Romboló hatású az adóemelések többsége

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az „új” iparűzési adó a teljes kereskedelmi ágazatot sújtó, szélesebb körű különadó; a közműadó lényegében vagyonadó; a cafeteria visszaszorul. Az RSM DTM blogbejegyzésben elemzi a Matolcsy-csomagot.

Ezermilliárd forintnyi uniós forrás érdekében 367 milliárd forintnyi többlet-megszorítást vállalt be a kormány: mivel Brüsszel kevésnek ítélte a néhány hete bejelentett 400 milliárdos csomagot, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdán további kiigazító lépéseket helyezett kilátásba. Ha ugyanis a jövő évi hiány valóban 3 százalék felett alakulna, újabb szakaszába lépne a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás, és ez akár a kohéziós pénzek felfüggesztését is eredményezhetné.

Alább sorra vesszük az adózókat érintő hatásokat, és igyekszünk utánajárni, mennyi is valósulhat meg a hivatalosan immár 764 milliárd forintos csomagból.

A frissen bejelentett lépések, azok kormány által remélt egyenlegjavító hatásával:

• nem csökken felére a bankadó mértéke 2013-tól (72 milliárd forint)
• a tranzakciós adó egy ezrelékről kettőre nő (90 milliárd forint)
• a kincstári tranzakciós adó is a kétszeresére nő (40 milliárd forint)
• szigorúbbá válik az iparűzési adó elszámolása (35 milliárd forint)
• a föld alatti vezetékek, csatornák után közműadót kell majd fizetni (30 milliárd forint)
• nő a cafeteria egészségügyihozzájárulás-terhelése (40 milliárd forint)
• szélesebb körben lesz egyedi számlaellenőrzés (60 milliárd forint)

Ipa: szélesebb körű különadó

Ezek közül az egyik legérdekesebb, és a magyarországi vállalkozásokat legerőteljesebben érintő elem az iparűzési adóval (ipa) kapcsolatos változás. A tervek szerint az adó alapjának meghatározásakor 2013 év elejétől az eladott áruk beszerzési értékét csak a bevétel 80 százalékából vonhatják le a cégek.

Ez az új szabály az alacsony árréssel dolgozó cégek számára lehet komoly érvágás. Eddig a szektorális különadó a kiskereskedelmi egységeket érintette, ezzel az új teherrel nagyobb arányban a nagykereskedelmi cégek járnak rosszul, olyan ágazatokban is, mint az energiaipar, a gabonakereskedelem, a számítástechnika, stb.

Vagyis valójában egy, a teljes kereskedelmi ágazatot sújtó, szélesebb körben kivetett új különadóról beszélhetünk.

Visszaszorul a cafeteria

Amennyiben a béren kívüli juttatásokat kínáló cégek nem bővítik az erre szánt keretet, a munkavállalókon csattan az az ostor, hogy a cafeteria-elemek esetében az egészségügyi hozzájárulás 10 százalékról 27 százalékra nő. Maga a miniszter is elismerte: ezzel csökken e juttatások adóelőnye a bérekhez képest. Míg bérfizetésnél ma 48 forint közteher jut 100 forint bérre, a cafeteriánál ez egyelőre csak 24 forint, a módosítás után azonban immár 34 forint lesz.

Ez a lépés minden bizonnyal visszaveti a cafeteria népszerűségét, ám ennek mértéke nem megjósolható. Sokan már idén is kiszálltak a béren kívüli juttatások rendszeréből, aminek többek között az az oka, hogy cafeteriának van adminisztrációs költsége is, ami tovább csökkenti a fent említett előnyt. A mostani gazdasági környezetben a vállalkozások az adóteher növekedését nehezen, vagy egyáltalán nem tudják érvényesíteni az áraikban, év végéhez közeledve pedig már a minimálbér-emelés kapcsán is jelentősek a feszültségek, nem is beszélve a normál béremelésekről. Manapság a bérek vásárlóerejének megőrzése is komoly kihívás.

Összességében tehát a cégek többségénél vagy csökken a cafeteria-keret a járulékemelés hatására, vagy akár teljesen meg is szűnik ez a juttatási forma. Ez újabb csapás lehet a vállalkozói rétegre.

Üdvözlendő az egyedi számlaellenőrzés

Egyelőre kissé homályos az a bejelentés, hogy egyedi számlaellenőrzést vezetnek be 2,5 millió forintig. Hasonló szabály kétmillió forintos áfatartalomig jelenleg is létezik, ezt terjeszti ki a jogalkotó. Ez az intézkedés megítélésünk szerint kifejezetten üdvözlendő.

A tavalyi jogszabály-módosítás alapján a számlák ellenőrzése még általánosan kötelező szabály lett volna, az eredeti törvényjavaslatban pedig 500 ezer forintos határ szerepelt, az országgyűlési vita során ez emelkedett kétmillióra. A terv az alapelképzelés óta tehát immár harmadik változását éli, ami nagyban növeli a jogbizonytalanságot, holott fontos lenne a pontos elképzelés ismerete és az adóbevallási mechanizmusra gyakorolt hatás elemzése, hiszen nagyon közel az év vége. Bár a fenti szigorítás növeli az adminisztrációs terheket, ez elfogadható „mellékhatás” a fehérítés érdekében.

A közműadó lényegében vagyonadó

Egész biztosan nem lesz népszerű az új keletű közműadó: ennek lényege, hogy a föld alatt lévő vezetékek, csatornák után is adót köteles fizetni a közműszolgáltató. Annyiból egyfajta vagyonadóról beszélhetünk, hogy az új teher valójában nem vagy nehezen mozdítható berendezésekre, ingatlanokra irányul.

Aggályos a bankadó

A friss csomagból az egyik legaggályosabb elem a bankadó fenntartása! Ezzel a banki hitelezési képesség tovább csökken, és az üzleti bizalmat is tovább rombolja a bankszövetséggel megkötött megállapodás felrúgása. A bankadó – a tranzakciós adó növelésével együtt – a gazdasági növekedés beindítása ellen hat, hiszen a pénz a gazdaság számára olyan, mint a motornak az olaj, olaj nélkül viszont a motor besül, a gazdaság pedig megáll.

A kincstári tranzakciók megadóztatásával pedig az állam „önmagát sarcolja”, hiszen a pénz az egyik zsebből a másikba kerül. Nehezen elképzelhető ugyanis, hogy a kincstár áthárítja és beszedi az adót olyan ügyleteknél, mint a közszféra bérei, a gyes, a gyed vagy a nyugdíjak kifizetése.

A bejegyzés szerzője Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.

Rodin rendezvénynaptár

Tervezzen az őszre Hungary Cardért! Jelentkezzen most Rodin képzésekre, és mi meglepjük Önt egy Hungary Card Basic – Magyar Turizmus Kártyával, a Hotelinfo Iroda jóvoltából, melyet a rendezvény helyszínén veheti át! Rendezvénynaptárért kattintson >>>

---