Sutba vágja saját adótervét a kormány


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gazdasági stabilitási törvény parlament elé került változata tiltotta az év közi adóváltoztatásokat. A megkötést még az év vége előtt kiiktatta a kormányoldal, most pedig végre is hajtja az idei első adóemelést. Bár korábban fontosnak tartotta, mégis elkanyarodik a kormány a stabilitás adópolitikától – írja az origo.


Adót emelni vagy új adót bevezetni, a fizetési kötelezettséget növelni csak január 1-jén lehet, erre pedig az adózás legfőbb elvei közül az adórendszer stabilitása, a tervezhetőség, kiszámíthatóság miatt van szükség – sommásan ezt mondta ki a Nemzetgazdasági Minisztériumban kidolgozott, a gazdasági stabilitásról szóló sarkalatos törvény még tavaly ősszel benyújtott változata. Hétfőn azonban valószínűleg olyan törvényt alkot a parlament, amely erre az elvre fittyet hány.

A kormány az ország megújításának szándékát az adótörvényekben is érvényesíteni akarta, ezt volt hivatott megtestesíteni az adórendszer, a nyugdíjrendszer, az államadósság-csökkentés, és a Költségvetési Tanács alapvető szabályairól szóló kétharmados törvény. A törvényjavaslatot részben az a felismerés ihlette, hogy a megelőző években igen gyakoriak voltak az év közi adóváltozások, az adószabályok ide-oda rángatása pedig az áttekinthetőség és a stabilitás rovására ment, megnehezítve a Magyarországon működő cégek üzleti tervezését.

A törvényjavaslatnak az NGM volt a témafelelőse, a tárca által beterjesztett dokumentum kikötötte (16-17. és 26. oldal), hogy meglevő közteher feltételeinek szigorítása (emelés, fizetésre kötelezettek körének bővítése, a kedvezmény vagy mentesség szűkítése) előtt minimum 60 napnak el kell telnie, új közterhet bevezetni pedig csak úgy lehet, hogy annak életbe lépése előtt legalább fél évvel megalkotják a törvényt.

Mindkettő esetén azonban létezett egy másik megkötés is: csakis az év első napján lehet ezeket meglépni. Voltak persze kivételek, de azok csak különleges helyzetek esetén (például ha az államadósság-csökkenés veszélybe kerülne) adtak felmentést a megkötés alól, vagyis fő szabály szerint az évközi adóemelést tiltotta a törvényjavaslat.

Az egészből azonban nem lett semmi, mert a parlamenti tárgyalás alatt a költségvetési bizottság – mögötte valójában a kormányzat – módosító javaslattal állt elő, amely ezt a korlátozó tényezőt kiiktatta, és mindent úgy hagyott, ahogyan eddig volt. A bizottsági módosító azzal indokolta a visszalépést, hogy “a nemzetközi gazdasági válság megköveteli, hogy a kormány, illetve az Országgyűlés – a költségvetési egyensúly fenntartása érdekében – gyorsan és rugalmasan tudjon reagálni minden helyzetre.” A módosító javaslatot a kormány is befogadta, és a kormánypárti többség megszavazta. A sarkalatos törvény végül úgy lépett hatályba, hogy adót emelni, a szabályokat az adózók számára kedvezőtlenebbé tenni, új adót bevezetni bármikor lehet, csak előtte legalább harminc nappal ki kell hirdetni a jogszabályt.

Forrás: origo



Kapcsolódó cikkek

2022. július 1.

800 éves az Aranybulla – Püspökök, várispánok (7. rész)

II. András király nem egységes szabályozásként adta ki az Aranybullát, az gyakran csak kiegészítette egyéb intézkedéseit, döntéseit. Ez azt is jelenti, hogy nem kis jelentősége van annak is, hogy mit nem tartalmazott a kiváltságlevél. Ez nem kis mértékben jelenti a végrehajtott adóreformot is. Az adóintézkedések egy része csak utalásszerűen tartalmaz hátrányos intézkedéseket az egyház és a várispánok kárára.

2022. június 30.

Nem titkolózhatnak sokáig a multik az adóparadicsomokról

Az EU végül kihirdette azon irányelvet, amely alapján a 750 millió eurónál nagyobb éves árbevétellel rendelkező multinacionális cégcsoportok számára adatszolgáltatást írnak elő – derül ki a Niveus közleményéből.