Rendezvények áfakezelése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A rendezvények körében igen sokrétű eseményt tudunk elképzelni, ilyennek tekinthető például a cégen belüli események közül a csapatépítő tréning, a céges kirándulás, egy üzleti megbeszélés. Jelen cikkemben azonban a külső résztvevőknek szervezett oktatáshoz, szakmai tájékoztatáshoz, kulturális és szórakoztató eseményekhez kapcsolódó nemzetközi és hazai rendezvények áfa megítélésével kapcsolatban hívom körutazásra a kedves olvasót. A digitalizáció korában ezek az események már nem csak személyesen, hanem online vagy hibrid részvétellel is megvalósulhatnak, a résztvevők pedig lehetnek hazai vagy külföldi adóalanyok vagy az áfa szempontjából adóalanynak nem minősülő magánszemélyek. Igen sokszínű tehát a paletta. A rendezvényekkel kapcsolatban továbbá igen sokféle költség merül fel: szállás, utazás, étkezés, ajándékok, technikai felszerelés biztosítása, tolmácsok, hostessek, díszítések, terembérletek stb. Mindezeknek megfelelően, a nyújtott szolgáltatás is több elemből tevődik össze. Ez a sokféleség pedig kérdések sorát veti fel. Az Áfa-kalauz írása.

1. A rendezvényszervezés komplex szolgáltatásként való megítélése

Kezdjük talán azzal, hogy ez a sokrétű szolgáltatási elem hogyan áll össze egy egésszé, azaz egy komplex szolgáltatássá az általános forgalmi adózás rendszerében. Az adóhatóság frissen kiadott állásfoglalása (2022/7. Adózási kérdés – A rendezvényszervezés áfamegítélése és számlázása, 2022. 09. 05.) szerencsére egyértelműen tisztázza azt, hogy a rendezvényszervezés, bár több kapcsolódó elemből áll össze, azokat egy komplex szolgáltatásként kell kezelni.

„Az általános forgalmi adózás rendszerében általában valamennyi szolgáltatásnyújtást/termékértékesítést különállónak és függetlennek kell tekinteni, vagyis azok önállóan adóztatandók. Előfordul azonban, hogy egy ügylet több elemből épül fel, több, egyébként önállóan is teljesíthető termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást magában foglal. Ilyen esetben, ha ezek az ügyletek annyira szorosan kapcsolódnak egymáshoz, hogy egyetlen oszthatatlan gazdasági ügyletet alkotnak, ezeket az áfa rendszerében egyetlen összetett ügyletként kell kezelni. Ugyanígy kell eljárni, ha egy vagy több tevékenység járulékos tevékenységként kapcsolódik valamely főtevékenységhez, így az előbbi(ek)re – az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 70. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezésből következően – a főtevékenység adóügyi megítélése vonatkozik.

Nincs azonban abszolút szabály arra vonatkozóan, hogy a több különálló elemből felépülő ügyletet mely esetben kell egy egységes ügyletnek tekinteni. Azt esetenként, az adott ügylet megvalósulása összes körülményének figyelembevételével kell meghatározni.

Mindazonáltal elmondható, hogy a megítéléshez a leglényegesebb szempont, hogy az adott ügylet megrendelésével mi volt a vevő, igénybevevő célja, milyen termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás igénybevételére irányult a szándéka, és nem az, hogy a teljesítésre kötelezett ezt milyen tevékenységek végzésével teljesítette a részére. Így önmagában az a tény, hogy a több elemből álló ügylet mindegyik elemének egyedileg meghatározott ellenértéke van, még nem elegendő ahhoz, hogy a teljesített ügyletet több különálló ügyletként kelljen kezelni áfaszempontból.

Hirdetés


Töltse le ingyenesen „
A 2022. évi őszi adóváltozások” című 3 részes összefoglaló írást!Szerezzen első kézből, a Pénzügyminisztérium szakembereitől információt a 2023. január 1-jén életbe lépett adóváltozásokkal kapcsolatban.Regisztráljon, és azonnal érkezik az anyag első része!

A fentiek szerinti összetett szolgáltatás lehet a rendezvényszervezési szolgáltatás is, amikor az adóalany arra vállal kötelezettséget, hogy a megrendelő igényei szerinti rendezvényt biztosít, szervez, mely tipikusan többféle, a megrendelő igényeihez igazodó szolgáltatáselemet magában foglal (pl. terembérlet a megfelelő berendezéssel, hangtechnika, egyéb technikai eszközök, ételek, italok biztosítása, felszolgálása stb.). Ha a felek megállapodásából következően a rendezvényszervező által a saját nevében, de a megrendelő javára igénybevett, vásárolt és a megrendelőnek továbbnyújtott, továbbértékesített szolgáltatások, termékek a rendezvényszervező és a rendezvényszervezési szolgáltatás megrendelője viszonylatában az áfa rendszerében – a fentebb említett szempontok mérlegelése mellett – egyetlen komplex szolgáltatássá állnak össze, akkor a teljesítés helyét, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját, az adó alapját, az adó mértékét egységesen, egyetlen ügyletre vonatkozóan szükséges megállapítani. Ha nem azonosítható jellegadó/főszolgáltatásnak minősülő szolgáltatás a komplex szolgáltatásnyújtáson belül, akkor az általános szabályok szerint kell megállapítani az áfafizetési kötelezettséget. Így például, ha a belföldi megrendelő étkeztetési szolgáltatást is kért a megrendelt csomagba, és egységes szolgáltatásnyújtás történik a megrendelő felé, akkor függetlenül attól, hogy a rendezvényszervezőt az étkeztetési szolgáltatás igénybevétele után 5% előzetesen felszámított adó terheli, a rendezvényszervezési szolgáltatás annak minden elemével együtt, beleértve az említett étkeztetési szolgáltatást is, 27%-os adókulcs alá tartozik, és ennek megfelelően kell számlázni.

Az előbbiekkel összhangban, ha az áfa rendszerében komplex ügyletnek minősülő rendezvényszervezési szolgáltatás tartalmaz olyan elemet is, amelynek beszerzését terhelő adó egyébként az Áfa tv. 124. §-a alapján levonási tilalom alá esne (pl. élelmiszer, ital), a komplex ügyletként nyújtott rendezvényszervezési szolgáltatás igénybevételét terhelő előzetesen felszámított áfa levonását is az általános szabályok szerint kell megítélni, és így az Áfa tv. 124. § alkalmazásának nincs helye. Ez esetben ugyanis a fentiekben kifejtettek szerint a megrendelő a rendezvényszervezőtől nem a levonási tilalom alá eső termékeket vásárolja meg, szolgáltatásokat veszi igénybe, hanem rendezvényszervezési szolgáltatást vesz igénybe. A rendezvényszervezési szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó – ha a megrendelő adóalany – az Áfa tv. 120–121. §-ait figyelembe véve levonásba helyezhető olyan arányban, amilyen arányban e szolgáltatás a megrendelő adóalany adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységét szolgálja.

A komplex ügyletként kezelendő rendezvényszervezési szolgáltatást a számlán az Áfa tv. 169. §-ában foglaltakból következően alapvetően egyetlen ügyletként szükséges feltüntetni. Annak nincs azonban akadálya, illetve a szolgáltatás igénybevevőjének esetleges egyéb, jellemzően hivatali, üzleti, reprezentáció vagy szabadidős rendezvény miatt felmerülő személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó kötelezettségei teljesítése érdekében célszerű is, hogy a számlán vagy annak mellékletében tájékoztató adatként feltüntessék az egyes szolgáltatáselemeket is az ellenértékükkel egyetemben. Mindazonáltal az egyes elemek, így például az étel, ital számlán való feltüntetése nem befolyásolja az adólevonási joggal kapcsolatban fent kifejtetteket.

Végezetül figyelemmel kell lenni arra is, hogy a rendezvényszervezés lehet része egy komplexebb csomagnak is, amely tartalmazhat utazási szolgáltatást is (pl. szállás, személyszállítás). Ha a megrendelő ilyen, rendezvényszervezési és utazási szolgáltatásból összetevődő komplex csomagot vesz igénybe, akkor azt is szükséges mérlegelni, hogy e komplex csomagban főszolgáltatásnak a rendezvényszervezés vagy az utazásszervezés minősül-e, mivel az utazásszervezés esetében az Áfa tv. XV. fejezetében szabályozott, utazásszervezési szolgáltatásra irányadó különös szabályok alkalmazandók (Pénzügyminisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztálya PM/11427/2022., NAV KI Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztálya 7999663114/2022.).”

2. No de melyik ország áfaszabályait is kell alkalmaznunk?

A fenti útmutató tisztázza tehát a rendezvényszervezéssel kapcsolatos szolgáltatási elemek egységben való kezelését, komplex összetett szolgáltatási jellegét. Nézzük hát tovább ezen szolgáltatás további áfarendszerbeli sajátosságait.

A 2008/8/EK tanácsi irányelv 2011. január 1-jéig egységesen szabályozta a teljesítési helyet az adóalanyok, illetve a nem adóalanyok részére nyújtott kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatások esetén. Ezen időponttól kezdve azonban szétválik a teljesítési hely aszerint, hogy ezeket a szolgáltatásokat adóalany vagy nem adóalany veszi igénybe.

Amennyiben adóalany részére nyújtanak kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatásokat, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatásokat, annak teljesítési helye főszabály szerint alakul, vagyis az igénybevevő gazdasági célú letelepedettsége lesz az irányadó. Ez alól kivételt képeznek a felsorolt típusú szolgáltatásokat nyújtó eseményekre, rendezvényekre történő belépések. Ez esetben a teljesítési hely változatlanul ott van, ahol az eseményt, rendezvényt ténylegesen megrendezik. Ennek oka, hogy a rendezvényekre történő belépéskor (jegyvételkor) nem lehet elkülöníteni (eldönteni), hogy adóalanyról vagy nem adóalanyról van-e szó, így ez esetben egyszerűbb megoldást jelentett a szabályozás változatlanul hagyása.

A magyar jogba mindezt az áfatörvény a következők szerint ülteti át a szolgáltatások teljesítési helyének megállapítására vonatkozó, úgynevezett „különös szabályok” között.

Teljesítés helye Igénybe vevő: adóalany Igénybe vevő: nem adóalany
A tényleges fogyasztás helye, vagyis a rendezvény, esemény megrendezésének, illetve a szolgáltatás tényleges teljesítésének helye A belépést biztosító szolgáltatások esetén
(Áfa tv. 42. §)
Minden kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatás, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatások (így különösen: kiállítások, vásárok és bemutatók rendezése), ideértve ezek szervezését is, valamint az előbbiekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatások [Áfa tv. 43. § (1) bek. d) pontja]
A megrendelő adóalany gazdasági letelepedésének helye Belépést nem biztosító szolgáltatások
(Áfa tv. 37. §)

A kép teljességéhez hozzátartozik még annak tisztázása, hogy a szereplők közül ki lesz az adófizetésre kötelezett. E tekintetben az Áfa tv. 140. § b) pontja alapján, ha adóalanyok között a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyét a 42. § alapján állapítjuk meg, akkor az adót a szolgáltatást igénybe vevő belföldön nyilvántartásba vett adóalany fizeti, feltéve, hogy a szolgáltatást nyújtó adóalany belföldön gazdasági céllal nem telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nincs belföldön. E rendelkezést a 2006/112/EK tanácsi irányelv a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (a továbbiakban: Héa-irányelv) 194. cikk biztosítja, amelyet a tagországok választásuk szerint ültethetnek át saját jogszabályaikba.

Ez áfabejelentkezési kötelezettséget keletkeztethet a szolgáltatást nyújtó számára a rendezvény helyének országába, azonban, az EU-n belül minden esetet/országot egyedileg kell elemezni, hiszen az adókötelezettséget a megrendelő adóalanyra átfordító rendelkezés sem egységes, arra a közös szabályok csak lehetőséget adnak és az alkalmazás konkrét szabályait a tagállamok egyedileg határozzák meg.

Jancsa-Pék Judit írásában, amely az Áfa-kalauz 2022/10-es számában jelent meg, a kérdés száámos gyakorlaati aspektusáról olvashat, így például az adóalanyoknak nyújtott szolgáltatások kezeléséről, a nem adóalanyoknak nyújtott szolgáltatások kezeléséről és az interaktív virtuális események kezeléséről is.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 29.

NAV: 2025-től lesz teljes az eÁFA rendszer

Számos új funkció bevezetésén van már túl a Nemzeti Adó- és Vámhivatal eÁFA rendszere, melynek fejlesztése egészen 2025-ig el fog tartani. A könyvelőszoftverekre ezen a téren is egyre nagyobb szerep hárulhat, a hagyományos nyomtatványkitöltő rendszer, az ÁNYK kivezetése ugyanis már napirenden van – derült ki a Kulcs-Soft által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

2024. május 29.

Értesítést küld a NAV-Mobil a jogviszonyváltozásokról

A foglalkoztatási adatok bármikor ellenőrizhetők a NAV-Mobilban, májustól pedig már push üzenetet is küld az alkalmazás a biztosítotti jogviszony változásairól – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden.