Saját munkavállalók képzésének elszámolása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A napokban lépett hatályba a saját munkavállalók részére szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásáról szóló 15/2009. (VII. 24.) SZMM rendelet, amely felváltotta a korábban alkalmazandó jogszabályt.

A hozzájárulásra kötelezett felnőttképzési szerződés és a Munka Törvénykönyve szerinti tanulmányi szerződés, vagy a munkáltatói kötelezés alapján megszervezett képzés költségeivel akkor csökkentheti – mikro- és kisvállalkozások esetében legfeljebb 60 százaléka, egyéb hozzájárulásra kötelezettek esetében legfeljebb 33 százaléka mértékéig – a szakképzési hozzájárulással kapcsolatos bruttó kötelezettségét, ha a következő feltételeknek – bizonyos kivétellel – együttesen megfelel:
a képzés a felnőttképzési törvény illetve a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet 1-4. §-ában foglaltak szerint és nem távoktatási formában történik; a képzés általános vagy olyan speciális jellegű, amely megfelel a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 1. § (1) bekezdés c), e) és g) pontjai valamelyikében foglaltaknak; a képzés minimális időtartama 20 óra; a képzésre az Európai Unió tagállamainak területén kerül sor; a képzésről a hozzájárulásra kötelezett az előírt adatszolgáltatást teljesítette.

A közúti közlekedési szolgáltatást végzők a fentiektől eltérően a minimum C, illetve C+E vagy D, illetve D+E vezetői engedélykategóriához kötött gépkocsivezetői munkakör ellátásához szükséges vezetői engedélyek megszerzését célzó képzések, és az ezekhez kapcsolódó képzések és továbbképzések költségeit, ideértve a veszélyesáru-szállító gépkocsivezető, belföldi és nemzetközi fuvarozó, autóbuszos szakmai alapképesítés és autóbuszos továbbképzési képesítés, könnyű- és nehézgépkezelői tanfolyami képzéseket is elszámolhatják. Esetükben a fent ismertetett első két feltételt éppen ezért nem is kell alkalmazni.

Nem nyújtható támogatás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdésében foglalt tevékenységekhez, az 1. cikk (3) bekezdés c) pontjában foglalt tevékenységekhez és 1. cikk (6) bekezdésében meghatározott esetekben.

A rendeletben szereplő, a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatás különböző elszámolható költségek esetén halmozható más, a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással. Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetében a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatás abban az esetben halmozható más, a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással, illetve csekély összegű támogatással, ha az nem vezet a 800/2008/EK bizottsági rendelet szerinti legmagasabb támogatási intenzitás, illetve támogatási összeg túllépéséhez.

Külső képzés esetén a hozzájárulásra kötelezett és a képző intézmény közötti szolgáltatási szerződés és az annak alapján képzésenkénti részletezettséggel kiállított számla képezi az elszámolás alapját. A szolgáltatási szerződésben az OKJ-ben nem szereplő képzés, továbbá nyelvi képzés esetén fel kell tüntetni a képzésnek a külön jogszabályban előírt 8 számjegyű azonosítóját, valamint a hozzájárulásra kötelezett statisztikai számjelét.

A képző intézmény köteles a számla mellett átadni az intézmény-akkreditációs tanúsítványát, a 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet 4. §-ában meghatározott értesítést, illetve igazolást,a felnőttképzési szerződést, az OKJ-ban nem szereplő, valamint nem akkreditált program alapján folytatott képzés esetén a képzési programot, akkreditált képzés esetén pedig a program-akkreditációs tanúsítvány cégszerűen hitelesített másolatát.

Belső képzés esetén a belső kapacitások igénybevételének elszámolása képzésenként, belső elkülönített számlán és bizonylaton, tényleges önköltségen történik. Vegyes képzés esetén a fenti rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a felnőttképzési szerződést a képző intézmény köti meg a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalójával.

Áthúzódó képzésnél a hozzájárulásra kötelezett a képzés költségeit évente, a hatályos számviteli szabályoknak, valamint a képzés tárgyévében érvényes előírásoknak megfelelően teljesítésarányosan számolhatja el, amennyiben a képzés megkezdésének tárgyévétől kezdődően a képzés költségeit a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére évente elszámolta.

Az elszámolt képzésre vonatkozó adatszolgáltatást a rendelet 1. és 2. számú mellékletei szerinti adattartalommal kell benyújtani a tárgyévet követő év második hónapjának 25. napjáig a székhelye szerint illetékes regionális munkaügyi központhoz. Egy bejelentőlaphoz több képzésre vonatkozó adatlap is csatolható. Hibásan vagy pontatlanul kitöltött, illetőleg ellentmondó adatokat tartalmazó adatszolgáltatás esetén a munkaügyi központ 15 nap alatt teljesítendő hiánypótlási felszólítást küld.

A 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatások esetében a támogatás igénylését, felhasználását, ellenőrzését alátámasztó bizonylatokat, dokumentumokat és nyilvántartásokat, valamint minden olyan nyilvántartást, amely az elszámolható költségeket és a megengedhető maximális támogatási intenzitás betartására vonatkozó információkat tartalmazza, a támogatás odaítélésétől számított 10 évig meg kell őrizni.

Az elszámolható költségek körét a rendelet 5. számú melléklete tartalmazza. A szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére elszámolható költségek maximális támogatási intenzitása általános képzés esetén az elszámolható költségek 60 százaléka, speciális képzés esetén az elszámolható költségek 25 százaléka. A maximális támogatási intenzitás az elszámolható költségek 80 százalékának megfelelő maximális támogatási intenzitásig növelhető 10 százalékponttal a fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállalóknak nyújtott képzés, 10 százalékponttal középvállalkozás, és 20 százalékponttal mikro- vagy kisvállalkozás esetén.

Ha a képzési projektben általános és speciális képzési összetevők is szerepelnek, amelyek támogatási intenzitás kiszámítása vonatkozásában egymástól nem választhatók el, vagy ha a képzés általános, illetve speciális jellege nem állapítható meg, akkor a 25 százalékos támogatási intenzitásokat kell alkalmazni.

A támogatás mértéke nem haladhatja meg a fenti mértékeket, és nem lehet több a képzésben résztvevőnként és képzési óránként a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére – külön jogszabály alapján – megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegének (minimálbér) 6 százalékánál.

A rendelet a kihirdetését követő 3. napon (2009. július 27.) lépett hatályba. A rendelkezéseit első alkalommal a hozzájárulásra kötelezett által a saját munkavállalói számára a hatálybalépését követően szervezett képzések elszámolása tekintetében kell alkalmazni. Ezzel egyidejűleg hatályát vesztette a szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalói részére szervezett képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezett költségei elszámolásának feltételeiről és az elszámolás szabályairól szóló 13/2006. (XII. 27.) SZMM rendelet. Az Európai Uniós források terhére 2009. szeptember 1-jéig kiírt pályázatok keretében megvalósuló, valamint a folyamatban lévő képzésekre azonban még ez utóbbi rendelet szabályait kell alkalmazni.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Akkor is tud róla a NAV, ha külföldről származik a bevétel

Sokan azt hiszik, hogy a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelem, különösen, ha külföldről származik, könnyen elrejthető az adóhatóság elől. Érdemes azonban tudni, hogy a külföldi bankoknál és befektetési szolgáltatóknál vezetett értékpapírszámláról és pénzforgalmi számláról több mint 100 országból kap a NAV tájékoztatást információcsere keretében. Szintén érdemes mérlegelni, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből, és kriptovalutából jövedelmet szerzők a NAV ellenőrzések célkeresztjében vannak a NAV 2024-es ellenőrzési terve szerint – foglalja össze a Niveus Consulting Group.

2024. május 15.

Speciális szakkérdések adóeljárásnál

Az adóigazgatási eljárásról szóló törvény szerint szakvéleményt kell kérni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges. Ismertetjük a szabályozást és bemutatunk egy érdekes példát a transzferárazás világából.