozat elmulasztása esetén ugyanis mind a közzétevő, mind a megrendelő a reá irányadó szabályok szerint köteles teljesíteni az adókötelezettségét.

A fenti értelmezések gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban azonban kérdésként merülhet fel, hogy hogyan kell kezelni azokat az eseteket, amikor a felek között csak egy keretszerződés jött létre és az egyes reklámmegjelenésekre vonatkozó konkrét részleteket külön megrendelésekben rögzítik a felek. Ebben az esetben a keretszerződés hatályba lépésének dátumát vagy az egyes megrendelések dátumát kell figyelembe venni a reklámadó kötelezettség meghatározása során? Továbbá, hogyan kezelendő az az eset, amennyiben a 2014. augusztus 15-e előtt létrejött szerződést a felek jelentős mértékben módosítják, pl. amennyiben új reklám közzétételi elemmel egészítik ki?

A fenti kérdésekre vonatkozóan egyelőre a szakma várja az NGM hivatalos álláspontját. A hivatalos értelmezések megérkezéséig a szankciók elkerülése érdekében javasoljuk az óvatos eljárást, melyből fakadó magasabb adófizetési kötelezettség az esetleges kedvezőbb értelmezések birtokában a későbbiekben önellenőrzéssel helyesbíthető.

Adóköteles-e a külföldön illetve idegen nyelven megjelenített reklám?

A Reklámadótv. rendelkezései bizonyos reklám közzétételek esetében csak akkor minősítik az adott reklám közzétételt adókötelesnek, amennyiben a reklám Magyarországon és/vagy túlnyomórészt magyar nyelven jelenik meg. Például sajtótermékekben megjelenített reklámok esetében az a reklám közzététel minősül adókötelesnek, amely Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomórészt magyar nyelvű sajtótermékben jelenik meg. Tehát az a reklám, melyet például egy Erdélyben vagy Angliában kiadott és terjesztett magyar nyelvű lapban tesznek közzé nem tartozik a Reklámadótv. hatálya alá, tekintettel arra, hogy a kiadványt nem Magyarországon adták ki illetve terjesztették. Nem tartoznak ugyanígy a Reklámadótv. hatálya alá a Magyarországon, idegen nyelven kiadott sajtótermékben megjelenített reklámok sem.

Mindez nem igaz azonban az internetes oldalon közzétett megjelenésekre. Amennyiben a fenti példával élve egy román vagy angliai helyi weboldalon magyar nyelvű hirdetés jelenik meg, akkor az a Reklámadótv. hatálya alá tartozik, és adókötelezettséget keletkeztet, függetlenül attól, hogy nem magyar honlapon tették közzé.

Nem tartalmaz azonban korlátozásokat a Reklámadótv. a többi, adóköteles reklámközzététel esetében. Így, a Reklámadótv. szabályainak szigorú értelmezése alapján adókötelessé válhat földrajzi megjelenéstől és a megjelenés nyelvétől függetlenül minden

• szabadtéri reklámhordozón,
• illetve bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon közzétett reklám.

Továbbá, mivel a fentiekben felsorolt reklám közzétételek esetében a Reklámadótv. nem rendelkezik a reklám közzétevőjének illetve megrendelőjének letelepedettségéről sem, ezért akár külföldi székhelyű vállalkozások is az adó alanyává válhatnak.

Összefoglalva a fentiekben leírtakat, a Reklámadótv. szabályainak szigorú értelmezése alapján tehát akár a külföldön, illetve nem magyar nyelven közzétett reklámok is adókötelessé válhatnak, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani az egyes reklámközzétételek pontos vizsgálatára.

A fentiekben leírtak csak néhány példát képviselnek a Reklámadótv. értelmezésével kapcsolatban felmerülő kérdésekre. A gazdasági élet szereplői az adókötelezettségük meghatározása során azonban, a reklám megjelenítésekre vonatkozó konstrukciók sokszínűségére tekintettel, még vélhetően további értelmezési nehézségekkel találkozhatnak. Figyelembe véve a Reklámadótv. rendelkezéseinek bevezetése óta eltelt idő rövidségét illetve az adóhatósági ellenőrzési tapasztalatok hiányát, a hivatalos álláspontok megérkezéséig a korábbiakban leírtaknak megfelelően mindenképpen javasoljuk a megfelelő körültekintést az adókötelezettség meghatározása során.

 

 

(A cikk szerzője Kiss Zsófia, a BDO Magyarország senior tanácsadója és Kertész Gábor tax partner. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.)

---