Sutba vágja saját adótervét a kormány

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gazdasági stabilitási törvény parlament elé került változata tiltotta az év közi adóváltoztatásokat. A megkötést még az év vége előtt kiiktatta a kormányoldal, most pedig végre is hajtja az idei első adóemelést. Bár korábban fontosnak tartotta, mégis elkanyarodik a kormány a stabilitás adópolitikától – írja az origo.

Adót emelni vagy új adót bevezetni, a fizetési kötelezettséget növelni csak január 1-jén lehet, erre pedig az adózás legfőbb elvei közül az adórendszer stabilitása, a tervezhetőség, kiszámíthatóság miatt van szükség – sommásan ezt mondta ki a Nemzetgazdasági Minisztériumban kidolgozott, a gazdasági stabilitásról szóló sarkalatos törvény még tavaly ősszel benyújtott változata. Hétfőn azonban valószínűleg olyan törvényt alkot a parlament, amely erre az elvre fittyet hány.

A kormány az ország megújításának szándékát az adótörvényekben is érvényesíteni akarta, ezt volt hivatott megtestesíteni az adórendszer, a nyugdíjrendszer, az államadósság-csökkentés, és a Költségvetési Tanács alapvető szabályairól szóló kétharmados törvény. A törvényjavaslatot részben az a felismerés ihlette, hogy a megelőző években igen gyakoriak voltak az év közi adóváltozások, az adószabályok ide-oda rángatása pedig az áttekinthetőség és a stabilitás rovására ment, megnehezítve a Magyarországon működő cégek üzleti tervezését.

A törvényjavaslatnak az NGM volt a témafelelőse, a tárca által beterjesztett dokumentum kikötötte (16-17. és 26. oldal), hogy meglevő közteher feltételeinek szigorítása (emelés, fizetésre kötelezettek körének bővítése, a kedvezmény vagy mentesség szűkítése) előtt minimum 60 napnak el kell telnie, új közterhet bevezetni pedig csak úgy lehet, hogy annak életbe lépése előtt legalább fél évvel megalkotják a törvényt.

Mindkettő esetén azonban létezett egy másik megkötés is: csakis az év első napján lehet ezeket meglépni. Voltak persze kivételek, de azok csak különleges helyzetek esetén (például ha az államadósság-csökkenés veszélybe kerülne) adtak felmentést a megkötés alól, vagyis fő szabály szerint az évközi adóemelést tiltotta a törvényjavaslat.

Az egészből azonban nem lett semmi, mert a parlamenti tárgyalás alatt a költségvetési bizottság – mögötte valójában a kormányzat – módosító javaslattal állt elő, amely ezt a korlátozó tényezőt kiiktatta, és mindent úgy hagyott, ahogyan eddig volt. A bizottsági módosító azzal indokolta a visszalépést, hogy „a nemzetközi gazdasági válság megköveteli, hogy a kormány, illetve az Országgyűlés – a költségvetési egyensúly fenntartása érdekében – gyorsan és rugalmasan tudjon reagálni minden helyzetre.” A módosító javaslatot a kormány is befogadta, és a kormánypárti többség megszavazta. A sarkalatos törvény végül úgy lépett hatályba, hogy adót emelni, a szabályokat az adózók számára kedvezőtlenebbé tenni, új adót bevezetni bármikor lehet, csak előtte legalább harminc nappal ki kell hirdetni a jogszabályt.

Forrás: origo

---