Saját vállalkozásban megvalósuló beruházás alapvető szabályai az áfa rendszerében

Szerző: Bardócz Iván
Dátum: 2017. október 18.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Amikor gazdasági eseményeket „áfa-szemüvegen” keresztül kezdünk el nézni, akkor vannak olyan kérdések, amelyeket célszerű mindig feltenni, ha nem rutin ügyletekkel találkozunk.


A szakirodalom és véleményem szerint is az első kérdés, hogy a gazdasági esemény tárgya-e az általános forgalmi adónak. A második kérdés – ha már tisztáztuk a tárgyi hatály fennállását -, hogy az ügyletre a termékértékesítések vagy szolgáltatásnyújtások szabályait kell alkalmazni. Álljunk is meg ezen a ponton, hiszen számos olyan esemény van, ami első látásra megtévesztő lehet elég, ha csak a címben szereplő saját vállalkozásban megvalósuló beruházást vesszük górcső alá.

Első látásra azt gondolhatnánk, mivel a beruházás szót olvassuk a címben, hogy szolgáltatásnyújtással van dolgunk. Valaki az embereivel, eszközeivel felvonul egy meghatározott helyszínen és több-kevesebb idő elteltével valami új dolgot hoz létre. Látszatra ez egy szolgáltatásnyújtás, azonban erre az Áfa törvény mégis a termékértékesítésekre vonatkozó szabályokat alkalmaztatja, hasonlóan a bizományosi ügyletekhez, vagy az építés-szerelés útján létrejövő ingatlanokhoz.

A saját vállalkozásban megvalósuló beruházás tehát egy termékértékesítés, amely két szakaszra bontható. Az első szakasz a beruházási fázis, amelyet az aktiválási fázis zár le. A beruházási fázisban zajlik az érdemi munka, anyagot szerez be, szolgáltatást rendel meg a gazdálkodó, saját emberei működhetnek közre a beruházás során, sőt akár a maga által előállított anyagokat, eszközöket is termelésbe vonhatja a cél megvalósulása érdekében. Fontos kiemelni, hogy bár név szerint „saját” beruházásról beszélünk, de ettől még nyugodtan rendelhetünk meg szolgáltatást cégünkkel nem kapcsolt viszonyban álló vállalkozástól.

A beruházás során felmerülő ügyletek adójogi megítélésének sarkalatos pontja, hogy a majdan létrejövő tárgyi eszközt milyen célra fogjuk felhasználni. Adóköteles tevékenységet, részben adóköteles tevékenységet, vagy nem adóköteles tevékenységet fog szolgálni az eszköz.

Ha adóköteles tevékenységet fog szolgálni: legegyszerűbb eset, a beruházási szakaszban felmerülő számlák áfa-tartalma levonható, egyéb feltételek teljesülése esetén vissza is igényelhető. Az aktiválási szakaszban, amikor a gazdálkodó megállapítja a beruházás után fizetendő adót, akkor is teljes egészében levonható az áfa.

 

Ha részben, vagy egyáltalán nem szolgál majd adóköteles tevékenységet az eszköz, akkor viszont a beruházási szakaszban nem alapíthat adólevonási jogot a bejövő számlák áfa-tartalmára. Ilyen esetben egyszerűen csak gyűjti őket, egyfelől a majdani fizetendő áfa-megállapítására, másfelől az aktiválás után megnyílik a lehetősége, hogy a korábban le nem vonható adót teljes egészében érvényesítse a felszámított adójával szemben. Még akkor is, ha egyáltalán nem szolgál adóköteles tevékenységet (levonási hányad: 0%) az eszköz.

Miért van ez? A magyar jogrend, hasonlóan a többi országhoz, nem engedi a kétszeres adóztatást. Márpedig ha egyszer (beruházási szakaszban) megtiltja a levonási jog gyakorlását, majd – az aktiváláskor – újra csak a levonási hányad arányában engedi a teljes beruházás után áfa levonását, akkor a gyakorlatban láthatnánk a kétszeres adóztatás gyakorlati megvalósulását. Ezt kiküszöbölendő döntött úgy a jogalkotó, hogy a korábban le nem vonható áfa-t mégis megengedi aktiválás után érvényesíteni.

Nézzünk egy egyszerű gyakorlati példát a fenti esetre. Sportegyesület ügyfelünk – aki építés-szereléssel foglalkozó munkatársat is alkalmaz – saját rezsis beruházás keretében újította fel sporttelepét. A felújítás engedélyköteles volt. Építőanyagot szerzett be 1500 eFt értékben, villany- és gázszerelési szolgáltatás vett igénybe 500 eFt értékben, burkolóanyagot szerzett be 100 eFt értékben, saját teljesítményű kőművesmunka értéke: 2500 eFt, saját teljesítményű burkolómunka értéke: 200 eFt. Az egyesült belépődíjas és szabadidősport eseményeket egyaránt szervez, bevételarányos megosztással állapítja meg a levonható adóját, levonási hányadosa: 20%. Az előbb ismertetettek szerint a beruházás során nem élhetett levonási jogával.

Aktiváláskor fizetendő és levonható adó:

Fizetendő adó: 4800 * 27% ÁFA = 1296 eFt

Levonható adó: (1500 + 500 + 100) * 27% ÁFA * 20% (levonási hányad) = 113,4 eFt

Aktiválás után levonható adó:

1500 + 500 + 100 = 2100 * 27% ÁFA = 567 eFt

 

Bizonylatolás

A saját rezsis beruházás végeztével kérdésként merülhet fel, hogy kell-e erről számlát kiállítani adózónak saját maga részére, tekintve hogy termékértékesítés történt, amelyhez adólevonási jog is kapcsolódhat. Az Áfa tv. 159. § (1) bekezdése alapján mivel a termék beszerzője nem tér el az értékesítő adóalanytól, így erről számlát sem kell kibocsátani. Amiről gondoskodni kell, az egy olyan számviteli bizonylat, amely alkalmas és igazolja az adóalap, valamint az adó összegének megállapítását. Erre a számviteli bizonylatra a törvény 127. § (1) bekezdés e) pontja alapján – a többi feltétel fennállása mellett – már lehet adólevonási jogot alapítani.

Saját vállalkozásban megvalósuló beruházás kezelése az Áfa-bevallásban:

Végül ne feledkezzünk meg a beruházás helyes bevallásbeli szerepeltetéséről sem, amelynek nem is a fizetendő részként megállapított adó bevallása okozhat gondot, hiszen erre egyetlen sor szolgál, hanem a levonható részt kell több soron vallani. Az az adózó, aki beruházási szakaszban élhet a levonási jogával, az használhatja a „normál” beszerezésekre szolgáló sorokat (64-66. sor), de ne felejtse el kiemelni az összesen adatból a saját rezsis beruházáshoz kapcsolódó tételeket a 79. sorban. Aki nem élhet levonási jogával, ők nem szerepeltethetnek adatot a 79. sorban, hanem csak az aktiválás után, az összegyűjtött számlákat kell a 64-66. soron vallaniuk.

Aktiváláskor a 74. sor az, amibe a levonható adót kell beleírni. Véletlenül se írjuk a normál beszerezések számára (64-66. sor) feltüntetett sorokba a levonható részt. Ismerve a hivatal kapacitásainak szűkösségét, leterheltségét és idéntől már hivatalosan is ügyfélbarát attitűdjét, nem gondolom, hogy ilyen hibáért bírságra számíthat adózó, de kíméljük meg magunkat egy számunkra is csúcsidőszaki bevallásjavítástól!


Kapcsolódó cikkek:


Hogyan adóztak a rómaiak? – Augustus adóreformja (3. rész)
2018. november 16.

A történelem első ismert adóreformját Augustus római császár hajtotta végre. Az adóreform átfogóan változtatta meg az adónemeket, a beszedés módját, a beszedett adó kincstári kezelését. Az Augustus által bevezetett adóintézkedések hosszú távon fennmaradtak, biztosították a Birodalom működését az elkövetkező évszázadokban.

Január elsejétől a NAV-nál is kötelező a cégkapu
2018. november 15.

Január elsejétől a NAV-nál is kötelező a cégkapu

A gazdálkodó szervezetek január elsejétől kizárólag cégkapun keresztül intézhetik elektronikusan adóügyeiket a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) - mondta Kis Péter András, a NAV adószakmai szóvivője az M1 aktuális csatornán.

Fesztiválszervező csoporttal szemben nyomoz a NAV
2018. november 15.

Az ügyben érintett magyar cég által idén befizetett adó összege elérte a 90 millió forintot, míg a társaság az elmúlt 5 év alatt csupán 13 millió forintot fizetett be a költségvetésbe.

Csoportos társasági adó fizetés kapcsolt vállalkozásoknál– 2. rész
2018. november 15.

A kapcsolt vállalkozások egy meghatározott köre csoportot alkothat és közös társasági adóbevallást készíthet el 2019-től, ha az erről szóló törvényjavaslat elfogadásra kerül. A csoportos társasági adózás előnyei közé tartozik, hogy a társaságok egymás veszteségeit meghatározott keretek között konszolidálhatják, illetve a csoportba tartozó vállalkozások egymás közötti ügyletei mentesülnek a szokásos piaci ár elvének betartása, valamint a transzferár dokumentációs kötelezettség teljesítése alól.