Sokkal több illetéket fizettünk a lakásvásárlás után


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az idén jelentősen nőttek a lakossági illetékbefizetések, valószínűleg az év végére jócskán túlszárnyalják a tavalyi számokat. Ennek több oka is van: egyrészt változtak a lakások adásvételére vonatkozó szabályozók, másrészt nem ment zökkenőmentesen az illetékhivatalok átvétele az adóhatósághoz.

Úgy tűnik, kismértékben emelkedett a visszterhes ingatlanátruházásból származó illetékbevétel – legalábbis ez szűrhető le a legfrissebb adatokból. Tavaly az összes ingatlan-adásvétellel kapcsolatos illetékfizetés 98,2 milliárd forintot tett ki, ami szinte megegyezett a 2006-os adatokkal. Mindössze százmillió forinttal volt kevesebb a befizetett illeték, mint 2006-ban.

Ez azért szembetűnő, mert a korábbi években dinamikus növekedést produkáltak az illetékfizetési adatok. Tavaly azonban egyértelmű volt a megtorpanás. Ami az idei év első öt hónapjának adatait illeti, 42 milliárd forintot tett ki a befizetés, vagyis ismét nőhet a visszterhes ingatlanátruházásból származó illetékbefizetések mértéke.

A legjelentősebb megugrást az első hónapokban lehetett tapasztalni: január-márciusban 11 milliárd forint volt a befizetett illeték, ami negyedével több, mint az egy évvel ezelőtti. Sokan ugyanis ez évre halasztották az ingatlaneladást, mert 2008-ban fontos változások léptek hatályba az ingatlanok adásvételével kapcsolatban. Jóllehet megszűnt a cserét támogató lakásszerzési kedvezmény (vagyis az idén már nem lehet megúszni az adófizetést azzal, hogy a régi lakás árát egy újabb lakás megvásárlására fordítjuk, legfeljebb ha a méltányossági kérelmet pozitívan bírálja el az APEH), adót azonban csak az öt évnél fiatalabb szerzemény eladása után kell fizetni. Eddig legalább 15 évig kellett tartani a megvásárolt ingatlant, hogy jövedelemadó-fizetés kötelezettsége nélkül el lehessen adni. Ha valaki nem bírta kivárni a 15 évet, annak meg kellett fizetnie a 25 százalékos jövedelemadót.

Az illetékek szempontjából 2007 egyébként is mostoha év volt, hiszen az illetékhivatalok megszűntek, pontosabban az adóhatóság intézményébe olvadtak. Ez különösen abból látszik, hogy a múlt év januárja igencsak gyenge adatokat produkált: az átszervezések miatt nagyon visszaesett az illetékhivatalok aktivitása.

Összességében tehát két egymástól független tényező miatt a múlt évi bevételek mérsékeltek voltak, szemben ez év első néhány hónapjának mutatóival.

Forrás: Napi Online


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.