Senki nem marad nyugdíj nélkül


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nincs alapjuk azoknak a riogatásoknak, hogy az állam úgysem lesz képes nyugdíjat fizetni 30-40 év múlva, pedig a „pénztárban maradni vagy menni” kérdés megválaszolásakor ilyen érveket is hallani

A nyugdíjrendszerről folyó vitákban, a magánpénztárban maradás mellett gyakran elhangzó érv, hogy az állam úgysem lesz képes teljesíteni vállalásait 30-40 év múlva. Az enyhébb megjegyzések alacsonyabb induló nyugdíjakra, a forrásokat bővítő járulékemelésre, elmaradó, vagy az inflációt nem követő évenkénti nyugdíjemelésekre vonatkoznak. Azonban nem ritka az olyan megállapítás sem, miszerint a gazdasági-társadalmi folyamatok oda tartanak, hogy az államtól nem lehet elégséges minőségű szolgáltatáshoz jutni, még továbbmenve: semmilyenhez.

Szakértők körében utóbbi véleményeket túlzónak, megalapozatlannak tartják. Megkérdeztük Kopits Györgyöt, a Költségvetési Tanács jelenleg is pozícióban lévő elnökét, mit gondol minderről. A nemzetközi hírű közgazdász szerint valóban komoly kihívások elé néznek az állami nyugdíjrendszerek szerte a világban. Ez elsősorban a társadalmak elöregedésére vezethető vissza: egyre nő az eltartottak száma, és egyre csökken azoké, akik aktuális befizetéseikkel finanszírozzák az ellátásokat.

Mindazonáltal azt nem tudja elképzelni, hogy egy állam ne tudjon legalább egy minimális mértékű nyugdíjat fizetni a polgárainak. Arra kell szerinte törekedni, hogy a kormányok megteremtsék a fenntartható, „életképes” nyugdíjrendszer alapjait. – Ezekhez elkerülhetetlen lesz a nyugdíjrendszerek megreformálása, s ez a feladat vár a magyar kormányra is – mondta lapunknak.

A Költségvetési Tanács, illetve a titkársága egyébként tavaly év végén gyűrközött neki a nyugdíjrendszer áttekintésének, középtávú kilátásai alapos elemzésének, ám a parlament döntése miatt – a tanács éves költségvetési keretét egy olyan alapítványnak csoportosították át, amelyiknek a támogatását azóta szükségtelennek nyilvánította a kormány – ez a munka elakadt. A titkárságon dolgozó több tucat munkatársat el kellett bocsátani, s a tanács összetétele is változott: távozott Oblath Gábor és Török Ádám, helyükre pedig az MNB és az Állami Számvevőszék elnökei, Simor András és Domokos László kerültek. A folytonosságot jelenleg Kopits György képviseli, aki lapunknak megerősítette, hogy még ő a tanács elnöke. A testület egyébként 2011-ben még nem ülésezett, kérdésünkre, hogy a közeljövőben sor kerül-e erre, Kopits György azt válaszolta: „ezen még gondolkoznom kell”.

Tavaly január és november között 3,3 százalékkal többen kérelmezték nyugdíjuk megállapítását Magyarországon, mint a megelőző évben. Régiós bontásban Észak-Alföldön nőtt leginkább az igénybejelentések száma (10,2 százalékkal), de több mint 5 százalékkal többen fordultak ilyen ügyben az ügyfélszolgálatokhoz a szintén nagyobb munkanélküliséggel sújtott dél-alföldi, illetve észak-magyarországi régiókban is. Több mint 12 százalékkal nőtt a nemzetközi nyugdíjügyek száma.

Forrás: Nol.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.