Sulinet nevelőszülőknek is – alkotmányellenes volt az APEH gyakorlat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy alkotmányellenesesen adta kis az APEH 2004-ben azt a tájékoztatót, ami nem tette lehetővé a sulinet-kedevzmény igénybe vételét a nevelőszülőknek.

Emlékezzünk vissza, hogy 2004. július 1-jéign a kedvezmény még nem mindenkinek járt, csak egy szűkített körnek, pedagógusoknak, iskolás gyermeket nevelő szülőknek, stb. Az Alkotmánybíróság 23/2007. (IV. 19.) AB határozata megállapította, hogy „A felnőttképzés díjához kapcsolódó adókedvezmény, valamint a számítógép, számítástechnikai eszköz beszerzéséhez kapcsolódó adókedvezmény (SULINET-kedvezmény) érvényesítésének egyes kérdéseiről” szóló, az Adó és Ellenőrzési Értesítő 2004. évi 2. számában közzétett tájékoztató kiadása alkotmányellenes, ahhoz joghatás nem fűződik, annak a jogalanyokra nézve semmilyen kötelező ereje nincsen.

Az Alkotmánybírósághoz intézett beadványában az indítványozó azt kifogásolta, hogy a tájékoztató 3. pontja nem teszi lehetővé nevelőszülőnek, hogy a nevelt gyermek után adó-visszatérítést igényeljen a SULINET program keretében. A tájékoztató 3. pontja ugyanis így szólt:
˝3. A számítógép, számítástechnikai eszköz beszerzéséhez kapcsolódó adókedvezmény érvényesítésére az a magánszemély is jogosult, akinek gyermeke nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy az Ftv.-ben felsorolt felsőoktatási intézményben hitelesített iskolai rendszerű első alapképzésben vesz részt. A jogosultak körének pontosításához a törvény további eligazítást nem tartalmaz, ezért a meghatározás csak szűken – családjogi megközelítésben – értelmezhető: az adókedvezmény érvényesítésére az a magánszemély jogosult, aki a családjogi jogszabályok alapján a gyermek szülőjének (apjának, anyjának) tekinthető. A vér szerinti apán és anyán kívül csak a gyermeket örökbe fogadó szülő sorolható ide. Az utóbbi esetben az örökbe fogadó szülő házastársa csak akkor lehet jogosult, ha ő maga is örökbefogadó. Nem feltétel viszont a törvény szerint a gyermekkel közös háztartásban élés, ezért abban az esetben, ha az egyéb törvényi feltételek is fennállnak, akár az elvált és külön háztartásban élő szülő is jogosult lehet a kedvezményre.˝
[PM Jövedelemadók főosztálya 24637/2003., 22026/2003. – APEH Adónemek főosztálya 1227135306/2003., 1227001089/2003.]

Az Alkotmánybíróság szerint ˝alkotmányosan tarthatatlan és megengedhetetlen˝, hogy jogilag nem létező, semmis aktus alakítsa a gyakorlatot azáltal, hogy a címzettek az érvénytelen aktusban foglaltakat kötelező normaként követik. A tájékoztatóban foglalt ˝rendelkezések˝ érvényesen létre sem jött jogi iránymutatás részei, hiszen sem a kibocsátó, sem a jogi forma nem felel meg a garanciális szabályoknak.

Mivel tehát a tájékoztatót ki sem lehetett volna adni, az adóvisszaigénylési kérelmeknél nyilvánvalóan nem lehetett volna alkalmazni. Kedves nevelőszülők, akik annak idején élni szerettek volna az adókedvezménnyel, de az adóhatóság visszautasította kérelmüket, forduljanak ismét az adóhatósághoz, a követelés még nem évült el.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 21.

NAV: éjfélkor jár le az szja-bevallási határidő

Éjfélig lehet kiegészíteni, illetve elfogadni az szja-bevallási tervezetet, de nem éri meg az utolsó percekre hagyni hívta fel a figyelmet kedden a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

2024. május 21.

Szja: vármegye és BKK-bérlet térítése

A cég budapesti székhellyel rendelkezik, és a budapesti munkavállaló BKK bérlet helyett Pest vármegyei bérletet vásárol. Kérdés, hogy elszámolható-e adómentesen a vármegyebérlet a BKK bérlet helyett, illetve Budapest közigazgatási határán kívülről munkába járáshoz igénybe vett vármegyebérlet elszámolható-e számla nélkül adómentesen?