Segítség a rászorulóknak: kell-e adózni a pénzbeli felajánlás után?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy család kért segítséget az Adózónától: a házukat belvíz és árvíz fenyegeti. Pénzbeli felajánlásokat kaptak, de nem tudják, milyen adókötelezettséget jelenthet ez a számukra, s mivel kell számolni az adományozónak. A NAV válaszol.

Egy belvízzel sújtott település lakója írt az Adózónának. A család magánemberektől és cégektől is kapott pénzbeli felajánlást, amelyet a háza rendbehozatalára fordítana. Kérdés, hogy amennyiben ezeket az összegeket az ő magánszámlájára utalják, akkor a felajánlók érvényesíthetnek-e ezzel kapcsolatban adókedvezményt, illetve neki, mint az adományok fogadójának, kell-e ezután adóznia. A segélyszervezetek nem vállalták, hogy számlát nyitnak a részére, így a mindenki számára legjobb megoldást keresik. Mivel a probléma nem egyedi, így utánajártunk, mit lehet ilyen esetben tenni.

Az a juttatás, amelyet a magánszemély elemi kár esetén, mint károsult segélyként vagy támogatásként – különösen lakás helyreállítása, újjáépítése céljából – közadakozásból kap, adómentes jövedelemnek minősül – tudatta lapunkkal a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Mindez azt jelenti tehát, hogy a támogatásban részesülőknek nem kell személyi jövedelemadót fizetniük a felajánlás után. (1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 6.1. pontja)

Tudni kell azonban az is, hogy azon ingyenes juttatás, amelyet a magánszemély szja-kötelezettségtől mentesen kap, egyes esetekben illetékfizetési kötelezettséget is magával vonhat.

Ugyanakkor az ingó (pénz) ajándékozással kapcsolatban illetékkötelezettség csak akkor merül fel, ha az ajándékozásról okiratot állítottak ki, vagy ha az ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja. Azaz ha a magánszemély által megszerzett összegek külön-külön nem haladják meg a 150 ezer forintot, és az ajándékozásról okiratot nem állítanak ki, akkor a juttatásokat megszerző magánszemélynek semmilyen illeték-kötelezettsége nem keletkezik.

Lényeges az is, hogy a bankszámláról bankszámlára, vagyis átutalással történő ajándékozás mentes az illetékfizetési kötelezettség alól, azaz a rászoruló magánszemélynek a 150 ezer forint feletti juttatások esetében sem kell illetéket fizetnie. E második esetben azonban az illetékfizetés alól mentes ügyleteket be kell jelentenie a NAV-hoz. (1990. évi XCIII. törvény 11. § (2) bekezdése, 17. § (1) bekezdés g) pontja és 102. § (1) bekezdés h) pontja)

A magánszemély adományozók azonban a rászorulónak adott juttatás alapján nem csökkenthetik az adókötelezettségüket, vagyis nem írhatják le az adójukból.

A „társasági adóalany támogatók”, vagyis a cégek a magánszemély esetében más a helyzet: a támogatás, juttatás összegét a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő, elismert költségként elszámolhatják. További adó- vagy adóalap-kedvezményt azonban a rászorulónak adott juttatásra tekintettel nem lehet igénybe venni. (1996. évi LXXXI. törvény 3. számú melléklet A) rész 13. pontja)

Forrás: Adózóna.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. július 23.

eÁFA: duplázódik az adatszolgáltatási hiba büntetésének felső határa

A NAV eÁFA rendszerében július 1-jétől elérhető az önellenőrzés funkció, míg adatszolgáltatási hibák esetén augusztus 1-jétől a mulasztási bírság felső határa megduplázódik. A PwC közleménye az eÁFA bevezetésének tapasztalatairól, kihívásairól, valamint a rendszer fejlesztésének további elemeiről.